Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-22 / 268. szám
HU TAXA POŞTALA FLa- TITĂ IN NüMJERAR HTo, 24253—927, Cluf-KoIozsvér, 1931 november 22, Vasárnap < ELŐFIZETÉS WífrjKILDÖN: I évre 1200 lej, félévre SOS lej, aegywi évre «00 lej, egy ltöm 108 tej, Egyes szám iára i lej. Védjük a jövőt! Tegnapelőtt a római katholikns státus közgyűlésének tagjai gyűltek össze, hogy belenézzenek abba a szakadékba, amelyet önhibájukon kivül a világkrizis földrengése nyitott meg, ma pedig az ugyancsak nagymultu és produktiv alkotó munkát végző református egyházkerület közgyűlése tartja meg jövőt alapozó, jelent konzerváló tanácskozásait. Az erdélyi magyarság két legnagyobb egyháza, amely eddig is testvéri egyetértéssel nézett szénibe azokkal a veszélyekkel, amelyek a változott viszonyok mellett tizenhárom esztendő óta ennyi megpróbáltatásnak tették ki a kisebbségeket, egyformán a legsúlyosabb órákat éli. Nem elég a gazdasági válság rombolása, még az állam is megkeserítette azt a kis kenyeret, amelyet a papok és a tanitók az államsegély révén kaptak eddig. És a katholikus státus példája azt is mutatja, hogy még most is akadnak olyanok, akik, mint belső ellenségeket kezelnek bennünket és a „tudomány“ takarója alatt készülnek döntő csapást mérni a kisebbségi kultúrára. A református egyházkerület közgyűlésének! küszöbén jó emlékezetbe kell idézni mindazt,! ami a testvéregyház legutóbbi közgyűlését megelőzte. Akadt valaki, aki a világválság mindent elsöpörni akaró orkánjában feldobta a tüzcsó- vát és egyszerre fellobbantotta vele a nehezen és féltékenyen őrzött felekezeti békét. Ezt a tiiz- csóvát a nyilván rosszul informált és tájékozatlan Iorga miniszterelnök nemhogy eloltotta volna, hanem még felemelte. A miniszterelnök — ennél helyesebb kifejezést nem találunk — jóhiszeműen elhitte Onişofor Ghibu professzor urnák és másfél évtized óta hasztalanul hirdetett magánteóriájának, hogy az erdélyi katholikus státus jogi személyiség nélkül működik, tehát — ezt mondja Ghibu — az államnak joga van rátenni a kezét a katholikus vagyonra. Hogy Onişofor Ghibu urnák nincs igaza és eltekintve a régi magyar kormányok döntéseitől amelyek a státusnak, a Bach-korszak alatt elkobzott autonómiáját visszaállitották és megerősítették, 1924-ben Lepadatu kormánydeklarációja a román kormány szankciójával is ellátta az ősi intézményt, ezt bizonyitani teljességgel felesleges. Mindmáig egyetlen román kormány sem tette magáévá Ghibu professzor álláspontját, pedig ő minden kormányelnökhöz bekopogtatott a maga fixa ideájával. Első sikerét most aratta. Iorga miniszterelnök, anélkül, hogy előzetes vizsgálat tárgyává tette volna az ügy komplexumát, elküldte betiltó végzését. A kormány ugyan utóbb módositotta kategorikus vétóját s a Szentszékkel való tárgyalásoktól tette függővé az utolsó szó kimondását, de azt márj jóvá tenni nem lehetett, hogy a hármasával ér- { kezett kormányrendeletek alaposan megzavarták a gondosan előkészitett ügyrendet és meglobogtatták a Státus feje fölött a gyűlölet harcának vészlobogóját. Egy pillanatig sem félünk attól, hogy a Ghibu-féle támadás sikerrel járhatna. A jól informált Iorga miniszterelnök bizonyára be fogja látni azt, hogy félrevezették és a jogi csürés-csavaráson túl történeti igazság és évszázados szokásjog védi a Státus jogait. Arra azonban mégis jó volt ez a támadás, hogy óvatosságra intsen és kisebbségi egyházainkat a békés harmónia jegyében való együttműködésre hivja fel. Jó arra is, hogy még fokozottabb gonddal álljunk ellent a gazdasági válság nyomásának és áldozatkészségűnk utolsó erő- megfeszitésével védjük, támogassuk a magyar iskolát. A katolikus Státus már megtette a magáét, leépitette azt, amit lehet, hogy megmentse azt, ami menthető. Most a református ORSZÁGOS MAGYÁRPÁRTI LÁP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-04. XÍV. évfolyam, 26Ő.-ÍI* szám. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON I 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedéve« 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér, raa A miniszterelnök manifesztuma éles vihart váltott ki a kamarában Csendőrcsapaiok tisztították meg a tüntetőktől a parlament előtti térséget (Bukarest, november 20.) Iorga miniszterelnök manifesztumot intézett az ország népéhez. A manifesztumban rámutat arra, hogy mint minden ország Románia is, világgazdasági krízis alatt szenved, amelynek hatása szomorúan mutatkozik az állam jövedelmeinek nagymérvű csökkenésében. A kormány ennek következtében úgy, mint másutt, nálunk is kénytelen fájdalmas redukciókat eszközölni. A polgárok elsőrangú kötelessége ezeket a nehéz időket önmegtartóztatással és áldozatkészséggel elviselni. — Mindezekre való tekintettel nem engedhető meg, — írja — hogy gyűléseket hívjanak össze és azokon uszítsák és izgassák azt a fájdalmat, amelyet a polgárokból