Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-14 / 261. szám
XIY. ÉYF. 261. SZÁM. KEEGTBlIf&JÍG 3 —B— I II I I ' I I — Ez is megoldás: végezzék ki az összes nyugdíjasokat A kolozsvári nyugdíjasok felhívása a szenátorokhoz és képviselőkhöz Kolozsvár városi és vármegyei nyugdíjasok immár négy hónap óta nem kapták meg járandóságaikat. Az egyesület vezetősége két Ízben is volt az erdélyi miniszter urnái kihallgatáson és kérték, hogy járjon közbe a hátralékos nyugdijak kiutalása ügyében, mert ez a helyzet a nyugdíjasokat oly helyzetbe taszította, amelynek leírásához Gorkij tolla sem volna elegendő. Ezenkívül a helyi sajtó utján nyilt levelet intéztünk a pénzügyminiszter úrhoz, amelyben kértük, hogy az állam teljesítse kötelességét a nyugdíjasokkal szemben, — azonban ez sem vezetett eredményre. Kétségbeejtő helyzetünkben végül önökhöz fordulunk, szenátor és képviselő urak és felkérjük, hogy az országgyűlés mindkét házában érdekünkben szót emelni és a kormányt a nyugdíjasokkal szemben fennálló törvényes kötelezettsége teljesítésére felhívni szíveskedjenek. Indokaink: Egyetlen, civilizált államban sincs nyugdij- kérdés, mert a nyugdíjasokat mindenütt pontosan fizetik. A kormány nyilatkozata szerint gazdasági helyzetünk összehasonlíthatatlanul jobb, mint más államoké. Mi az oka tehát annak, hogy a nyugdijakat még sem fizetik akkor, amikor a szegényebb államok nemcsak tisztviselőiket és nyugdíjasaikat tudják pontosan fizetni, hanem gondoskodnak a milliós munkanélküli tömegek ellátásáról is. Nem tudják, vagy nem akarják a nyugdíjasokkal szembeni kötelességüket teljesíteni, aminek bizonyítéka éppen a kormány nyilatkozata, amelyben megállapítja gazdasági helyzetünk szilárdságát és ezen megállapítás eredményeként ... nem fizet. Az állam, — velünk nyugdíjasokkal szemben — azzal védekezhetik, hogy az állami bevételek nem folynak be rendesen és azért nem tudja a nyugdíjasokat pontosan fizetni, mivel mi nem az állam pénzéből, hanem saját alapjainkból követeljük járandóságainkat, amelyeket évtizedeken keresztül befizettünk és összegyűjtöttünk és abból a 10%-os hozzájárulásból, amit a tényleges tisztviselők fizetéséből e célra levonnak. Jogilag tehát köztünk és az állam között az a viszony áll fenn, ami a bankok és betétesek között, vagyis az állam nem tulajdonosa, hanem csupán kezelője a nyugdíjalapoknak és jövedelmeknek, amely viszonyból kifolyólag el- vitázhatatlan jogunk van ahhoz, hogy járandóságainkat az államtól, ha erre szükség lesz, a törvény utján it követelhessük. A kolozsvári pénzügyigazgatóságtól nyert információk szerint az állam a kolozsvár városi es vármegyei nyugdíjasoknak, november 1-ig 40 millióval tartozik. Ez a pénz hiányzik a város és vármegye közgazdasági életéből, amiből kifolyólag szenved az ipar, kereskedelem és termelő, mivel a nvugdijasosztály nem vásárol és akinek tartozik, annak nem tud fizetni. így akad fenn a közgazdasági vérkeringés és fokozódik a gazdasági válság, ami végeredményben az állam presztízsét rontja és anyagi helyzetét is károsan befolyásolja. Igen nagy sérelmünk az is, hogy az ország nyugdíjasai nem részesülnek egyenlő elbánásban, mert amig Bukarestben és egy pár kivételes helyzetű központban már fizetik a novemberi nyugdijakat is — addig Kolozsváron már negyedik hónapja nem fizetik, ami semmivel sem indokolható, vagy menthető igazságtalanság. Ez a helyzet szociális szempontból is tarthatatlan és a sokszor tizezer éhező, fázó és nyomorgó nyugdíjas család sorsa gondolkozásra kell késztesse az illetékes köröket. A nyugdíjasokkal szemben kimutatott nemtörődömség következménye, hogy azok már a nyomorúság minden fázisán keresztülmenve, megjárták az éhség kínjaival és a pénztelenséggel összefüggő és azzal kapcsolatos kálvária minden útjait, és elszenvedték annak megaláztatásait, aminek nyomán a lelkekben oly nagyfokú az elkeseredés okozta feszitő erő, hogy annak csillapítása és levezetése a legsürgősebben megoldandó probléma. Ezzel a nyomorral szemben áll az állam és városok által fentartott rengeteg autó- és fogatokkal Űzött luxus, amelynek az egyes tisztviselők és családtagjaik kényelmét szolgálják, továbbá az állami autonóm intézetek igazgató- tanácsainak tagjai által élvezett 10 és 100 milliós jövedelmek, amelyeket tantiem, jeton, juBudapest, november 12.) A képviselőház csütörtöki ülésén Fenyő Miksa pártonkivüli azt kifogásolta, hogy a kormány a mult hónapokban a felhatalmazás jogával