Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-02 / 251. szám
14 KÉvenUÜ/fc XIV. ÉVF. 251. SZÁM. A nagy válság Hozzászólás az UgSr ankéijához Irta: Dr. Ferenczy Zsigmondi E lap hasábjain megindított válságvita napjaink legégetőbb kérdését hozta szőnyegre. Jó volna, ha rendszeresen és állandóan napirenden tartanék. A vita anyaga kimeríthetetlen. Minden nap uj kérdést vet fel és nincs felelet arra a folyton megújuló kérdésre: mi lesz? A mult gazdasági- és társadalomtudományi elméleteinek nagyrészét halomra döntötték az uj idők eseményei. Az idő kereke oly gyorsan forog, hogy a tegnap megoldásai ma, holnap időszerűtlenné válnak. A szórványosan felbukkanó szanálási terveket a szeszélyesen hullámzó gyakorlati élet szemüvegén keresztül kell nézzük, higgadtan, óvatosan. Az uj gondolatokat sem lekicsinyelni, sem túlértékelni nem szabad. Nem tudjuk, hogy az idő és az események milyen elgondo lásnak adnak létet. A bírálat tárgyilagosságot kiván. Ne inkrimináljon: alkosson. Az Ugir ankétjának érdeme: szerves egészében teszi szóvá a gazdasági válságot. Kiterjed a mezőgazdaságra, iparra, kereskedelemre, értelmi munkára. Fogyatékossága: a válságot csak okozati jelenségeiben tárgyalja. Az ok és okozati öszefüggés hiányzik. A szanáló eszközöket felszínesen érinti. A sorok között hajlu- mos a termelőágak között érdekellentétet sejtetni. A mezőgazdasági válságnak a kelleténél kisebb jelentőséget tulajdonit. A kérdés súlypontját a gyári ipar felé tereli. Pedig a nemzetközi válság s annál inkább az agrárállamok belföldi válsága nem itt fordul meg. Az egész kérdést nem helyezi abba a feszült gazdasági és társadalmi atmoszférába, amelyben gazdasági életünk napról-napra növekvő kínnal vergődik. Mig a gazdasági válság kérdését az egyes termelőágak szervességében veti fel, a szanálás terve elhomályosul a vámrevizió szükséges, vagy szükségtelen voltának diplomatikus eszmefuttatásában. Pozitívum nincs benne. A kérdés pedig eredményesen csak ugv tárgyalható, ha azt a válság nyugtalanságától mentesen, a gazdasági élet jelenségeinek higgadt megvizsgálásával és minden egyes gazdasági ág: földművelés, ipar, kereskedelem, értei mi munka érdekeinek összhangzó szemelőtt tartásával érintjük. Egyiket a másik terhére nem privilégizáljuk. Ezen irányelvek mellett meg kell állapítanunk, hogy a nagykapitalista gazdálkodó társadalom élesen elkülönült a polgári gazdálkodó társadalomtól. Méreteiben annyira ránőtt, a polgári gazdálkodó társadalomra, hogy ezt a gazdasági megsemmisülés határára rántotta. Bár mindkét gazdálkodó osztály a magántulajdon rendjén áll, a nagykapitalista osztály monopolizált és privilégizált helyzetével, majdnem jogi fikcióvá teszi a polgári gazdálkodó társadalom számára a tulajdonszerzést. A nagytőke által finanszírozott nagyipar elsőrendű létszükségletét képező termékeit 2—300%-os ártöbblettel adja a feldolgozó kisiparosnak és viszontelárusitó kereskedőnek. Textil- és vasáru, patkószeg, cement, cukor stb. ilyen áron jutnak belföldi forgalomba. A belföldi árat a gazdasági élet felmérhetetlen kárára támogatja a meg nem okolt vámvédelem. Hiába emeli a vámtarifa az áru- értékének két-háromszorosát kitevő vámdijjal a külföldi áru árát azért, hogy a belföldi árut ugyanilyen felárral hozzák forgalomba. Végeredményben kár származik ebből, mert a mezőgazdasági termékek