Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-08 / 229. szám
'XIV. ÉVF. 22$. SZÁM. T (Tudósítás eleje az első oldalon) Szterényi a gazdasági válságról Délután a gazdasági vitára került a sor. Szterényi József báró, magyar delegátus, mint előadó vezette be a vitát rendkívül érdekes beszédében. Azt állapította meg, hogy a gazdasági válság a mezőgazdasági krízis miatt lett világkrizissé s a megoldás a mezőgazdasági termelés helyrehozásán keresztül kereshető. Beszélt a tengerentúli államoknak és Oroszországnak az európai piacokon való szerepéről s a középeurópai agrárállamok kiszolgáltatott helyzetéről. Elismeri, bogy a prefereneiális rendszer a nemzetközi jogszokások szerint szabályszerű, de ez áll a megoldásnak az útjában. A gabonatermő államok általános megegyezés« nélkül nincsen kivezető ut s a megegyezésnek a termelés módjaira, a termékeknek az elhelyezésére is ki kell terjednie. A háború legyőzött államai ma a legsúlyosabb helyzetben vannak és Anglia példája mutatja, hogy ez a betegség nem ismer országhatárokat, terjed feltartóztathatatlanul. Ezért mindenkinek a számára szükséges az egészséges kollaboráció. A gazdasági bizottság nevében javaslatot terjeszt elő, amely megállapítja: A gabonatermő államok nemzetközi megegyezéssel és más megoldható módon kell, hogy korlátozzák a többtermelést. Az exportot támogató prémimnos rendszerek, amelyek mesterségesen fokozzák a krizlst, azonnal megszüntetendők. Nemzetközi megállapodás szükséges a termelés irányítására, de főképpen a termésmennyiség elosztására és nyilvános értékesítésére. Majdnem minden országbeli delegátus felszólalt a vitában. Dánia delegátusa a speciális dán érdekeket hozva fel indokul, nem járult hozzá a javaslathoz. Grátz Gusztáv magyar delegátus, mint gazdasági szakértő mondott nagy beszédet. Kijelentette. hogy a gazdasági krízis nem oldható meg addig, amig a prefereneiális rendszer ortho doxiája tovább mélyíti a helyzet komolyságát. Ebben a rendszerben az agrárállamok mezőgazdaságát halálra ítélik. A rendszert át kell alakítani az uj termelési korszak követelményei szerint. Nem kell a legtöbb kedvezmény elvét elvetni, de módosítani, mint ahogyan voltaképpen már mindenütt mó dosult, csak Küzópeurópában nem s éppen ezért a középeurópai államokat fenyegeti a legkomolyabb veszedelem. Szterényi József báró a hosszúra nyúlt vita után reflektált az egyes felszólalásokra. Többek között figyelmeztette Dánia delegátusát, hogy Anglia és Németország súlyos helyzetét a dániai termelés is hamarosan megérzi, mint ahogyan már érzi is. Az ipari államoknak a számára éppen olyan veszedelmet jelent az agrárkrízis' mint a többieknek, ha nem is közi vétlenül köszönt be rájuk. A helyzet ilyen elfajulását annak is tulajdonítja, hogy a kormányok felszabadítani igyekeznek magukat a parlamentek befolyásai alól. Az interparlamentáris konferenciának az ilyen kormánytörekvések ellen állást kell foglalnia. Szükségesnek tartja Oroszországnak a bekapcsolását is a nemzetközi megegyezésbe, de olyan egyezi Hiánypontokkal. amelyek megvédik az európai termelési rendet, hogy ez a bekapcsolás ne zavarhassa meg az itteni termelő rendet. A népszámlálásról kiadtak egy füzetet az interparlamentáris konferencia résztvevői számára , Bukarestből jelentik: A népszámlálási igazgatóság az interparlamentáris konferencia alkalmából kis füzetet adott ki Roiöánia népességéről, amely azért érdekes, mert ez az első hivatalos közlés az 1930-as népszámlálás adatai alapján. A számok egyelőre a hivatalos közlés szerint is, még csak megközelitőek, mivel az öszszes adatokat még nem dolgozták fel. A füzet szerint 1921—1930-ig 6,132.085 születés volt az országban, inig ezalatt az idő alatt 3.707.568-aa haltak meg, úgy, hogy a tizéves népszaporulat 2,424.517 lélek. A halandóság arányszáma 22 ezrelék és ezzel az ország a szomorú halálozási statisztikában vezet egész Európában. Szó vj etoroszországból csak vörösikrát szabad Romániába importálni A nagyszabású hócipő csempészés érdekes története, amelynek