Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-15 / 262. szám
8 , XIV. ÉVF. 262. SZÁM. mi 11 iiiDi——— mi mi mi iii in mm i min hm i" ■ l i — MMM—— Az agrártermelés erkölcstana Egy vidéki kisgazda mondotta a napokban a vásártéren: — Addig nem lesz ára a búzának, amig a várost ki nem éheztetjük. Az elkeseredett kijelentésnek hamarosan akadtak helyeslői s a vásártéri gazda-gyülekezet egykettőre kimondotta, hogy nem kell búzát termelni, mert ha a termelés csökketn, a gabonának jobb ára lesz. Tulajdonképpen az egész eset alig érdemes feljegyzésre, mert hasonló, elkeseredett kijelentések napról-napra hangzanak el minden termelési ág viharvertjeinek ajkáról. Mégis érdemes ezzoi a felfogással foglalkoznunk azért, mert újabban, különösen az agrártársadalmat érték vádak, hogy a mai válságos időkben nem tekint a humanitás elveire és mindeyi altruizmust kivet a termelés folyamatából. Olcsó a buza, olcsó a kávé, olcsó a gyapott, minden olcsó és még sem tud senki sem vásárolni! Olcsó a bankokban az adós által fizetendő kamat s mégsem tud senkisem fizetni. Amikor drága volt az élelmiszer és drágák voltak a ruházati cikkek, mindenki be tudta szerezni, játszva szükségleteit. A siránkozó adós a magas kamat mellett a banknak még törlesztést is fizetett, nemcsak kamatot. Ma már kamatra sem telik. Közben arra hivatottak igyekeznek kivezető utat találni az örvényekből és kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek, hogy a gazdasági javak forgalmában egyensúlyi helyzetet lehessen teremteni. Búzát siilyesztenek a tenger fenekére, árpával fütenek a farmerek, kávé-buza cserekereskedelem indult meg Észak s Dél között s pompás déli gyümölcsök válnak sertések eledelévé. Tarka összevisszaságban igy akarja orvosolni betegségét a bajba jutott termelés. Mint a strucc, amelyik fejét homokba dugja, hogy meneküljön a veszedelmektől, úgy dolgozik logika nélkül a termelők megriadt tábora. Ezeknek az intézkedéseknek nagyon gyenge szellemi és erkölcsi alapjuk van. A munkanélküliek milliói éheznek és ruhátlanul fáznak, Kínában egész tartományok lakosságát fenyegeti az éhenhalás veszedelme és az emberiség boldogabbnak nevezhető része sem tudja igényeit ki- elégiteni. Egyik oldalon a hiány, másik oldalon a bőség az, ami a bajok végzetes forrásává vált. Az erkölcsi igazság azonban a szenvedők oldalán áll. Azok, akik a javakat megsemmisítik, nem nevezhetők az emberiség jótevőinek, sőt az is kérdéses, hogy az emberiség azon csoportjának használnak-e, amelyiknek érdekében a javakat megsemmisítették? Kétségtelen tehát, hogy a pusztitók erkölcsileg nem nevezhetők lovagoknak, de cselekedetük a kétségbeeséssel menthetők. Végeredményében tehát az a gazda sem Ítélhető el, aki nem akar termelni. Sőt, bűne ne-‘ gativ lévén, nem eshetik pozitiv elitélés alá. Hiszen el lehetne Ítélni azokat is, akik azon dolgoznak, hogy az őstermelők termelvényeit a tudomány kreációival lehessen pótolni. Tudósok egész raja dolgozik ugyapis azon, hogy a gyapott, kaucsuk, selyem, buza, pótlására alkalmas növényeket, szereket lehessen találni. A gyapott bálák nyugodtan éghetnek, a német botanikusok egy jukka növényben kitűnő gyapott növényt tenyésztettek ki. A mesterséges kaucsuk feltalálására irányuló harc Edison halálával nem ült el s a müselyem a valódi selyemnek mind