Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-10 / 231. szám
íi XIV. ÉVF. 231SZJM „Síin élni hagyni a magyarnhat, mert a népvándorlás legvadabb seregei bűzé tartoztak s szellemben a legdestrubtivebbeh“ ilyeneket és hasonlókat mondott Colfescu főügyész Hexner Béla politikai pőrének főtárgya.lásán (Kolozsvár, október 8.) Hexner Béla mérnök népszámlálási sajtópörét tárgyalta csütörtökön a kolozsvári törvényszék III. szekciója. Az ügyész tisztjét Colfescu főügyész töltötte be s szomorú megállapítanunk, hogy ezt a bűnügyi szempontból tulajdonképpen jelentéktelen ügyet arra használta fel, hogy éles kirohanást intézzen a magyarság ellen s azt nemcsak Európa, liánéin a világ „legelkorcsültabb mentalitású“ nemzetének állítsa be. Golfescu ügyész ötórás vádbeszédének hevében a magyarságra halmozott rosszakaratú megjegyzései között egyizben annyira elragadtatta magát, hogy a hivatalos pódiumról, ahonnan a törvények helyes alkalmazására kell utasítani az állam polgárokat s az állam rendjére kell vigyázni, ezeket a szavakat mondotta: „Bűn élni hagyni a magyarokat.“ A vád, amelyet Hexner Béla ellen emeltek: izgatás. Mit lehet akkor mondani Colfescu ügyész szavaira, aki rövid néhányórás beszéde alatt azt sem felejtette el hangsúlyozni, hogy ő a fel- világosultság hive, minden tekintetben amel lett van. hogy lehetőleg egyforma mértékkel mérjenek mindenkit az országban. Különben nem ez az egy ellentmondás van az ügyészi pódium valódi kötelességét szemelő! tévesztő ügyész szavaiban. A vád, amelyet Hexner Béla ellen emeltek, abból a cikkből keletkezett, amelyet a magyar- párti mérnök a népszámlálást megelőzően tett közzé a Keleti Újság hasábjain, válaszul arra a propagandára, amelyet a cionisták indítottak. A cionisták arra ösztönözték a zsidó lakosságot, hogy félretéve magyar anyanyelvét és kultúráját, a népszámlálás alkalmával zsidó nemzetiségűnek vallja magát. Ezzel az állásponttal szállt szembe Hexner Béla inkriminált cikkével, amelyben arra szólította fel az erdélyi magyar zsidóságot, hogy szembehelyezkedve a cionista propagandával, éljen a törvény- adta jogával és magyarnak mondja magát, már csak azért is, mert emberi szempontból és erkölcsileg is magát, alázza meg az, aki, habár magyar iskolán nevelkedett, anyanyelve magyar s a magyar kultúrában nőtt fel, most az állapotok megváltozásával egyszerre hátat fordít a magyarságnak. Ezt irta Hexner Béla a népszámlálás előestéjén s az ügyész államellenes izgatásnak fogva fel e megnyilatkozást, eljárást indítottak ellene s a bíróság elé állították. A csütörtöki tárgyalás első pontja a vádirat felolvasása volt. A vádirat rövid, alig néhány mondatból áll s lényege az, hogy Hexner Béla izgatott akkor, mikor arra szólította fel az erdélyi zsidó állampolgárokat, hogy a törvény rendelkezéseinek figyelmenkiyül hagyásával (?) magyarnak vallják magukat a népszámlálás alkalmával. Hexner Béla elismeri, hogy az inkriminált cik két ő irta. A kihallgatás — Fenntartja-e^ amit a cikkben állított most, is? kérdezte meg Ortopan elnök. — Igen is, fenntartom válaszolt Hexner — Mi indította a cikk megírására? — volt a következő kérdés. — Az 1930. évi népszámlálás alkalmával hozott törvény úgy intézkedett, hogy a nemzetiségi rovat kitöltésénél a ielkils- meret és meggyőződés, valamint a családi hagyományok számitanak s mindenki ezek mérlegelésével kell megjelölje nemzeti hovatartozandóságát. Kétféle korteskedés indult meg. Az egyik azt célozta, hogy a zsidövallásu magyarok, zsidóknak vallják, magukat, a másik pedig azt, hogy románoknak. Az én véleményem az volt. hogy ez a propaganda nem helyes, mert a népszámlálási törvény mindenesetre azt célozza, hogy valódi képet kapjunk az ország lakosságának arányszámáról és ez esetben nem lehet elszakítani a magyarságtól a zsidókat, akiknek csak vallása más, de egyébként minden tekintetben — Semmi mást nem akartam, egyedül azt kívántam leszögezni, hogy nem igaz az, hogy a zsidók nem őrizték meg magyarságukat. Vádbes?