Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-26 / 271. szám
XIV. ÉVF. 271. SZÁM. BEEÖS JlŰEtSWfBaMfo /I jubiláló Magyar Nép Pontosan tíz évvel ezelőtt, 1921 november •25-én uj lap indult meg Erdélyben: az őrs víg minden részébe szétmeiu, a Magyar Nép első száma. „Kicsiny lapunk, — irta a szerkesztői felhívás, a romániai magyar egység megtartásának igehirdetője akar lenni. A legtávolabb^ levő és a legkisebbet is bele akarjuk kapcsolni kétmillió magvar testvéri közösségébe. Munkára akarjuk serkenteni a lankadt karokat, hitet akarunk gyújtani a tétován járók számára...“ A Magyar Nép útja a faluhoz vezetett ,s bár a napilapok heroikus küzdelmeket folytattak, jellegük miatt inkább az értelmiségi osztály olvasta. A nyol’coldalas hetilap viszont bejárta Erdély legkisebb fal vait is. * Hogy is kezdődött? 1921-ben Gyallay Domokos elkészült néplap tervezetével. Igen ám, csakhogy a gazdasági lerongyolódás idejében vállalkozik annak kiadására? Az első pillanatban szó sem lehetett üzleti szempontokról, nyereségről. Önzetlen célokért küzdő, az altruizmus gondolatától átitatott emberekre és intézményekre volt szükség. A tervezet báró Jósika Sámuel elé került: — Garantálja ön, — kérdezte Gyallay Domokostól, — hogy össze tudunk toborozni kétezer előfizetőt? — Igen. Rövid idő múlva a Minerva vállalat, annak ellenére, hogy a kezdet súlyos nehézségeivel birkózott, mint az erdélyi magyar kulturális törekvések, odaadó támogatója, vállalkozott a Magyar Nép kiadására. Vékás Lajos dr. vezér- igazgató és munkatársai, az anyagi alap biztosításával feledhetetlen érdemeket szereztek maguknak. A Minerva áldozott, mert megérezte az uj lap rendkívüli jelentőségét. 1921 november 25. óta minden héten elhagyja a nyomdát és ha a vasárnapot magyarlakta vidéken töltjük, egyszerit földmivesek kezében látjuk a Magyar Népet. Olvasnak, mert van mit olvasniok. ,„A felnőttek iskoláját csinálom,“ •— mondotta egy alkalommal Gyallay Domokos. A tárgyilagos szemlélő is ezt mondja. A Magyar Nép nemcsak szórakoztat, hanem maga volt az élet iskolája. Tanított a szó legnemesebb ót kimében. Az eseményekben megkereste és megtalálta azt, amire felfigyel a falu pépe, ami tanulságot rejt magában. Távol állva az események tendenciózus beállításától, azokat az igazság tükrében helyezte a magyar paraszt asztalára. Lapozgatok a Magyar Nép első számaiban. Annál a példánynál kezdem, amelyik címlapjára ez van ráírva: „első szám.“ Az első, ami feltűnik, hogy jól felkészült és a falusi nép gondolkozását alaposan ismerő emberek Írják. A politikai anyagból csak annyit közölnek, ameny nyit az általános ismeretek és tájékozottság megkíván. A nép előtt semmit sem szabad elhallgatni, ami azonban nyomdába kerül, az legyen jól megirva. A belföldi és határontuli események külön rovatot kapnak. A mezőgazdasági kérdések pedig érthető okból majdnem a féllapot töltik meg. A szövetkezeti mozgalom, az iparosok problémái szintén méltó helyet kaptak. A történelmi elbeszélések, a Mulattató, az Ifjúság és a Tanácsadó hamar népszerűvé vált rovatai, amellett tanúskodtak, hogy a szerkesztők igazán céltudatos tevékenységet fejtenek ki. Dr. Szász Ferenc a mezőgazdasági rovat kitűnő szerkesztője, Vásárhelyi János, aki az „Életnek az életből“ cimü rovatot vezeti, a legharmónikusabb munkát végzik azokkal a közéleti férfiakkal és Írókkal, akik szintén munkatársai a lapnak. Valamennyien lelkes, szép épitő munkát végeznek. A Magyar Nép visszaadta a falusi magyar földmivesnek az önbizalmat. Fáklyát gyújtott a sötétségben, megmutatta azt az utat, amelyik a becsületes életmódhoz vezet. Jellemző a népnevelő munka hatására, hogy a nép megszerette az olvasást, a könyvet. Először jött az ingyen naptár. Azután, amikor kérges tenyerű, földszagu gazdák tollat ragadtak, hogy újabb olvasnivalót kérjenek, akkor