és az ipari cikkek árai között olyan áthidalhatatlan aránytalanság jött létre, amely a fogyasztók nagyob részét képező földművesosztályt s az erre támaszkodó iparost és kereskedőt csaknem teljes mértékben kizárja a fogyasztásból. Ugyan, hogy tudjon a földműves egy kilogramm cukorért két véka gabonát, 6 doboz gyufáért 1 véka gabonát fizetni. A tarthatatlan példák ezreit lehetne felsorakoztatni. Vagy hogy tud a termelőmunka a jegybank aránytalanul magas kamatlábának megfelelő jövedelemhez jutni. Ugyanis a mult évi mérleg szerint a jegybanknak 8 milliárd aranyfedezete volt. A bankjegyemisszió 19,604,584.250 stabilizált papirlej volt. A 9%-os kamatot azonban nem a reálfedezetet képező arany után, hanem tisztán privilégiumjoggal legalizált, de önmagában belső értékkel nem biró papir után szedték. Vagyis a reálvagyonérték két és félszerese után. Vájjon melyik termelési ágnak van módja ekkora haszonvételre? Amig ilyen alapvető kérdések a gazdasági törvénveszerüség szabályai szerint nem nyernek megoldást, addig a részletkérdésről hiába tanakodunk. Csak az alapvető hibák kiküszöbölése után gondolhatunk a gazdasági élet logikai rendjének felépítésére. Agrár államban első feladat a mezőgazdaság konszolidálása: a földhitel rendezése, a mezőgazdasági termékek normális árának helyre- áilitása, a föld értékállandóságának biztosítása. Ezek után a másodlagos termelési ágak: ipar, kereskedelem, pénzügy és a gazdasági élet mellékjelenségei önmaguktól jutnak egyensúlyba. Ha abból indulunk ki, hogy mindazok az ingatlanok, amelyek a normális gazdasági időkben megvoltak, ma is megvannak, az árukészlet és munkaenergia nagyobb s a forgalom, illetve a fogyasztás ennek dacára 60—80%-kal csökkent, el kell fogadnunk azt a magyarázatot, hogy ennek a forgalmi eszköz hiánya az oka. Ezt a következő adatok igazolják is: Romániának 1914. XII. 31-én 640,505.057 aranyparitásos leje, és 7,700.000 lakosa volt. 1930. XII. 31-én 19,604,584.250 stabilizált papir- leje (408,428.838 aranyparitásos lejnek felel meg) és 17,800.000 lakósa volt. A négy szám összevetése 72.42% fizetőeszközhiányt mutat. Növeli ezt a hiányt a külföldre csempészett s a hitelválság elől elrejtett valuta mennyisége. A gazdasági forgalom megindításának első feltétele a fizetőhiány pótlása. Bangjegyinfláció nem segit a bajon. Infláció által a fizetőeröhi- ány nem csökken, csupán nagyobb számban jut kifejezésre. Egyetlen radikális megoldás segit: a reál- vagyonok forgóvátétele! A földnek, háznak és árunak forgalmi papírokra való felváltása: föld, ház- és árujegy alakjában. Ezúton a hitelezők sérelme nélkül volnának kifizethetők az összes adósságok. A termelőtőkék belső erejükhöz mért gazdasági erőt és jelentőséget nyernének. Felszabadulnának a pénz egyeduralma alól. A megrendült hitelélet helyett készfizető gazdálkodás volna bevezethető. Minden gazdálkodó alany egészben birtokolhatná a termelő tőkéjével és munkájával elért értéktöbbletet, amelynek észszerű felhasználása normális mértékre emelné a fogyasztást s ezzel meg is szüntetné a gazdasági válságot. Meghaladja ezen cikk keretét az említett föld, ház- és árujegy technikai keresztülvitelének, a fedezet értékállandóságának, a jegyek pénzpolitikai hatásának, belföldi és nemzetközi forgalmának leírása. Ezeket a kérdéseket már behatóan és kimerítően tanulmányoztuk s