volt miniszter szereplői is vannak — A lefényképezett pár cipő és Crisiea vezérigazgató két meg* lévesztő távirata — Upreskin népbiztos elérte a célját (Kolozsvár, október 6.) Keddi számunkban rövidesen megemlékeztünk a szovjet gyártmányú hó- és sárcipő csempészetről. A meglehetősen bonyolult kereskedelmi ügy azzal nyert ideiglenes befejezést, hogy a behozott árut el kobozták s az importcéget több mint egymillió lej pénzbírságra Ítélték. A négyszázötvenezer pár orosz dumping cipő körüli események a legpikánsabb epizó dókban bővelkednek. A főbünrészes azonos Cristea Teodor úrral, akit máról-holnapra penderítettek ki a pénzügyminisztériumban viselt magas pozíciójából. Az ötvenkilenc oldalas, hatalmas terjedelmű jegyzőkönyv legérdekesebb megállapításai közé tartozik Einhornék külföldi kapcsolatainak leírása. Upreskin szovjet népbiztos utasítást adott egy Zucor nevű bécsi megbízottjuknak, hogy haladéktalanul utazzon e a román fővárosba, mert a dumping hócipők elhelyezése személyes megjelenést igényel. Zucor osztrák útlevelet akart szerezni, de attól való félelmében, hogy a sziguranca esetleg felismerheti, távirati jelentést küldött Moszkvába, hogy a rizikós utat nem vállalja. Eichornéknak végül mégis csak sikerült szerződést készíteni ök négyszázötvenezer pár cipőre. Az óriási szállítmány meg is érkezett a halmii állomásra, csakhogy a vámtisztviselők előző szigorú miniszteri utasításokra hivatkozva, megtagadták az áruk bebocsájtását. Eichorn természetesen azonnal interveniált Bukarestbe, ahol a következő érdekes helyzetet vázolták előtte: Királyi dekrétum beszél arról, hogy csak egyedül a vörös ikrát szabad behoz a i Oroszországból, évén a bukaresti politikusok iegn nagyrabe- csiilt menü-pontja. A többi összes szovjet ipari cikkekkel szemben a prohibitios törvényt alkalmazzák, ez a körülmény viszont semmivel sem jelent kevesebbet, minthogy a rendes tarifának háromszorosát kell fizetni. Az emlitett kedvezményt csakis abban az esetben lehet igénybe venni, hogyha a szerződést 1930. október 15-ike előtt írták alá. Az importőrnek, Cristescu vámvezérigazgató kegyeinek birtokában, a legszenzációsabb Vendeleteket sikerült kieszközölnie. Egy napon kettőt fogalmazott meg. Az első: Az összes határvámhivatalok vezetőinek. A szovjetáru behozatal szigorúan tilos. Az esetleges félrevezetések elkerülése végett megküldöm önölduek a dumping hócipők hiteles fényképét. A másik igy hangzott: Halmii határállomás vámőrség. Az Eiehorn-féle hócipők behozatala elé semmiféle akadály nem gördítendő. Amint látjuk, Cristescu ur kétségtelenül ötletes ember. Kitünően értett a gyanú elhárításához. Az öt vagon szállítmány tehát befutott a halmii határállomásra, csakhogy most már a maximális tarifát akarták alkalmazni, Cristescu ezen is segített. Teianu pénzügyi államtitkárt félrevezetve, egy olyan rendeletet küldött szét, amely szerint a Prágából behozott a rendes tarifális szovjet cipők után összeget fizetik. Upreskin rendeletét, végrehajtani. Ilyen utón sikerült hajszálnyi pontossággal A jegyzőkönyv zárfejezete valóságos vádirat. Eichornt, mint a román állam ellenségét tünteti fel. Igen érdekes annak a levelezésnek a leírása is, amelyet állítólag Eichorn folytatott volna Moszkvával. A bukaresti dúsgazdag importávucég tulajdonosa, nagyobb összegről szóló számlát küldött a szovjet központba, ahol azonban legnagyobb meglepetésére, a kért ösz- szeg kiutalását egyszerűen megtagadták. Mi történjék a. négyszázötvenezer pár cipővel? — erre a kérdésre is válaszol a bírságot megállapító jegyzőkönyv. A szovjet Krassin feliratú cipők árusítása szigorúan tilos. Két eshetőséggel állunk szemben — Írja a jegyzőkönyv — vagy külföldön értékesítjük, vagy pedig minden egyes cipőről lekaparjuk a szovjet márkát. Bukaresti szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk: KARÁDI NAGY LAJOS Bucureşti, Sir. Progresului 3. Etaj II. Telefonszám: 319-28. FAISKOLÁK ES SZOLlűOLTVÁNYTEtEPEK RT. AMBROSI, FISCHERiCO. , AIUD. JUD.ALBA ÁRJEGYZÉK DIJTAIAN.
