Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-21 / 267. szám
XIV. ÉVF. 267. SZÁM. ÜŰECBWflM 7 Újabb veszélyben a felekezeti tanárok és tanítók nyugdija Az első benyomás a legjobb. Szép fehér, Chlorodont fogpéppel ápolt fogak minden arcnak sajátos kellemet kölcsönöznek.. Egy. tubus ára 32 és 20 lei. Naponta több százan tolonganak a központi nyugdíjpénztárnál, de nyugdíj mégsincs — Hegedűs Nándor országgyűlési képviselő és a Magyar Párt a nyugdijkérések emberibb elbírálását követelik (Bukarest, november 19. Saját tud.) A nyugdíjasok kálváriája nem akar betelni. Számtalan kérvény, küldöttség, sajtókampány sürgette és sürgeti a nyugdijak törvényes rendezését, de minden akció megtört a bürokratizmus kínai falán és azon a rendszeren, amely a bukaresti központi nyugdíjpénztárnál uralkodik. A parlamenti ülésszak megnyitásával kapcsolatosan a Magyar Párt és annak parlamenti csoportja, Hegedűs Nándor országgyűlési képviselő utján újólag megsürgette az esküt nem tett volt tisztviselők és a felekezeti tanárok, valamint tanitók nyugdíjügyeinek érdemleges elintézését. Munkatársunk kérdést intézett Hegedűs Nándor parlamenti képviselőhöz, aki már számos nyugdíjas érdekében eredményesen interveniált a nyugdíjpénztárnál, hogy milyen stádiumban van az esküt nem tett volt magyar tisztviselők nyugdijkéréseinek elintézése és hogy tapasztalható, vagy remélhető-e a nyugdijkérések elintézésénél javulás az eddigi rendszerrel szemben? Hegedűs Nándor képviselő munkatársunk kérdésére a következő választ adta: — Az esküt nem tett magyar tisztviselők, valamint a felekezeti tanárok és tanitók nyugdíj ügyeinek elintézése sajnálatos módon megakadt. Művészet kikutatni és megállapítani, hogy mi történik tulajdonképpen a központi nyugdíjpénztárnál, mert a központi nyugdíjpénztárhoz bejntni ina — sőt már hónapok óta — nem lehet. lemü intézkedésről szó sincs és a nyugdij logikus magyarázat szerint attól az időponttól kezdve illeti meg a felekezeti tanárokat és ta- nitókat, amely időpontban a tényleges tanítást abbahagyták. — A kérdés, illetve a felekezeti tanárokra és tanitókra rendkívül sérelmes, ez az álláspont még nem nyert végleges tisztázást, ha azonban a nyugdijbizottságban ez az egyébként törvénytelen felfogás fog érvényesülni, úgy a felekezeti tanárok és tanitók tekintélyes része fog elesni az őket joggal megillető és nehéz munkával kiérdemelt nyugdíjtól és az uj kérvényezés légiója, a revíziók tömege fogja újólag hátráltatni a különböző felekezetek tanszemélyzete nyugdijainak végleges és megnyugtató elintézését. — A nyugdijbizottság szívesen dicsekszik azzal, hogy feldolgozta az összes restanciát és a kurrens nyugdijkéróseket intézi. Büszkén hirdeti, hogy minden beérkező nyugdijkérést 2 nap múlva már tárgyalás alá vesz. Ennek a büszke dicsekvésnek legélénkebb cáfolata az, hogy naponként többszázan tolonganak a nyugdíjpénztár hivatalos helyiségében. Ez azt az egyébként gyakorlati tapasztalaton nyugvó korábbi megállapítást igazolja, hogy a nyugdíjpénztár csak nagyon kevés nyugdijkérést intéz el érdemben. Számos kérés, de még több aktamelléklet vész el a bürokratizmus csatornájában. A pénztár egyes esetekben kétszer-háromszor is bekér valamely ^ hivatalos írást, amelynek beszerzése a nyugdíjast nemcsak lelki izgalmakkal gyötri, nemcsak időveszteségbe kerül, de minden esetben újabb anyagi megterhelést is jelent, mert a mellékletekre, amelyek mindig bizonyítványok, újólag bélyeg kell. Rövid utón mellékelni, a nyugdijkérést az uj iratokkal kiegészíteni rövid utón nem lehet, hanem mindig uj kérvényt is kell írni, viszont annak a nyugdíjigénylőnek a kérését, aki kétszeri felszólítás után sem küldi be a kért iratokat, a