komolyabb vetélytársává válik. A kanadai búzát is elsülyeszthetik a tenger fenekére, Európa nem hal éhen, mert a buza és rozs keresztezéséből c’őállitott uj növény, uj területek kihasználását teszi lehetővé az európai gabonatermelők részére. Az ember a termelés és értékesítés összhangba hozatalánál a racionalizálás jelszava alatt — valljuk be — nem mindig jár el bölcsen. Egyik oldalon a bőséget akarja megszűntetni, más oldalon pedig a bőség növelését szorgalmazza. A bőség megszüntetésének terve tehát, amit a vásáros gazda is mondott, nem újkeletű. Drasztikusan fejezte ki azt, amit az iskolázott közgazda ékes terminológiával bocsájt nyomda- festék alá, Sőt, ugyanaz az értelme a gazda szavának is, mint a Londonban megjelenő Financial News cikkének. Ez a lap azt Írja hogy a búzaválságon nem segít semmi, csak az, ha a gazdák a búzatermelést korlátozzák és más növények termelésére térnek át. Áll ez különösen — az angol lap szerint — a Tengerentúlra! Az elkeseredett gazda, aki a városiakat éhen akarja elpusztítani, éppen olyan tévuta- kon jár azonban, mint az, aki a búzát a tengerbe sülyeszti. Bizonyos azonban, hogy a termelés mennyiségének szabályozása nagyon jó hatással lenne az árak kialakulására. Ez erkölcsös is volna, mert a többi társadalmi osztályok sérelme nélkül szolgálná a termelők jogérdekeit. Helyes állami beavatkozás mellett a városi fogyasztó meg sem érezpé, hogy a buza drágult. Persze nem olyan állami intézkedés kellene ehhez, mint, amilyen a most már hivatalosan is ha-j lálraitélt prémium törvény volt. Mert az, mit j hozott? A fogyasztó közönség 200 lejes búzából > 700 lejes kenyeret eszik. 700 lejes kenyérárak mellett a gazdáknak nyugodtan fizethettek volna egy mázsa búzáért 500—600 lejt. Hol állanánk ma, ha a gazdák ezt az árat megkapták volna?! így méltán kérdik az elkeseredett gazdák: ki tette zsebre ezt a különbözetet, ami őket illette volna meg? Szomorú lesz majd az ébredés akkor, mikor a kenyér ára még magasabbra fog szökni, mert Románia búzakészletei elrepültek a prémium szárnyain. Senki se csodálkozzék az agráriusok elkeseredésén, sem pedig természetes állapotukból fakadó őzinteségi kitöréseiken. Az agrártermelés a legfontosabb a három termelőág között, a gazda gyámoltalansága kö- telezőleg parancsolja, hogy az állam és a fogyasztók ügyeljenek arr -^ogy az agrár termelés erkölcsi alapeszm „ot kufár lelkek ne szennyezzék be. Akkor a vásáros gazda sem fog kifakadni.! Dr. Szász Ferenc. Kényszeregyezséget kért a temesvári Deutsch-bőrgyár. A Deutsch Arnold és Társa- féle temesvári bőrgyár fizetésképtelenséget kért és 60%-os kvótát ajánlott fel a hitelezőknek. A kincstárnak december 31-ig vissza kell fizetnie a jegybank követelését. Bukarestből jelentik: A stabilizációs törvény lehetővé tette, hogy a Nemzeti Bank az év elején kétmilliárdos gyorssegélyt folyósítson a kincstárnak. Az állam fel is vette a hitelt, amelyet december 31-éig vissza kell fizetnie. Az idén a gazdasági helyzet miatt .azonban mindössze kétszázmillió lejt törlesztettek. A kormány most elhatározta, hogy a hátralékos összeget az állam decemberi bevételeiből fedezi, amennyiben a tisztviselői fizetéseken kívül az említett hónapban egyetlen más fizetési kötelezettségnek sem tesz eleget. A bajukbetétcsek gyűlése. Az Erdélyi és Bánsági