éd — véqk merulesiq Hexner Béla kihallgatása után Colfescu ügyész kezdett bele a vádbeszédébe, amely délelőtt 11 órától I óráig és délután háromtól fél hatig tartott. Colfescu ügyész közismert arról, hogy rendkívül szigorúan bírál el minden olyan ügyet, amely magyarokkal van összefüggésben s mindenütt és mindeáben irredentizmust lát. Hosszadalmas vádbeszéde is legnagyobb részben a magyarság jellemzésével, aknamunkájának leleplezésével, irredentizmusának lefestő sével foglalkozott s egészen elenyésző az a része beszédének, amely a sióban forgó ügyrte vonatkozik. — Nem mindennapi per került má elénk — ezzel kezdte beszédét Colfescu ügyész s ezután rögtön a magyar kisebbség mentalitásának is mertetésébe kezdett. Mindenekelőtt a magyar újságírókat mutatta be, akik szerinte annyira át vannak hatva az állam és szerveivel szemben való tiszteletlenségtől, hogy mikor egy-egy cikket írnak, nem is intencióból, hanem mintegy természetükből kifolyólag aknázzák alá az állam tekintélyét. — Megtörténhetett-e ez a magyar világban —- teszí fel a kérdést — hogy égy torvéüyázéki tárgyalással kapcsolatban megjegyzéseket te — A turániak a népvándorlás legvadabb seregei közé tartoztak s szellemben a legdes- truktivabbak az összes európai nemzetek kö zott. Ezért bűn élni hagyni a magyarokat -- szegezi le tapasztalatokon nyugvó véleményét. — A magyarok csak testben vannak ebben az országban, de lélekben a határokon túl. Ahelyett, hogy az ország fejlődésén dolgoznának, megakadályozzák azt. Kötelességünk tehát, hogy szétromboljuk ezt a mentalitást. Mi, akik a háború utáni felvilágosult szellemben vezetjük országunkat, nem tűrhetünk olyan embereket, akik destruktív eszméket árasztanak- Azt mondják rólunk, hogy kultúrálatlan, műveletlen nép vagyunk és csak mint páriákat kezelnek, A magyarok, akiknek nemességére és előkelőségéi-e hivatkozik az inkriminált cikk szerzője, a jelenlegi vádak mindent méghamisita- nak s előkelőségükkel az is összefért, hogy pénzt hamisítsanak. Mindenféle statisztikákat készítenek arról, hogy a mai Erdélyben a magyarság a lakosság túlnyomó része, az uralkodó elem. Ezért vették tervbe azt, hogy a zsidókat is arra ösztönzik, hogy magyaroknak vallják magukat, pedig a zsidókról az az igazság, hogy ahhoz a nemzethez tartoznak, amely éppen uralkodik és nem lehet mást kívánni tőlük. Ha á magyar uralom alatt magyaroknak val lottók magukat, azt megtehették, de ezt ma nem lehet megcsinálni. Nem lehet a dolgot kifordítani a természetéből. Magyar zsidó nem létezik. Ezt nem lehet mondani. Beszélhet akárki, akármit, ha ezt csinálják, az hamisítás. — Mi egy objektiv, kulturált európai nép- számlálást akartunk csinálni, olyant, amilyen a mentalitásunk és akkor jönnek a zsidók s mivel a régi rendszer azt diktálja nekik, hogy ..hazudjatok“, magyaroknak akarják vallani magukat. És a vádlott ezzel a hamisítási szándékkal eltelve magyarnak mondotta magát Ez még nem lett volna baj, ha egyedül megteszi, de hogy másokat is erre Izgatott, ez már kimeríti az államellenes izgatás feltételeit. — Mi tudjuk, hogy mit hamisítottak a magyarok külföldi propagandájuk céljára és. akkor jön egy román állampolgár és arra izgatja a zsidó lakosságot, hogy magyarnak vallja magyenek az ügyész ellen? Mert velem ez már többször megesett. Régen, ha ez megtörtént, az illető újságírót azonnal az ügyészségre vitték s onnan a börtönbe, mi pedig jóakaratulag, el- nézőieg