Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-10 / 231. szám
K . v j8, TAXA ^ÓéTAtA FÍJw i • TXTÄ IN NUMERAR i No. 24256—93T. CIaj~KoIozsvâr, 1931 október 10 Ssombaz jáamfliaafe előfizetés belföldön S I OKSZAGOS MAGYARPABTí LAP 1 tyre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lel ' Éteerkesztőség és kiadóhivatal; Tiaţa Unirii (Főtér), A egy hóra 100 lej. j Telefon : S-O&'fr-Oi. ’ Egyes szám ára 5 lej. \ XIV« évfolyam 231,-ik SJsáütl. ELŐFIZETÉS MAGYAKOBSSAGOÄ i 1 évre 56 pengő, félévre 20 pengő, neg 15 pengő, Egyes szám ára 26 fillér. Ügyészi hadüzenet Colfescu ügyész úgy találta, hogy a Hexner Béla mérnöknek, a magyar zsidóság egyik ve- zetőférfiujának sajtóperében órák hosszat beszéljen a főtárgyalási vádbeszédben a turáni népfajak iránti privát ellenszenvéről. Igazán nem érdekel az ügyész urnák a maga sajátos külön történelmi felfogása, amivel középiskolai vizsgára jeletnkezlietne valahol s igazán nem árt a történelemnek az, ha Colfescu ügyész a kolozsvári törvényszék tárgyalótermében elmondja akár ilyen, akár olyan elméleteit. Érdekes az egész dologban pusztán csak az, hogy ennek a magánelméletnek semmi egyéb köze nincsen a _-sajtóper- tárgyát képező témához, csak annyi, hogy a főtárgyalás alkalmát használta fel mindennek az elmondásához. Az ügyész vádol, az ügyész vádbeszédet mond olyant, amilyent a legjobb belátása, legjobb tudása szerint megfelelőnek tart s aztán a bíróság kezében van a döntésnek olyan joga, amelyet nem illethet sajtóbeli kritika. Az ügyész ur mintha túltette volna magát azon, hogy ő Hexner Bélával, aki az itt élő és itt dolgozó kisebbségi néptömegeknek értékes gondolkozó magyar embere, voltaképpen egy szigorúan lokális erdélyi kérdését vitte a vádlottak padjára. Azt a kérdést, hogy szabadságában áll-e ebben az országban minden polgárnak olyan nemzetiségűnek vallania magát, amilyennek akarja. Mert a vád tárgyát Hexner Bélának az a hírlapi nyilatkozata képezi, amelyben ő azt mondja, hogy mindig magyarnak érezte, tudta önmagát s a népszámlálási Ívbe is ezt írja be, mint ahogyan ilyen őszinte vallomást vár mindenkitől, aki hasonlóan magyarnak érzi és tudja magát. A nemzeti és faij elméletek eléggé kitisztultak ahhoz, hogy minden polémián túl van már régen a szociológia. A kérdés azzal került a törvényszék elé, hogy éhben az országban a különböző rendeletek és utasítások között van-e joga az állampolgárnak azt- vallania önmagáról, amit akar. A bíróság meg fogja hozni a maga döntését. Azonban az ügyészi vádbszéd nem bírói ítélet és erre nem áll olyan törvényes intézkedés, amely mentesítené minden hozzászólástól. Azonban ebben a vádbeszédben olyan állítások és kifejezések hangzottak el az Ország majdnem kétmilliót kitevő lakosságáról, amiknek hallatára elnémul minden szó s amikkel nem szabad úgy foglalkozni, mintha vitába akarnánk szál- lani. Ha valaki minket nem akar élni hagyni, mi meg fogjuk mutatni, a kisebbségi sorsban is, hogy élünk és élni fogunk, még pedig a haladni akaró emberiségnek mindenkor megbecsülésre érdemes értékes elemeiként. Egy-egy kirobbant emberi gyűlölet jelensége ebben a nagy históriai útvonalban nem hat még pillanatnyi és porszemnyi befolyásként sem. Ha ezért keresztet kell elviselni a vállainkon s ha mindnyájunknak, vagy közülünk kiragadott egyeseknek szenvedéseket kell elszenvedni, mi vállaljuk ezeket az emberiességnek legnemesebb elszántságával, ami magasztosságig emel fel bennünket fájdalmainkkal együtt. Kiirtani. Élni nem hagyni. A gyűlöletnek olyan szavai ezek, amik megfélemlitőek, de amelyek alkalmasak arra, hogy mi megmutas suk, milyen magas élethivatás betöltésével ál lünk minden gyűlölettel szemben. Gyülölkö- désnek hadüzenetei nem éppen időszerűen hang zanak most el. Ennek a megfontolása nem reánk tartozik. A mi feladatunk az emberies méltóság nak és a polgári tisztességnek a tartása és ezzel élünk, A nemzeti parasztpárt nagy eseményeket vár, amelyek kimozdítják Maniut visszavonultságából (Bukarest, október 8.) A nemzeti parasztpárt vezetőkörei úgy tudják, hogy közelebbről történnie kell valami nagyjelentőségű belpolitikai eseménynek, ami átalakulásokat tesz szükségessé. Ezért nem döntik el az elnökség ügyét sem a mostani pártkongresszuson. Maniu számára fenntartják a pártvezér! tisztséget, mert bár Maniu nem akar visszatérni, biztosra veszik, hogy a várható események eltérítik az elhatározásától. Lupu felkereste Mihalachet is. Lupu dr. a szerdai nap folyamán közel egy órát tanácskozott Mihalaehe-val, a nemzeti