a Minerva megindította Gyallay Domokos szerkesztésében a „Magyar Nép könyvtára“ cimü füzetsorozatot és közel ötvenezer példányban szórta szét a különböző írásokat. Gyallay Domokos, Sulyok István dr. és Görög Ferenc dr. a Minerva támogatásával népkönyvtárakciót inditottak. Hol pénzért, hol pedig ajándékokból állították fel a könyvtárakat, hogy a legeldugottabb helyen is hozzájusson a kultúra áldásaihoz a magyar földmives. Alkalmunk volt elolvasni nehány levelet a Magyar Nép egyre nagyobb postájából. Egyszerű, nehány elemit járt emberek keze írása. Keresetlen szavak és nemes gondolatok — ez a levelek jellemvonása. Fekete Domokos Oklánd- ról ritmusos versben köszönti a tízéves Magyar Népet. Üdvözli azt a lapot, amelyik tíz éves jubileuma alkalmából joggal idézheti a küzdelmek történetét. Egy másik földész, a falu lélekI emelő ünnepéről beszél. A Magyar Nép a ma- I gyár népé — mondja. Úgy hozzánk nőtt, hogy • szombaton meg sem várom az öreg postást, hanem én megyek utána... I * Három hónap alatt négyezer előfizető jelentkezett. Nem volt szükség propagandára. A város közelében élők gyalog jöttek el. Előfizetni szeretnénk — mondották szerényen — s a következő héten már ment is a lap. Naláczy István dr. halála után a tragikus körülmények között elhunyt Petres Kálmán foglalta el a kiadóhivatal vezető pozicióját. Rövid két év leforgása alatt tizenkétezerről tizennyolcra emelkedett az előfizetők száma. Petres Kálmán halála óta Tóth Kálmán vezeti az adminisztrációt és a példányszám jelenleg huszonegyezer körül mozog. Meg vagyunk győződve róla, hogy nemcsak az erdélyi magyar sajtó, hanem a magyar közvélemény háláját rójjuk le, amikor a legmelegebb elismerés hangján emlékezünk meg erről a fontos dátumról, s a jól végzett munka önérzetes bástyafaláról visszatekintő és komoly programmal előrenéző szerkesztőségre, elsősorban Gyallay Domoskosra, aki nem tudjuk, melyik kitüntetésére büszkébb: a Kisfaludy Társaság tagságára, vagy arra az őszinte, szeretetre és ragaszkodásra, amellyel az erdélyi magyar falu dolgozó és szenvedő népe körülveszi?... ■«II. I— — - — — — - — .11 — — — »I I. — I III—In .1»— I ■— I. — , »1 I. ■— ni. — I — Az uj adók vitája a magyar parlamentben At ui biztosítási térvény végrehajtási utasítása ä 6D‘— leiért kapható lapunk kiadóhivatalában. Í6Í A törvény román és magyar nyelvű szövegével együtt. (Budapest, november 24.) A magyar paria ment keddi ülésén Éber Antal pártonkiviili képviselő a deviza clearinghivatalának felállítását ajánlta a magánvagyonok határozott támogatásával. Élesen támadta a devizarendelete- ket. A kormánynak kötelessége, hogy Magyar- ország helyzetét megértesse a Népszövetséggel. Véleménye szerint a vagyonadót emelni kell, a termelési adót ellenben csökkenteni. gStizományi, piaci élik® adásra elfogadok használt ruhákat, ágyneműt és más tárgyakat. Pontosan és gyorsan beszámolok, v Csertörő u. 24, Juhász Anna. E ladó 2 és »/* hold szénafü. Értekezni a kiadóban. A hitelezők túlzott védelme Magyarországon gazdasági letargiát idézett el. A jelentést nem fogadja el. Biró Pál egységespárti polemizált Éberrel, akinek tervei szerinte inflációt jelentenének, amit pedig mindenekfelett kerülni kell. Ő az ipari export fejlesztését tartja mindennél kívánatosabbnak. ; ; i Reisinger Ferenc szociáldemokrata szintén szükségesnek látja az ipari export növelését, de semmiesetre sem olyan mértékben, hogy az mammut fizetéseket tegyen lehetővé. Györki Imre szocialista a napirend ellen tesz javaslatot és azt kéri, hogy szerdán a titkos választójog vitája szerepeljen a napirenden. Kálmán István egységespárti és Rakovszky Tibor kereszténypárti hozzászólása után Györki javaslatát elvetették és az elnök napirendi indítványát fogadták el. Vashordókat 50 kg. súlyban, uj kivitelben szállít: A. Kálmán Műszaki Iroda, Arad.