kezeljük az ilyen esőteket, mert ez a természetünk s nem akarunk senkit sem üldözni. Ezután a magyar kisebbségre tér át. — Sok helyen megfordultam Európában, nyitott szemmel néztem az állapotokat s különösén objektiven figyeltem az egyes országokban található kisebbségek helyzetét. Azonban sehol sem találtam olyan kisebbséget. amely annyira bomlasztó tendenciájú lenne, mint a romániai magyarság. Csak példának hozom fel erre, hogyha belenézek egy magyar újságba, nem látok mást benne, hogy Kolozsvár, meg Nagyvárad és igy tovább. habár mindegyiknek meg van a maga törvényes neve. És azt. látom, hogy Főtér, meg Ferenc József üt. Mi az, hogy Főtér és mi az, hogy Ferehc József üt? így hívják azokat az uécákat? Ez mind arra megy, hogy fenntartsa a magyarságban azt a bele nem nyugvó és mim dennel ellenkező szellemet, amely annyira jeli letnzi. Ezután a magyar irredentizmus ismertetésére tér át. Egy magyarországi térképet mutat s egy magyar földrajzköűyvből olvas fel részleteket. Az elnök közben figyélmezteti, hogy ez talán nem vonatkozik a tárgyra, Col- fescu ügyész azonban azzal felel, hogy így akar eljutni a tulajdonképpeni ügyre. Mindez rendkívül fontos a vád szempontjából, Tovább folytatva a megkezdett tárgyat, azt mutatja ki, hogy a magyar atlasz és földrajzkönyv szerint jelenleg Erdély még most is Magyarországhoz tartozik. — Ennek az irredentizmusnak a szolgálatában áll Hexílef Bélá is s az vélt a célja, mikor felhívását megírta, hogy minél jobb népességi statisztikát kapjanak az erdélyi magyarokról, amit aztán kitünően fel lehet használni irredenta. propagandára. kell büntetni, mert ha román állampolgár, akkor a mi kultúránkat kell magáévá tegye, nem éppen ellenünk forduljon. Az ügyész ezután felolvassa azokat a törvényszakaszokat, amelyek ellen Hexner Béla szerinte vétkezett, majd beszéde befejezésében még néhány jellemző adattal szolgál a magyarság jellemzésére, a turáni fajról mond vala-i mit, majd János vitézt emliti meg s végül Szabó Dezső egy reálista novelláját hozza fel, mindezt annak erősítésére, hogy mennyire elfajzott a magyarság mentalitása. — Az ország, Európa, sőt az egész világ civilizációjára veszedelmes ez a mentalitás s ha nálunk mutatkozik erre példa, akkor az illetőnek el kell szenvednie a törvény szigorát. A védőbeszéd. Fehér DeZső dr. védőügyvéd mond rövid védőbeszédet, aihölyben kimutatja, hogy Hexner Béla egyáltalában nem követett el bűncselekményt, még csak kihágást sem cikkének megírásával. — Colfescu ügyész beszédének háromne- gyedrésZe — mondotta Fehér Dezső — nem vonatkozott ugyan a szóbanforgó ügyre s csak az volt a célja, hogy atmoszférát teremtsen a vádlott ellen. Hexner Béla nem követett el semmiféle bűnt, mégcsak kihágást sem s költői fantázia szüleményei azok a vádak, amelyeket az ügyész ellene emelt. Van talán valami bizonyíték arra, hogy összeköttetésben állott volna a magyar irredentizmussal? Az nem bűn, hogy a zsidókat, arra fi- gVelineZtétte, hogy a magyar uralom megvál- toztával, mikor a zsidóságot elszakították a kultúrától. amelyben felnevelkedett, nem tagadhatja meg magyarságát. Az ügyész ur meglehetősen tág keretekben adta elő a vádat s a kun- háborúktól a világháborúig mindenért a vádlottat tette felelőssé, holott semmit sem követett el. Kérem felmentését. Klein Miksa dr, megállapítja, hogy semmiféle olyan állami rendelkezés nem volt, mely arra vonatkozott volna, hogy a zsidók románoknak kell vallják magokat a népszámlálás alkalmával, ö is felmentést kér. A törvényszék az este 7 órakor végződő tárt gyalás után az ítélet kihirdetését szombat délelőttre halasztottja - ‘ &UL mí. iß gmb.er.ţ a lehető legsúlyosabban meg Miért hun élmi hagyni a magyarokat ?