bizottság érdemi elintézés nélkül egyszerűen ad acta teszi. — A nyugdíjpénztár bürokratikus, nehézkes szellemét és rendszerét gyökeresen és sürgősen meg kell változtatni, a kiérdemesült tisztviselők^ a felekezeti tanárok és tanitók jogos nyugdijkérését méltányosabb és emberibb módon kell elintézni, mint ahogy az eddig történt és jelenleg történik, — fejezte be nyilatkozatát Hegedűs Nándor képviselő, — aki mint a Magyar Párt parlamenterje eddig is energikusan védte a kisebbségi nyugdíjasok érdekeit és számos jogsérelem ellen sikerrel emelte fel tiltakozó szavát. A dévai ügyvédi kamara állást foglalt a törvényegységesítés érdekében a burkolt moratórium ellen Délelőttönként 11 és 1 óra között, amikor a közönség felvilágositást nyerhet ennél a hivatalnál, életveszélyes a tolongás, viszont a referenssel nem lehet beszélni, a vezérigazgató pedig a legtöbb ügyben nem tud, vagy nem óhajt felvilágosítást adni. A szerencsétlen, lelkileg és fizikailag is elgyötört nyugdíjasok tanácstalanul támolyognak a folyosókon, ahol mindösz- sze 2 rozoga szék van és a kiérdemesült köz- tisztviselők zúgolódva csak azt állapíthatják meg, hogy nemcsak jogos járandóságukat nem tudják hosszú hónapokig tartó kilincselés és kérvényezés után sem megkapni, de öreg, fáradt csontjaikat sem pihentethetik meg a nyugdíjpénztár hivatalos helyiségében, mert nincs egyetlen pad, ahova leülhetnének, ha elfáradtak a magas lépcsők megmászásában, vagy megunták a hosszadalmas ácsorgást... — Többszöri sürgetésre a nyugdijbizottság újólag napirendre tűzte az esküt nem tett tisztviselők nyugdijkéréseinek letárgyalását és igy remény van arra, hogy a kéréseket — ha lassan is, — de érdemben elintézik. — Az érdekelt nyugdíjasok megnyugtatására örömmel közölhetem, hogy téves volt az az elterjedt Mr, illetve az az értelmezés, hogy az esküt nem tett tisztviselők egy része csak akkor kapja meg a nyugdijat, illetve bizonyos kategóriák részére csak abban az esetben folyósítják a nyugdijat, ha az illetők elérték az 57 éves korhatárt. A nyugdijbizottság mindenkinek kiutalja a nyugdijat, aki 10 évnél hosszabb időt töltött el állami szolgálatban, függetlenül attól, hogy hány éves. — Komoly veszély fenyegeti azonban a felekezeti tanárok és tanitók nyugdíjügyeit. A nyugdijbizottság egyes tagjainak az a helytelen álláspontja, hogy felekezeti tanárnak és tanítónak csak abban az esetben jár a nyugdij, ha tanári, illetve tanítói működésűket az illetők az 1925. évi október 1. előtt, tehát a tanitók és tanárok nyugdiját szabályozó román nyugdíjtörvény életbeléptetése előtt hagyták abba. Ez — véleményem szerint — teljesen helytelen, sőt törvénytelen álláspont, mert a Boila-féle nyugdíjtörvényben ilyen értelmű, vagy szel(Déva, november 19.) A dévai ügyvédi kamara vasárnap dr. Tatar Eugen dekán elnökletével a kamara helyiségében rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen az ország legégetőbb jogi problémáit tárgyalták meg. A tárgysorozat első pontja volt a hunyadmegyei ügyvédi kar álláspontjának: a lerögzitése az igazságügyminiszternek a regátbeli polgári, kereskedelmi és büntetőjogi törvénykezések az egész országra való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatával kapcsolatban. Az elnöklő dékán ismerteti a törvényjavaslatot, majd előterjeszti a választmány által jóváhagyott határozati javaslatot, amelyet egy elleninditvánnyal szemben a közgyűlés általános nagy többsége négy szavazattal szemben emelt elfogadott határozattá. Az elfogadott határozat a következőket mondja: A hunyadmegyei ügyvédi kar foglalkozván a szóbanforgó törvényjavaslattal, mint arra kétségtelenül hivatott tényező, megállapítja, hogy az egységesités a regátbeü törvények