Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-09 / 230. szám
'XIV. 'S VF. 230. szmv ‘O O N O z iu Ma utoljára: DAVID GOLDER11 HOLNAPI KEZDETTEL. Mám szerettem egyszer egy kislányt bájos német pirbeszédü han- {j Vítt«« JViAUttt. gos vígjáték', a főszerepekben : ! zatokról beszél, de olyan értelemben, hogy az áldozatmeghozatalt másoktól kívánja. Appellált Szterényi a világ lelkiismeretére hogy most, a tizenkettedik órában tegye félre a kicsinyes szempontokat, hogy a világ gazdasági életét sikerüljön újból normális útra terelni, Szferényit elnöknek választották A szerda délelőtti plenáris ülés előtt a különböző szakbizottságok tartottak ülést, többek között a pénzügyi és közgazdasági bizottság is, báró Szterényi József elnöklete alatt. A tárgyalások első pontja a bizottsági elnök megválasztása volt. Az elhalt Treub volt holland miniszter helyére, a csehszlovákok és az olaszok javaslatára egyhangúan báró Szterényi Józsefet választották meg. Az interparlamentáris unió huszonnyolc éves múltjában ez az első eset, hogy egy állandó bizottság elnökévé magyar delegátust választanak még és igy a mostani esetnek magyar szempontból' különösen nágy súlya van. A nemet csoport Németország számára igényelte a tisztséget, de az igényt nem sikerült érvényesíteni. Szterényi köszönetét mondott a bizalomért és hangoztatta, hogy törekedni kell a Népszövetség gazdasági osztályával való szorosabb kapcsolat Leszavazták a nemzetközi hadsereget ami egyúttal a mai társadalmi és termelési rend fentartását is jelenti. Sok veszteni való idő eb- ben a kérdésben nincs. A beszédhez a konferencia tagjai csaknem valamennyien melegen gratuláltak, közöttük a román delegáció tagjai is, különösen Mitilinen volt külügyminiszter és Dinu Bratianu. megteremtésére. Szterényi javaslatára elhatározta a bizottság^ hogy ezt a kívánságot közli a Népszövetséggel, majd áttértek a jövő évi munkaprogramra. A z elnök különböző javaslatokat terjesztett elő, többek között azt, hogy a jövő évi munka 3 bizottságban a leszerelési konferenciára valói tekintettel szükebb körre szorítandó össze. A csehszlovák delegátus azon a véleményen volt, hogy az unió tevékenységét inkább politikai térre kellene koncentrálni, de ezzel a véleményé-* vei egyedül maradt, sőt határozatban mondották ki. hogy a jövőben nagy súlyt, helyeznek a gazdasági és pénzügyi kérdésekre. A jövő évi program a tengerentúli és európai államok közös termelési érdekeivel s ennek kapcsán a jóvátételi és a szövetségközi háborús adósságoknak a világgazdaság szempontjából való szerepével fog foglalkozni. (Tudósítás eleje az első oldalon) mezőgazdasági hitelkérdés elintézését javasolta. A’, javaslatot Szterényi báró indítványára ugyan csali elfogadta a tanácsülés is. A bolgár delegátus felvetette ezenkívül az orosz problémát is, amivel Szterényi báró szintén részletesen foglalkozott záróbeszédében. A konferencia zajos helyeslése közben hangoztatta, hogy a legkívánatosabb volna, hogy Oroszország, mint a legnagyobb európai fogyasztóterület, a maga gazdasági politikáját összhangba hozná a. világ többi részének gazdasági politikájával. Ha azonban ez nem történik meg, ami valószínű, akkor ezzel szemben csak nemzetközi védekezés segithet. Szterényi mindenkinek válaszol. Szterényi báró a több mint egy óra hosszat tartott válaszában általános figyelem és a többször felhangzott tetszésnyilvánítások mellett külön foglalkozott a vita minden felszólalásával. Az agrárkérdésnek a világgazdasági kérdéssel való szoros kapcsolatát a különböző államok életéből vett gyakorlati példákkal illusztrálta. Az egyik francia képviselő a szőlő, illetve bortermelés problémáját hozta szóba, amiről Seterénvi báró kimutatta, hogy ez az ügy épen olyan fontos problémája Magyarországnak, Romániának és Olaszországnak is. Ezt az ügyet is, mint több más hasonló problémát, csak a szőlővel bevetett terület csökkentése, illetőleg a csemegeszőlő, vagy a gyümölcstermelésre való áttérés segítségével lehet a megoldáshoz közelebb vinni. Egy másik francia szónok az államhatalom beavatkozásának szükségességét fejtegette. Szterényi kijelentette, hogy ő elvi ellensége az állami beavatkozásnak a gazdasági területen, do rendkívüli körülmények között, mint amilyenek között most vagyunk, a beavatkozás szükséges, sőt az állam kötelessége. A német delegáció kifogásolta a határozati javaslatnak azt a részét, amely az állategészségügyi korlátozások megszüntetését óhajtja. Szterényi különös nyomatékkai utalt arra, hogy ez a termelés védelmét szolgálja és nagyon helytelen volna olyan korlátozásokat életben tartani, amelyek végeredményben a piac elzárására vezetnek és általános hatás közt mutatott rá arra, hogy Romániára, Magyarországra, Jugoszláviára és