Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-23 / 269. szám

2 KxKjtrtUrsjtc XIV. ÉVF. 269. SZÁM. a volt Jüdovics Lázár féle üzlethelyiségben Cluj, Reg. Ferdinand 9. kiárusításon!! “Sí Igaz-e, hogy a gyanús körülmények között meghalt Szakáli István holt­testét kilopták a temetői sirből ? Csíkszenttamás háromezer székely lakosa egyhangúlag követeli az exhumálást — Sokatmondó beadvány az ügyészséghez az exhumálás elrendelése végett (Csíkszereda, november 21.) A csikszentta- mási rejtélyes Szakáli-ügyben olyan körülmé­nyek merültek fel, amelyek feltétlen felderí­tésre várnak és addig nem lesz nyugalom eb­ben a székely faluban, mig szakáli hirtelen ha­lálára exhumálással nem derítenek fényt az il­letékes hatóságok. Ezt a célt szolgálja Csikszent- tamás közbirtokossági igazgatóságának alább teljes egészében közölt beadványa, amelyet ma terjesztettek elő az ügyészséghez és amely töb­bet mond ebben az ügyben, minden magyará­zatnál. A beadvány a következő: Nagyságos Főügyész Ur! Alulírottak, mint a csikszenttamási közbirtokosságot képviselő igazgatósági tagok, alábbiakat bátorkodunk fő­ügyész ur tudomására hozni: A csikszenttamási közbirtokosság milliós lopás ügyében 1931 ok­tóber 8—10-e körül a csikkarcfalvi csendőrség lopás gyanúja alatt letartóztatta Szakáli István, volt csikszenttamási lakost. Egyheti fogvatar- tás után Szakáli István a csendőrörsön hirtelen meghalt. A halál okára vonatkozólag a faluban különböző verziók terjedtek el, amelyek nagy nyugtalanságot keltettek és amelyeket alábbi gyanús körülmények is tápláltak: 1. A halotti bizonyítványban a halál oka eredetileg nem volt megjelölve, amikor Bálint Vilmos plébános nem akarta igy a holttestet eltemetni, dr. Élthes, karcfalvi orvos a halál okát szivszélhüdésben jelölte meg, később pe­dig kijelentette, hogy a halál oka nem szivszél- hiidés, hanem fulladás, mely akasztás által okoztathatott, igy tehát a halotti bizonyítvány hamis. 2. A karcfalvi csendőrőrmester eleinte ugyancsak azt mondotta mindenkinek, hogy a halál oka szivszélhüdés, később pedig azt állí­totta, hogy Szakáli felakasztotta magát, sőt ál­lítólag megkerült a nadrágszij is, amelyre fel volt akasztva. 3. A karcfalvi csendőrség rendeletére a holt­testhez temetés előtt senki sem közelíthetett, de akik látták, valamennyien azt állítják, hogy a holttesten külerőszak nyomai voltak láthatók, kék folt az egyik halántékon, felrepedések. 4. A faluban többen azt állítják, hogy a ha­lálesetet megelőző éjjelen a csendőrörstől óriási jajgatás, kiabálás hallatszott, amely állítólag a kínzással vallatott Szakáli segélykiáltásai és jajkiáltásai voltak. A csikszenttamási közbirtokosságnak emi­nens érdeke, hogy megállapittassék, mitől balt meg Szakáli István, mert a milliós lopás körül­ményei csak ennek nyomán lesznek tisztázha­tók. Éppen ezért a közbirtokosságnak 1931. évi november 15-én tartott nagygyűlésén körülbe­lül 3000 főnyi tömeg egyhangúlag a következő határozatot hozta: „A közgyűlés minden indítvány nélkül elhatározza és követeli, hogy Szakáli István holtteste exhumáltassék és uta­sítja igazgatóságát, hogy azonnal tegye meg ebben az ügyben a szükséges lépé­seket. Judecător: ss. Orbán, grefier: ss. Pantea, Preşedintele Composesoratului: ss. Kedves Ágoston.“ Egyben szigorúan utasította az igazgatósá­got, hogy azonnal tegyen meg minden szüksé­ges lépést Szakáli exhumálására és felelősségre vonta, hogy eddig miért nem tett egyetlen lé­pést az ügyben és azzal fenyegette meg a falu lakossága az igazgatóságot, hogyha nem exhu- máltatja a holttestet, úgy 6 maga fogja kiásni és fog meggyőző­dést szerezni arról, mi volt a halál oka. A közbirtokosság nagygyűlésének fennti határozata alapján hozzuk ezeket a főügyész ur tudomására és kijelentjük, hogy a közbirtokos­ság a költségek fedezésére kész és a főügyész ur által meghatározandó összeget, amely az ex­humálásra szükséges, hajlandó azonnal letétbe helyezni. Ezek alapján tisztelettel kérjük főügyész urat, szíveskedjék Szakáli István holttestének exhumálását és pártatlan, megbízható orvos­szakértő által való ujraboncolását azonnal el­rendelni a halál valódi okának megállapítása céljából. Fennti négy pontban foglalt