egyszerű átültetésével nagy megrázkódtatást idézne elő az erdélyi részeken az igazságszolgáltatás terén, ami által a legnagyobb zűrzavar és fejetlenség állana elő a jogszabályok alkalmazásánál, ami nagyon megtépázná az igazságszolgáltatás presztízsét. Megállapítja, hogy egy ilyen intézkedés beleütközne az Alkotmánytörvény 137-ik szakaszába, amely kimondja, hogy a jelenleg érvényben lévő törvények az ország különböző részeiben mindaddig érvényben maradnak, amig azokat nem revideálják. Kétségtelenül óhajt egy egységesítést a törvények terén a modern jog szellemében, a jogtudományok figyelembevételével, ugyanakkor a nemzet haladásának és géniuszának megfelelő eszmék figyelembevétele mellett. A megyei ügyvédi kar, tehát tiltakozik egy sommás és időszerűtlen egységesités ellen, ami a szóbanforgó törvényjavaslatban kontemplálva van. Azonban, ha a javaslatból mégis törvény lenne, az ügyvédi kar kéri, hogy határozottan jelöltessék meg, hogy a csatolt részeken jelenleg érvényben lévő törvények közül mi marad hatályban s mit helyeznek hatályon ki- vül. A megkezdett vitában Moţa loan szászvárosi ügyvéd helyezkedett szembe a javaslattal s hozzá csatlakozott még Voişan Gh. szászvárosi ügyvéd is. Az eiien- javaslat szerint terjesztessenek ki a regáti kódexek az erdélyi részekre is, azok a kódexek, amelyek az igazságügyi tanács által már jóvá vannak hagyva, mint a büntetőjog és a perrendtartás, kereskedelmi és váltójog s a polgári perrendtartás és addig is ültessenek át Erdélyre a regáti törvények közül azok, amelyek hatályban vannak, de azzal, hogy az Erdélyben jelenleg hatályban lévő polgári törvénykönyvnek tartassák hatályban a telekkönyvre, a nőkre s egyebekre vonatkozó intézkedései. Dr. Grossmann Miksa a burkolt moratórium ügyében kiadott szóbeli intézkedést ismertette s igazságtalannak tartja, hogy egy néprétegnek adjanak ilyen kedvezményt. Elnöklő dékán kifejti, hogy moratóriumot csak törvény vagy törvényes rendelkezés biztosíthat, illetve mondhat ki s mivel ilyen rendelkezésről tudomása nincsen, igy a tényleges helyzettel szemben a fennálló törvényes rendelkezések segélyét kell keresni. Idézi a birói törvény 213—214 és 215-ik paragrafusait, amelyek kimondják, hogy az igazságszolgáltatás megtagadását jelenti az, ha az arra hivatott biró nem intéz el hozzá benyújtott folyamodványokat másodszori felhívás után sem, amely esetben az érdekelt fél fegyelmi panasszal élhet s a fegyelmi vétség megállapítása esetében az eljáró biró ellen visszkeresettel léphet fel. Ebben a tárgyban a vita eredménye az lett, hogy a döntést elhalasztották a mezőgazdasági adósságok konvertálásáról szóló törvényjavaslat megismeréséig. Dr. Grossmann Miksa fontos indítványt nyújtott be az okiratok hitelesítéséről szóló regáti törvénynek Erdélyre való kiterjesztése kérdésében is s indítványát részletesen indokolta. A vitában résztvett dr. Suiaga Victor dévai ügyvéd is, aki hangoztatta, hogy az alkotmány eltörölte a privilégiumokat és igy nem ildomos, hogy egy pár száz jogász (mert ennyire tehető a közjegyzők száma) kivételes helyzetben legyen s egy szavazat ellenében szinte egyhangúan fogadta el az indítványt, amely a közjegyzői jogkört nem érinti, csak szabadságot adhasson a közönségnek abban az irányban, hogy okmányait akár a közjegyzőnél, akár a bíróságnál hitelesíttethesse. Végül ugyancsak dr. Grossmann indítványára elfogadták, hogy felírnak, hogy a birák rendesebben kapják a fizetésüket s kérni fogják, hogy Dévát a drágasági indexnél az első kategóriába osszák be. Kovács Károly. Minden, ami szép, uj muzsika ebben a 2 uj karácsonyi albumban van: Moravetz-Bárd és Nádor Kapható minden könyvárusnál és MORAVETZ-nél. Temesvár.