Lengyeországra, ahol az állat- tenyésztés ügye életkérdés, milyen fontos ennek az ügynek a rendezése. Felvetette azt a gondolatot, hogy a Népszövetség kebelében nemzetközi állategészségügyi ellenőrző szolgálatot rendezzenek be, hogy állategészségügyi ürügyek a kivitelt ne befolyásolhassák. Részletesen és a Résztvevők zajos helyeslése között foglalkozott az agrárpreferenciák kérdésével. Utalt arra, hogy az agrárprefenciális intézkedések nem jelentenek áldozatot az ipari államok részére sem és csak rövidlátás annak megtagadása, hogy a prefenciális intézkedések számukra is piaebiztositást jelentene. A politika a boldogulás akadálya. Érthetetlennek tartja, hogy a Népszövetség és annak szervei nem tudnak felülemelkedni ebben a kérdésben a legnagyobb kedvezmény elvének szükkörii meggondolásain és az olyan egyezményeket, mint amilyen az osztrák-magyar, magyar-olasz, német-magyar és német-román, ebből a szempontból kifogásolják. Élesen szembe szállott ezzel a felfogással és hangoztatta a Grátz Gusztáv dr. előadásával való teljes egyetértését. Beszéde végén azt fejtegette, hogy a gazdasági helyzettel szemben a kormányok meglehetősen tétlenek, a parlamentek pedig alárendelt helyzetben vannak. Világszerte mutatkozik az a helyzet, hogy noha a demokratikus kormányforma és a parlamenti felelősség minden téren elméletben előrehalad, a kormányok hatalma a valóságban a parlament rovására fokozódik. Ez az egyik magyarázata annak, hogy a világ gazdasági helyzetének megoldása mind mesz- szebb és messzebb tolódik el, mert a parlamenti képviselőkön keresztül megnyilvánuló népakarat nem jut érvényre. A kormányzati hatalomnak erősnek kell lennie, de nem lehet függetleníteni a parlamenti befolyástól. Végül utalt arra, hogy a világgazdaság helyzetének megoldása útjában az egyik legnagyobb akadály a túlzott na- cionálizmus, amely útjában áll minden nemzeközi megoldásnak és amely a gyakorlati területen állandóan áldoA plenáris ülésen a leszerelés vitáját folytatták. Az unió igazgatótanácsa az indítványt úgy szövegezte meg, hogy egyesitette a németfrancia és belga formulákat és ezzel kiküszöbölte az ellentéteket. A szövegezést az unió általánosságban egyhangúlag elfogadta és nagy tapssal szögezte le azt az álláspontot, hogy a leszerelés a nemzetek egyenjogúságának elve alapján történjék. Részletes vita során a harmadik szakasznál a német delegáció tiltakozást jelentett be. A harmadik szakasz ugyanis azt mondotta ki, illetőleg azt kérte a Népszövetségtől, hogy a most meghozott határozatok a leszerelési konferencia tanácskozásainak alapelveiül szolgáljanak. A németek a szélső jobboldaliaktól, egészen a szélső baloldaliakig egységesen szavaztak ez ellen a szakasz ellen, amelyet mindazonáltal a többség elfogadott. A nemzetközi hadsereg felállításnak kérdésében benyújtott javaslat vitája során is sok felszólalás hangzott el és újra kialakult a két csoport, amelyik közül az egyik a napirendről való levételt, a másik az érdemleges letárgyalást javasolta. Névszerinti szavazást rendelt el az elnök, ennek során a leadott száznyolcvan- kilenc szavazatból kilencvenhat volt az igenszavazat, az érdemben való letárgyalás mellett és 93 a nem, vagyis a napirendről való levétel mellett. Igennel szavaztak a franciák, a bolgárok, a románok, a görögök, a lengyelek, á ju- goszlávok, nemmel elsősorban az amerikaiak, á magyarok és az olaszok. A németek nem szavaztak. Miután a szavazásnál nem sikerült az alapszabályokban előirt kétharmad többséget megszerezni, tehát a konferencia úgy döntött, hogy ezt a kérdést érdemben nem tárgyalja. A szavazás után San Martino, az olasz delegáció elnöke megindokolta, hogy az olasz csoport miért szavzott a letárgyalás ellen. Azután a német Loebe fejtette ki álláspontját, amely szerint Németország valóban szívesebben látna egy erős nemzetközi hadsereget a nemzeti hadseregek helyett, de a Népszövetségnek a mai összetételében jelenleg nincs erre elegendő és megfelelő ereje. Loebe e kijelentése több oldalról ellenkezést váltott ki. 1 A németeket is megfenyegették, A Lafontaine elleni merénylettel kapcsolatban a városban elterjedt hírek szerint a német delegáció szállodájának ajtaján ismeretlen személyek fenyegető levelet ragasztottak fel. Az irás figyelmezteti a németeket, hogy ne éljenek vissza a román állam vendégszeretetével és a .parlament tribünjét ne használják pacifista és szabadkőműves célokra. Ellenkező esetben rothadt paradicsommal fogják megdobálni a német képviselőket. A rendőrség megindította a nyomozást. 0 •< KÖLTÖZÉSÜNK ELŐTT már csak egy hónapig használhatja ki MOTTÓNKAT: * AZ ÁRUVAL, mert u.i üzletben uj áru kell ! Vásznak, lepedők, abroszok, zephirek, paplanok, etc. hatalmas választékban Platsintár Testvéreknél.