élve, enyhe diktatúrát gyakorolt pénzügyi és politikai téren. Nem tartja helyesnek, hogy a harminchármas és a hatos bizottságok csak pénzügyi rendelkezéseket foganatosítottak, más gazdaságiakat azonban nem. A múlttal nem kiván foglalkozni, mert a jelen problémái minden erőt a maguk számára követelnek. Az a véleménye, hogy a termelés tiz százalékos fokozásával meg lehetne oldani a gazdasági nehézségeket. Kozma Jenő egységespárti védelmébe vette a lemondott Bethlen-kormányt, a szociálisták- kal szemben. Külföldi példákon mutatta ki azt, hogy a szociáldemokrata kormányok működése egyáltalában nem volt valami áldásos sem az illető országra, sem az általános világpolitikai helyzetre. Franciaországban a szociálistáknak Jobb szájvizet mint az OD OLmég nem találtak fel. A tudomány mai állása mellel! biztos, hogy OD OL a legjobb szer a száj és '€^ \ fogak ápolására, talék és más címeken folyósittatunk és amelyek ellenében úgyszólván semmi közérdekű szolgálatot nem teljesítenék. Ezenkívül itt van az álláshalmozások tömege, aminek megszüntetésére eddig semmi intézkedés nem történt, — úgy az ezeken eszközölhető megtakarításokból a nyugdíjasok illetményeinek jó része volna fedezhető. Szenátor és képviselő urak! A fent leírtak alapján tisztelettel kérjük önöket, hogy parlamenti székeikből és hivatalos minőségükben tolmácsolják segélykiáltásunkat és követeljék az arra illetékesektől, hogy sürgősen teljesítsek a nyugdíjasokkal szembeni törvényes kötelezettségüket, amit ha ezek után sem tennének meg, úgy felhatalmazzuk önöket, hogy készítsenek és terjesszenek elő egy egyszakaszos törvényjavaslatot a nyugdijkérdés végleges megoldására vonatkozólag a következő szöveggel: „A nyugdíjasok és családjaik, a kinos és szégyenletes éhenhalás helyett, egyszerre és egy tömegben végeztessenek ki, mert ez emberibb. A Kolozsvár városi és vármegyei nyugdíjasok egyesülete. igazán döntő szava van és mégis arra törekszenek, hogy a nemzetközi életlehetőséget elvegyék német elvtársaiktól. Az angol szociálista kormány alatt megtörtént Nagybritánia Trianonja és ekkor indult meg a domíniumok és a gyarmatok elszakadása és a munkanélküliség. Bethlen barátsági szerződések kötésével a népszövetségi tanácsban szavazati joggal biró államokat nyert meg Magyarország számára és ez politikájának jelentős eredménye, örffy egységespárti azt fejtegette, hogy az 1926—27. évi költségvetésben 724 millió pengő volt az előirányzat, a mostani rendkívül redukált költségvetésben pedig 878 millió, úgy, hogy Bethlenéket nem lehet pazarlással vádolni. Még Teleszkynek is az a véleménye, — noha ő a túlzott takarékosság hive — hogy a jelenlegi költségvetés már tovább nem redukálható. Az ország 671 millió pengő kölcsönt vett fel és eddig 679 milliót fizetett ki törlesztésekre. Kertész szociáldemokrata rendkívül élesen támadja a lemondott kormányt. Szerinte Magyarország Bethlen távozásakor katasztrófa előtt állott. Az előző kabinet igyekezett sajtója utján mindent ködbe burkolni és az ország közvéleménye nem láthatott tisztán. Östör egységespárti válaszol Kertésznek. Szerinte történelmi szempontból kell megállapítani az igazságot és feltétlenül meg kell vizsgálni azokat a viszonyokat, amelyek között Bethlen István átvette a kormányt. Ezeket a körülményeket a jelenlegi helyzettel összehasonlítva, meg lehet állapítani, hogy Bethlen óriási nagy épitőmunkát végzett. A válság világjelenség és ehhez az előző kormány nem sokkal járulhatott hozzá. Hunyady Ferenc gróf szerint a világ gazdasági válságának egyik főoka az, hogy a termelő munka ma jóformán semmi hasznot sem hoz. Ezen a helyzeten kell segíteni. Elsősorban a reparációs törlesztéseket és a fegyverkezést kellene csökkenteni. Külpolitikában két irányt ajánl. Pénzügyi téren a franciák felé való arien- tálódást, gazdaságpolitikában pedig a német blokkhoz való csatlakozást. Végül adóamnesztiát követel. Napirenden Farkas Tibor az albert- irsai választást teszi szóvá. A kérdés körül körülbelül egy órás vita fejlődik ki. Gaál Gaszton azután azt indítványozza, hogy a tárgysorozat lebonyolítása után nyomban hozza a kormány a ház elé az általános titkos választójog tervezetét. A ház az indítványt elvetette azzal, hogy amig a legfontosabb gadasági problémákat le nem tárgyalják, nem foglalkoznak más politikai tervezetekkel. Francia pénzügyi és német Ipari orientáció vitája a magyar parlamentben Lehetett-e a gazdasági válság előidézője a Bethlen-kormány?