parasztpárt alelnökével, aki előtt fejtegette a jelenlegi gazdasági helyzet megoldására vonatkozó terveit. Mihalaehe ezeket a gondolatokat nem tartotta különösebben szerencséseknek és azt tanácsolta Lupunak, hogy vegye fel az érintkezést a párt többi vezetőivel is. Lupu-nak egyébként, már amikor T iruu Sevcrinben Ave- rescuval tárgyalt, az volt a szándéka, hogy az összes ellenzéki pártokkal felveszi a kapcsolatot. Közelebbről az erdélyi turnén levő Dúcával, azután Gheorghe Bratianuval fog tanácskozni. A megbeszélések során közös ellenzéki plattformot szeretne összehozni. Stan Vidrighint tanácskozásra hívták. Ionescu tábornok, a vasút vezérigazgatója szombatra, október 10-ére értekezletre hívta össze a közlekedésügyi minisztériumba a vasút volt vezérigazgatóit és más közlekedési szakembereket, hogy megvitassák a vasút jelenlegi súlyos helyzetét s hogy a vasúti költségvetés állandó, folytonosan növekvő deficitjének valamilyen megoldásán törjék a fejüket. Az értekezletre meghívták Perieţeanut, Pretorianut és Stan Vidrighint is. Az ellenzéki lapok nem tartják szerencsésnek az értekezlet gondolatát, mivel nagyon is tartani lehet attól, hogy a meghívottak közötti éles személyi ellentétek nagyon súlyos kirobbanásokhoz fognak vezetni, ha egyáltalában megjelennek a meghívott volt igazgatók. Goga kihallgatást kért. Goga Octavian, a néppárt egyik vezetőpolitikusa a jövő hét folyamán kihallgatáson jelenik meg a királynál, aki előtt pártjának a politikai és gazdasági helyzetről való felfogását fogja ismertetni. A néppárti körök nagy érdeklődéssel néznek a kihallgatás elé. Argetoianu is reformálja a közigazgatást. A közigazgatási törvény módosító javaslatának elkészítésére kiküldött bizottság tovább folytatta tanácskozásait. A bizottság előtt Ar- getoianu azt fejtegette, hogy neki ötletei vannak, amiket meg akar valósítani s amelyek a közigazgatást egyszerűvé, racionálissá tennék, A tervek szerint három nagy közigazgatási egységet fog elismerni az uj törvényjavaslat, a körletet, a megyét és a községet. Szóval teljesen fel akarják bontani ismét a közigazgatási rendszert. Bratiann György a legradikálisabb alapelvekre helyezkedik. A lapok szerint Bratianu György pártjának országos kongresszusára teljesen átdolgozta eddigi pártprogramját. Az uj program nagy meglepetése lesz a politikai életnek, amennyiben határozott balfelé eltolódást jelent, sokkal erőteíjgsebben, mint eddig a román polgári pártok programjában lehetségesnek tartották. Politikai körök nagy érdeklődéssel várják Bratiann programjának nyilvánosságra hpzatalát. Lafontaine elnök I nzultálása után megfenyegették a német parlament delegációját Súlyos inzultusokat helyeztek kilátásba, ha nem távoznak sürgősen Romániából— Botrányok az interparlamentáris konferencia kulisszái mögött (Bukarest, október 8.) Az interparlamentáris konferencia elnökének, Lafontaine belga parlamenti elnöknek az inzultálásáról egymás után adta ki a kormány most azokat a közleményeket, amelyek szerint az egész eset olyan jelentéktelen epizód, amivel kár foglalkozni. Hogy ilyen jelentéktelen epizód legyen belőle, ahhoz megvolt magának a megtámadott előkelő idegennek minden jóakarata. Enélkül a jóindulat nélkül bizony minden más elsimitási törekvés hasztalan lett volna. A román állam, a román nép nevében nagy bocsánatkérésre lehetett szükség, hogy az inzultált nobeldijas európai államférfin a bölcsességnek erre a jóindulatú álláspontjára helyezkedjék. Azok azonban, akik a bo*rányt csinálták, nem nyugodtak bele a hivatalos elsimításba és tovább mentek: fenyegető levélben mielőbbi távozásra szólították fel a német parlament delegációját is. Az egyik újabb hivatalos közlemény azt magyarázza meg, hogy miért titkolták el a Lafontaine elleni utcai támadást. E közlemény azt mondja, hogy tettlegességre éppen nem került sor. Majd ezt mondja: — Az incidenst épen Lafontaine kívánságára nem hozták nyilvánosságra, mert a belga delegáció elnöke kijelentette, hogy távolról sem áll szándékában egy jelentéktelen incidenssel a román ifjúságot, vagy a román közvéleményt azonosítania. Ezért maradt el az incidensnek a román interparlamentáris delegáció részéről való nyilvános megbélyegzése, kifejezetten Lafontaine kívánságára, aki előtt azonban az ősz- zes fórumok mély sajnálatuknak adtak kifejezést. A békelevél. A kormány közleményt adott ki Lafontaine- nek arról a leveléről is, amellyel az incidens elintéződött. A közlemény szerint Lafontaine a levelet lorga miniszterelnökhöz címezte. A belga
