Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-02 / 251. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24256—927. Cluj-Kolczsvár, 1931 november 2 Héííő ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 6 lej. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. XIV. cvfolyani, 251»»ik szám. 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. ÉLŐK ÉS HALOTTAK Ma este, mint minden évben, a szelíd kegyelet gyújtja meg mécseseit a sirkertek hantjain. Mire bealkonyodik, egész virágerdő indul el, a szürke, őszi hétköznapi élet belepirosodik ezer és ezer gyertya imbolygó fényébe. A gyarló, elkinzott ember leteszi a pörölyt, gúnyát cserél, az áhitat ünneplőjébe öltözteti a lelkét és felcseréli érzésvilágát egy olyan világgal, amelyben a zűrzavar lármás hangjai helyett a nemesebb érzés húrjai rez- dülnek meg. Az élet, akármerre is nézzen a szem, ahol a szerves létezés tüneteivel találkozik, leromlott, egy bizonytalan és végzetes lejtő felé csúszott, az élők világa már nem a régi — de a halottak világa, mintha a mi korszakunkban ez volna az emberiségnek a szimbóluma, nem változott. A ma emberisége talán jobban át tudja érezni a halottak napjának szimbolikus jelentőségét, mint a megelőző, mondhatni azt is, hogy jobban tudja értékelni — bizonyára azért, mert az élet értékei megbecsülése iránt veszett el annyira az érzéke. Megteremteni az emberi élet feltételeit, munkát adni a dolgos kézbe, hogy kenyérhez jusson, kenyeret adni a kezébe, hogy betölthesse Isten rendelte hivatását, a szivet a szeretet jegyében összekapcsolni egy másik szívvel, az emberi méltóságérzést megbecsülni és megbecsültetni, megadni az éleinek azt, ami az élet joga, azt a futó pillanatot, amely a születés és a sir között van, elviselhetővé tenni — az emberiségnek e tradicionális örökségét a mi korszakunk mind kevésbé érzi át. Nem mintha hiányozna az emberekből csirája a bensőségesebb léleknek. Hiszen, ha igy volna, akkor halottak estéjén a sirkerteknek is el kellene népteledniök, a mécseseknek nem volna szabad fellobogniok, az ősz frissen szedett virágainak nem volna szabad illatozniok a sirokon. De a temető ma este jobban ragyog majd, mint a főterek, iizletes uccák villanyfényben égő transzparensei, mert ösztönösen is odamenekül az ember, a békességnek erre a szent területére, ahova talán nem fognak felhatolni a nyomorúságnak és a földi kínnak a hangjai és ahol az egymásba ölelkező kis fények sugáros leple alatt az a sok-sok ember, aki ellensége egymásnak az életben, összefonódik és percekre bár, de megteremti a sorsközösségnek azt a kollektivumát, amelyet odakünn hiába keresünk. A halottak napjának megrenditően szép elképzelése, hogy nemcsak megemlékezés csupán, de uj életnek, uj erőgyűjtésnek a forrása is. A halottak napja bizonyos vonatkozásban inkább az élők érdekeit szolgálja, mint a halottakét, aminthogy az ápolt hantok, a .sírkövek, a kegyeletnek sok-sok tárgya inkább az élőkhöz szól, mint a halottakhoz. Ma este a temetők mindenütt öntudatlanul is az életakarás fórumaivá válnak, az élniakarás harsogó leadóállomásaivá. Az emberiség egy világháború és egy világgazdasági katasztrófa kataklizmái után végre élni akar és miközben megemlékezik e szeretteiről, különbséget akar látni élet és halál között és nem nyugszik bele abba, hogy a temető kiszéles- bedjék és szeretetfosztottan úrrá legyen a világon az esztendőnek hétköznapjaiban is. A franciák politikai feltételeket szabnának egy esetleges újabb kölcsönhöz Duca párizsi üzenetét a kormány ellen igyekeznek fordítani A költségvetést húsz milliárdon tartják realizálkaténak j§|§ (Bukarest, október 31.) Általában a politikai pártok meg vannak győződve arról, hogy külföldi kölcsön nélkül nem lehet a helyzeten segíteni. Duca párizsi utjának az lett volna a célja, hogy megtudja, lehetne-e kölcsönt szerezni abban az esetben, ha más kormányalakulat állana az ország élén. Nem tudná-e a liberális párt azt Ígérni, hogy kölcsönt hoz, ha átadják neki a kormányzást? Mint ahogyan a nemzeti parasztpárt beígérhette annak idején a stabilizációs kölcsönt. Duca kipuhatolja a franciák álláspontját. Politikai körökben nagy érdeklődéssel fogadják azokat a híreket, amelyek Dúca párizsi tárgyalásairól érkeznek. A liberálisok meggyőződése szerint