a nélkülözés és a kénytelen áldozatvállalás kivált. Nem engdehető meg, hogy politikai szempontokból visszaéljenek ezzel a helyzettel. A felmos pártoknak nem szabad tűzbeboritaniok az országot. Ök maguk sem hiszik, hogy a mai viszonyok között jobban és lelkiismeretesebben dolgozhatnának és politikai szempontokból ma az elégedetlenséget szítani, bűn. Ugyanakkor a sajtónak is meg kell értenie, hogy kötelessége a nyomtatott és írott szó erejével felvilágosítani a közvéleményt, nem pedig ezt az erőt a kormány elleni uszításra felhasználni. A kormány hozta a legnagyobb áldozatot, amikor az uralkodó kérésére elvállalta azt a sziszifuszi munkát, amelyet el kell végezni. Mielőtt olyan intézkedéseket foganatosítanánk, amelyek megakadályozzák a visszaélést a törvényekben biztosított szólásszabadsággal és a sajtó szabadságával, kérem a közvéleményt, ne higyjen ama mérgezett lelkű embereknek, akik ambícióik érdekében nem bánják, ha minden össze is omlik. Legyenek meggyőződve, hogy ennek a kormánynak sincsen kevesebb esze, sem kevesebb hive, mint az előzőknek és senki sincs felkészülve arra, hogy helyette a felelősséget vállalja. Bizonyítsa be népűnk jó tulajdonságait: gondolkozzék, hozzon áldozatot és tűrjön addig,, mig a nehéz időkön túlhaladunk. Tanitók és papok kérik fizetésüket. A parlament péntek délutáni ülésén Toni, a tanitószövetség elnöke bejelentette, hogy a tanitók junius óta nem kaptak fizetést, az ország igen sok helyén. Indítványozza, hogy az áldozatkészséget és a takarékosságot felülről lefelé kezdjék meg. A felülről szónál a szónok a miniszteri padokra mutat. — A jelenlegi rendszernek meg kell szűnnie. A következő szónok Nicolae Vasiliu lelkész, aki azt panaszolja, hogy a papok nem kapják meg járandóságaikat, viszont az áldozati adót január elsejétől kezdve vonják le tőlük. Iorga közbeszól: Adjon Ön leh«Hőséget ne kém arra, hogy havonta rendesen fizethessem a lelkészi kart. egyházkerület előtt áll ez a feladat. A reformátusok helyzete nem kevésbé súlyos, de nehéz időkben itt is józan számítással keresik a kibontakozás útjait. Bizunk benne, hogy az egyházkerületi közgyűlés valamennyi tagja azzal a szeretettek megértéssel és egymás megbecsülésével tárgyalja le legvitálisabh kérdéseit, amelyeket az ügy is, a vezetőség áldozatos és Türelem van, esak fizetés nincsen. Mireseu szociáldemokrata szintén azt hangoztatja, hogy az áldozatnak felülről lefelé kell megnyilvánulnia. Kifogásolja, hogy a volt ré- gensek horribilis nyugdijat húznak, amelyből nagy részét lehetne fedezni annak az összegnek, amit a magántisztviselőktől szándékszik a kormány lehúzni a rendkívüli adóban. Florea arra kéri Iorgát, hogy a tanítói és tanári kar súlyos sérelmeit sürgősen orvosolja. Iorga közbeszól, Florea replikázik: — Türelmét kérem miniszterelnök ur. Mi megértő emberek vagyunk, de már régóta nem kapunk fizetést. Úgy apellálok Önhöz, mint a tanitók tanítójához. Iorga: Csak voltam a tanitók tanítója. A miniszterelnök szólásra emelkedik és röviden válaszol Floreanak: — Nincs ellenség és barát ebben az országban — mondja —'amikor az ország érdekéről van szó. A költségvetés huszonötmilliárd lej. Ennek a keretében minden jogos kívánságot teljesíteni igyekszünk. Én vagyok a legnagyobb elismerője a tanítói kar értékének, de vannak olyan követeléseik, amelyeket teljesíteni lehetetlenség. Florea: Engem kielégített a miniszterelnök ur válasza, de szükségesnek tartanám, hogy a pénzügyminiszter ur is hasonló értelemben nyilatkoztassa ki jóindulatát a parlament előtt és azt a gyakorlati életben is mutassa meg. Argetoianu nem volt jelen és igy nem válaszolt. A manifesztum a sajtószabadságot fenyegeti. Egy kormánypárti képviselő amiatt interpellál, hogy a különböző gyűléseket az utóbbi időben sűrűn rendezik a templomokban, amit nem lát helyénvalónak. Iorga: Tökéletesen egyetértek a képviselő úrral. Rendelkezni fogok, hogy ez a rendszer megszűnjön. Egy tapasztalatomat azonban közölnöm kell. Nemrég Brassóban voltam és láttam azt, hogy a luteránus templomot fiatalok és öregek áhitatos tömege töltötte meg, mig a mi templomaink kongtak az ürességtől. — A templom az Isten háza és azt esak az áhítatra szabad felhasználni, de arra fel is kell. Xeni, a liberális párt egyik vezérszónoka szólalt fel ezután és felolvasta a lapokban megjelent, az ország lakosaihoz intézett miniszter- elnöki manifesztumot, amellyel kapcsolatban megkérdi, hogyan képzeli Iorga azt, hogy (Tudósításunk folytatása a Il-ik oldalon.) jóhiszemű munkája is megérdemel. Ne feledjük, hogy kisebbségi helyzetünkben a rossz hírek, a meglepetések sohä sincsenek kizárva. Ezzel szemben pedig csak az egyetértés és közös akarat vértezete adja meg az erőt és kitartást a munkára. Katolikus magyarok, református magyarok, vállvetett erővel, közös akarattal ▼édjótek a magyar szót és a magyar iskolát!