állítá­saink bizonyítékait kívánságra bármikor ren­delkezésre bocsátjuk. Kiváló tisztelettel, stb. Az exhumálás megejtése annál inkább szükséges, mert a lakosság már arról is beszél és a bizonyára mende-monda futótűzként ter­jed, hogy Szakáli holtteste nines is már a sírjá­ban, mert azt ellopták azok, akiknek érdekükben állott, hogy az exhu­málás ne derüljön ki. Mi tudjuk, hogy ez telje­sen kizárt dolog, azonban a falu fantáziáját megkötni nem. lehet és jobb a tények valódi feltárásával megnyugtatni a népet, mint to­vábbra is teret adni ilyen valószínűtlen men- de-mondáknak, amelyeket azonban nekünk kö- telességszerüen fel kell említenünk. Ezeket mondja a beadvány és a csiki köz­vélemény izgalommal várja az elkövetkezendő intézkedéseket. Ernszt magyar népjóléti miniszter a repatriálok beköltözés! engedélyéről (Budapest, november 21.) Az utóbbi időben több oldalról olyan értelmű támadások érték Ernszt Sándor népjóléti minisztert, hogy a volt magyar területekről Magyarországban való letelepedési engedélyt kérők között fele­kezeti megkülönböztetéseket tenne. Ernszt mi­niszter nyilatkozatában a leghatározottabban visszautasítja a vádakat és kijelentette, hogy csak egy szempont vezeti a beköltözési engedé­lyek kiadásánál, hogy csak azok telepedhesse­nek le, akiknek Magyarország területén bizto­sított megélhetésük van. Magyarországnak egyáltalában nincs lehetősége arra, hogy uj beköltözőkkel a munkanélküliek számát nö­velje. t.!Í I Helyreállítják Borsa várát, fii. Rákóczi Ferenc szülőhelyét Két nagymihályi lakés vállalta a költségek felét, a többit az állam fedezi (Kassa, november 21.) A szlovenszkói műem­lékek megmentése érdekében nagyarányú moz­galom indult meg. A legutóbbi években Tren- csén város az országos műemlékvédő hivatallal, illetve a helyi turistaegyesülettel együttesen terveket dolgoztatott ki a részben már omla­dozó trencséni vár épsége megóvásának bizto­sítására. A javítási munkálatok elsősorban a még meglehetősen jókarban levő várbástyák megerősítését célozzák, emellett azonban a vár egyes régi épületeinek restaurálásáról is gon­doskodás történik. A Borbála királynői palotában a trencséni múzeumot helyezik el. A néhai királynő palo­tája ezidőszerint már csak a falakból áll, de tetőt húznak rá és az ide helyezett muzeum előreláthatólag nagy idegenforgalmi vonzerővel fog birnl. Csák Máté ősi fészkének, a trencséni várnak adoptálására eddigelé már százezer koronát meghaladó összeget fordítottak, a vár helyreál­lítási munkálatai azonban még négy-öt évig el­tartanak. Nyitrán a Privina-féle ásatások az utóbbi időben nem hoztak lényegesebb leleteket. A ta­lált régi temetőt betonfedéssel látták el. A be­álló rossz idő folytán az ásatásokat a tavasz- szal folytatják. II. Rákóczi Ferenc szülőhelyét, Borsa várát is renoválják. A jelenlegi tulajdonosok, Halla dr. és Hojia dr. nagymihályi lakosok késznek nyilatkoztak arra, hogy Borsa vára restaurálási költségeinek a felét magukra vállalják. Mivel a rendkívül terjedelmes építmény hely­reállítási, illetve kijavítási költségei igen nagy összeget igényelnek, az állam' sem zárkózik el a hozzá jár uíástól és előreláthatólag az ország is nyújt anyagi támogatást. Az országos műem­lékvédő hivatal már kilátásba is helyezte a szubvenció kieszközlését. Köztudomású, hogy a máriavölgyi bucsu- járóhely nagy temploma, ahol Buda vára elfog­lalása óta, a később II. József császár által el­törölt magyar pálosrend generálisai székeltek, évek óta nagymértékben felfakadó talajvíz be- özönlésének van kitéve. Annak ellenére, hogy a kriptában és az oltárok alatt állandóan szivattyúznak, a viz állandó felszíne 70—75 cm. magasságot ér el. A közeli patak szintjének csökkentésére az idén már elkészítették a terveket, amelyeknek jövő­beni végrehajtása során lehetségessé válik a mű­emlékekben rendkívül gazdag templom viztele- nitése, ami, tekintve az itt megforduló bucsu- sok nagy tömegeit, közbizonsági tekintetből is közérdekű szükségesség. o <9 N o w iu MA AZ AL MARSALL szenzációs vigjáték, fő­szerepekben : VLASTA BURÍAN, RODA RODA HÉTFŐI KEZDETTEL OLYMPIA MOLNÁR FERENC világhírű darabja nyo­mán, főszerepben: Nora Galgor és Teo Shall.

Next

/
Oldalképek
Tartalom