a jelenlegi súlyos gazdasági és pénzügyi viszonyokból Románia csak úgy lábolhat ki, ha Jelentős ösz- szegü hosszúlejáratú ki&iökh kölcsönt kap. Duca ennek a kölcsönnek megszerzési lehetőségeit tanulmányozza Párizsban, azonban amint már megírtuk, Franciaországban az a vélemény, hogy ma, ilyen kölcsönt Románia nem kaphat. A franciák, akik kölcsönhöz juttatták most Jugoszláviát, azt kívánják, az ellenzéki és liberálispárti körök szerint, hogy a legteljesebb alkotmányos rend garanciái biztosítva legyenek és olyan kormány vegye át az állam ügyeinek intézését, amely a szavazó tömegek bizalma alapján kapott mandátumot. A liberálisok a baloldalon. Duca a jövő héten érkezik vissza. A párizsi tárgyalások szükségessé teszik azt is, hogy a liberális párt tisztázza a maga helyzetét a kormánnyal szemben. Ezért Dinu Bratianu még a parlament megnyitása és Duca hazaérkezése előtt összehívja a liberális párt vezetőit és felteszi előttük a kérdést, hogy mi legyen a kormánnyal szembeni magatartásuk, vagy helyesebben, hogy melyik időpontban mondják fel véglegesen a barátságot a jelenlegi kormánynak. A Viitorul, a liberálisok lapja már ennek az akciónak bevezetéseképpen napok óta a legélesebben kritizálja a kormány ténykedéséit, úgyhogy Duca, amikor hazajön, bevégzett tények előtt fpgja magát találni és néni igen lehet más választása, minthogy élére álljon a kormánybuktató akciónak. Ilyen módon a parlament megnyitása után mindjárt nagy jelentőségű politikai események várhatók. A pénzügyi intézkedések ellen ! Az újból megjelent Ordinea megbízhatónak mondott helyről arról értesül, hogy Averescu marsall a parlament megnyitása után interpellálni fog azokról az intézkedésekről, amelyeket a pénzügyminiszter a legutóbbi bankeseményekkel kapcsolatosan foganatositott és amelyek a marsall szerint nem szolgálták a köz javát A huszonötmillió sem reális. A költségvetés összeállításával kapcsolatban Argetoianu különböző nyilatkozatai során állandóan azt hangoztatja, hogy ez az ország első reális büdzséje. A pénzügyminiszter megállapította, hogy az állam bevételei semmiesetre sem haladják meg a huszonnégy és háromne gyedmilllárd lejt és ezt vette a jövő évi költség- vetés végösszegéül. Az ellenzéki pártok tagjai most kétségbevonják a pénzügyminiszter elgondolásának reálitását. Hangoztatják, hogy a következő évben a nehéz helyzet miatt a fogyasztás visszaesése, a tisztviselői fizetések leszállítása, a mezőgazdasági termékek elhelyezési nyomorúságai következtében előreláthatólag ennél az összegnél jóval kisebbek lesznek az állami bevételek. Hivatkoznak arra, hogy az ellenzék már a mult évben megjósolta a bevételek csökkenését, amely, sajnos, bekövetkezett. A Lupta a jövő évre nem vár több bevételt, mint az ideinek a felét. Argetoianunak nem lett volna szabad elfelednie, — mondja, — hogy az export állandó visszaesést mutat, számos cikk exportdiját eltörölték, a behozatal is a minimumra redukálódott, az ipar és a kereskedelem a tönk szélére került. Az általános mezőgazdásági válság miatt a mezőgazdasági adóknak több mint háromnegyedrésze hehajthatatlan maradt és a közvetlen adónemek is állandó csökkenést mutatnak, ami megint csak abban leli magyarázatát, hogy a fogyasztás minden cikkben rendkívüli mértékben visszaesett. Ha Argetoianu tényleg reális költségvetést akart volna összeállítani, úgy annak végösszege nem lehetett volna magasabb húszmilliárdnál, igy azonban feltétlenül számolni kell azzal, hogy a jövő évben az állam pénzügyi nehézségei csak fokozódni fogngkKülönleges adók a magántisztviselőkre és újságírókra. Az Ordinea szintén aláirta azt a Luptá-éhoz hasonló nyilatkozatot, amelyet megjelenése feltételeként a belügyminisztérium kívánt tőle és igy szombaton meg is jeleid. A betiltás utáni első számában szenzációs értesülést közöl, amely szerint a kormány uj adókat akar kivetni bizonyos kategóriákra. A különleges adókkal meg akarják adóztatni a magántisztviselőket, banktisztviselőket, a műszaki irodák alkalmazottait, valamint a sajtóvállalatokat és az újságírókat. Az Ordinea a legélesebben kritizálja a tervet. Argetoianu — Írja, — miután a sajtószabadság legerősebb megsértésével sem tudta a sajtót elnémítani, most mint pénzügyminiszter bosszulja meg magát az újságírók adójával.