alkalmas helyen és időben vita alá botsátjuk. Egy biztos: a gazdasági válság magától nem szanálódik, csak időszerű és alkalmas gazdasági eszközök igénybevételével. Az ingatlan- és árujegy ilyennek látszik. Ezek a gazdasági esz közök nemcsak a gazdasági, hanem a szociális válságot is kell, hogy kanalizálják, mert mindaddig, amig ez a kérdés gazdasági és társadalmi törvényeknek megfelelő igazságos megoldást nem nyer, a bizalmi- és erkölcsi válság nem szűnik meg s az ember elveszített, de nélkülözhetetlen biztonsági érzete helyre nem áll.- — —— ■ ■ ■■■ —* A román ipar helyzetét tanulmányozó bizottság ülése Az a bizotság, amely az ipari termelés helyzetének tanulmányozására és a súlyos helyzetből kivezető útnak megkeresésére kapót megbizatást, szombaton délelőtt Vasilescu Carpen ipar és kereskedelemügyi miniszter elnöklete alatt ülést tartott. A miniszter hosz- szabb expozéban ismertette a termelés helyzetét, azokat a nehézségeket, amelyekkel az ipar minden kategóriája küzd. Rámutatott arra, hogy az iparvállalatok panaszkodnak a súlyos adók, a szállítási nehézségek és a fogyasztás visszaesése miatt. Helyesnek tartaA Berkovitz Bank betétesei elfogadták a kényszeregyezséget (Bukarest, október hó 30.) A Banca Berkovitz betétesei két napig tartó szavazás után megszavazták a kényszeregyezséget. A bank passziváinak összege 526,713.672 lej, úgyhogy a kényszeregyezség megszavazásához 350 millió lejt reprezntáló szavazatra volt szükség: összesen 480 millió lej követelést reprezentáló hitelező szavazott le, valamermyien a kényszeregyezség mellett és ennek alapján az ilfovi törvényszék kihirdette a döntést, amelynek értelmében a kényszeregyezség létrejött. A pénzintézet ügyeinek vezetésére külön szakértői bizottságot delegáltak s ebben a bizottságban a Banca Româneasca és a Banca El- vétiana Române delegátusai vesznek részt. Hitelezők! Adósok! A módosított szakaszokkal kiegészitett kényszeregyezségi törvény magyar fordítása kapható Dr. Mandel Fordító Irodában Cluj, Str. Memorandului 12. Ára 100 lej. Vidékre portóval 110 lej. ná, ha a törvényhozás újból szabályozná az uj gyárak alapításának lehetőségét, külön ipartörvényre volna szükség. Többek hozzászólása után Busila mérnök felszólalására elhatározták, hogy albizottságokat kreálnak az ipari helyzet különböző szempontokból való megvizsgálására. Ezek a bizottságok a szociális kérdések és az ipari termelés, az ipar tökével és hitellel való ellátása, az ipar és a szállitás, az ipar és az adók problémáit fogják megvizsgálni. Külföldi gyárak Angliában. A napokban lezajlott választások során a védővámos politika hívei kaptak többséget, az uj helyzet számos külföldi gyárvállalatot arra ösztönöz, hogy fiók-gyárakat létesítsen Angliában, az amerikai autógyárak és a német vegyipari gyárak fiókjainak felállítása befejezett dolog. Kényszeregyezséget kért a kolozsvári Katz és Bernát cég. A kolozsvári Katz és Bernát gyarmat és fűszeráru kereskedés a tegnap kényszeregyezségi eljárás megindítását kérte a törvényszéktől, hitelezőinek 60%- ot ajánlott fel, a státust még nem állította össze. * Gyümölcs-, dióexportőrök! A gyiimölos- kiviteli szabályzat és gyümölcs standardizá- lási rendelet teljes és precíz magyar fordításban kapható dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 12. Ara 100 lej, vidékre portóval 110 lej.