Bankbetétesek Szindikátusa f. hó 15-én, vasárnap délelőtt 11 órakor az unitárius kollégium, I. em. 3. számú termében értekezletet tart és felhívja mindazon betéteseket, akiknek kényszeregyezséget kért bankokban van betétjük, hogy az értekezleten megjelenni szíveskedjenek. Dohánytermelők figyelmébe. Az EGE dohánytermelő szakosztálya felhivja a dohány- termelőket, hogy a közelgő dohánybeváltás idején az átvevő közegek minden legkisebb szabálytalan eljárásáról feltétlenül tegyenek panaszt az illetékes kerületi dohánytermelő felügyelőségnél és szükség esetén kérjék a felettes hatóság kiszállását is. Egyetlen sérelmes becslést se fogadjanak el, mert már három éve értéken alul veszik be a termést. Az is megtörtént, hogy a termést megsemmisítették és oly súlyos büntetést róttak ki, hogy a termelő eg- zisztencáját veszélyeztették. Az EGE interveniált a monopolcikkek vezérigazgatójánál, kellő eredményt azonban a fellebbezések hiánya miatt, nem lehetett elérni, mert a sokszáz panasz közül csak alig néhányat jelentettek be az illetékes hatóságnak. Ép ezért szükséges, hogy minden gazda éljen a fellebbezés jogával, mert a Dohánytermelő Szakosztály intervenciója csak igy lehet eredményes. ISMERI ON Í4 a KINCSESTÁR sorozat az ismeretek minden ágából rövid ismeretterjesztő áttekintéseket nyújt, de nem száraz tankönyvet, vezérfonalat, vagy alacsony rendű népszerűsítést. A legműveltebb emberis tanulsággal ol- vashatjae kitűnő szakemberek tollábóleredő és népszerű gondolatkeltő bevezetéseket, ,,j A KINCSESTÁR önálló köteteket ad, de a kötetek összessége idővel zárt enciklopédiát fog alkotni. A művelt magyar ember házából éppoly kevéssé fog hiányozhatni, mint a jó lexikon. — (Gyüjtötokok fogják megkönnyiteni a kis kötetek csoportosítását és védelmét). A Kincsestár hallatlanul olcsó s 30 lei 48 lei füzetenként karton borítékban .......... füzetenként vászon' kötésben............. EDDIG MEGJELENTEK: Szinnyei József: A magyar nyelv. Weis István: A magyar falu. Kmoskó Mihály: Az Iszlám. Bállá Antal: Az utolsó száí év története Török Pál: A francia forradalom. Vernon Duckwort Barker: Az angol civilizáció (Mult és jelen). Gratz Gusztáv: Európai külpolitika. Bajza József: Jugoszlávia. Szerb Antal: Az angol irodalom kis tükre. Várady Imre: Az olasz irodalom kis tükre. Pukánszky Béla: A német irodalom kis tükre. Babits Mihály: Dante. Kállay Miklós: A legújabb lira a vüág- irodalomban. Zimmermann Ágoston: Fejlődéstan. Bartucz Lajos: Mikép fedezte fel az ember önmagát (Kis antropológia). Schenk Jakab: Madarak. Fitz József: A könyv története. Haraszti Emil: Zenei formák és műfajok. Luttor Ferenc: Róma (A város a történelem tükrében.) Glatz Károly: Velence múltja és művészete Czettler Jenő: Agrárpolitika. Ihrig Károly: Szövetkezetek. Szabó Vendel: Katholicizmus. Révész Imre: A reformáció története. Szabó Vendel: A pápaság. Nagy József: A filozófia nagy rendszerei. Steiner Lajos: Időjárás. Lassovszky Károly: Világrendszerek. Nyirő Gyula; Psychoanalysis. Mosonyi János: Az emberi idegrendszer. Burger Károly; Az egészséges nő. Szöllősy Lajos: A táplálkozás. Sik Sándor: A cserkészet. Lukács Károly: A Balaton. A pénz előzetes beküldésére vidékre is portómentesen küldi a MINERVA KÖNYVKERESKEDÉS Cluj-Kolozsvár, Strada Regina Maria (volt Deák Ferenc ucca) 1 szám.
