Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-05 / 227. szám
XIV, EVF. 227. SZÁM. A legtöbb fertőzés kapuja a száj és a torok. AZ EGGER-FÉLE EGGOMINT kellemes cukorka formájában fertőtleníti a szájat és így megvéd a hűtéstől cs a torok fertőzésétől. — Az EGGOMINT igen hatásos szer, hogy gyermekeinkéi megvédjek veszélyes és fertőző betegségektől. — Minden , gyógyszertárban és drogueriában kapható. Tehát kell a kis természetes körök jósága, magán belüli tökéletessége, hogy uj világ épülhessen. Kell a vérbeli, nyelvbeli, vallásbeli ösz- szetartozandóságok ápolása, s azokon belül a bajbajutottak megsegítése. Kell az. hogy az önzetlenségek és a szeretet gyakorlását igy a magunk adott körein belül megtanuljuk és megszokjuk. Ez a megtanulás és megszokás aztán természetes módon visz rá, hogy amikoi magunkon belül nincs már tennivalónk, szeretet és j&tevés kötelességét kifelé is, mások iránt is. minden megszorult sorsával közelükbe jutott iránt is teljesítsük. Talán minden családnak van maga iránt így tennivalója. Ha a gond és nyomorúság a családok jórészét a maguk egészében nyomja is, még ez általános nyomottságon belül is vannak, akik jobban szenvednek, szerencsétlenebbek és jobban sújtottak. És még a gyötrelmes sorsú család is tud tenni ezekért a még gyötrelmesebb sorsukért. Mehet a többihez, a kevésbé rossz sorsunkhoz hogy segítséget kérjen. Felkeltheti a közös figyelmet , a részvétet és vigasztalást. Tudhat reménységet adni acsüggedésben, s tudhat a türelem példamutatásával is hatni, hogy végzetes elkeseredések ne fakadjanak a nagyon elgyötört életüekből. Sokan vagyunk igy,- akik megpróbál tátották vagyunk. De a maguhk benső köreiben megtalálhatjuk legalább az egymásba bízást, s az egymásért való igénytelenségek és lemondások óriási erkölcsi erejét. Ha sokan vagyunk, sok lelkiállapotnak az'erőre jutása ez, aminek a tömegessége inkább fogja megváltani a világot a i j£ai állapotából, mint bármiféle felengzős nagy tervek. ■ : 1'iMa —? azt mondjuk — bizalmi válság van. A bizalmi válság azért van, mert ezekhez a nagy tervekhez a közeli megvalósulás útját nem látják az emberek. Tehát akinek van valamije, az félti ezt a jövendő bizonytalanságtól, s akinek .pines semmije, az hajlamos a kirobbanó gyűlöl ségre mindenki más iránt:. Ez tömeges lélek- .betegség, ami miatt az élet egyszerűségeit, s lemondásokkal és önzetlenségekkel való megoldhatóságait sem látjuk meg magunk előtt. Pedig ott vannak előttünk. Csak nem kell elkeserednünk. Nem kell egymás kétségbeesését riadt képzelődésekei és folyton szilajabb rosszhitiiséggel fokoznunk. Le kell ■mondani a fölöslegek élvezetéről, de nem kell esztendőkkel előre összeképzelni a gondokat se. •hapem meg kell maradni annál, ami egy napra adatott nekünk. Élég minden napnak a maga gondja. . Ezt a mondást is a magasabbrendii bit adta nekünk. Az elet gyakorlatát hozzá kell szoktatnunk a hitnek ehhez a szavához, s nem lesznek pánikok, amik fölöslegesen zavarják az emberek lelkét. Nem lesznek fekete látások, amik tulajdonképpen gyávaságok. A természetes kis életkörök összetartásában • áz élet több egyszerűségét és több hitét fogjuk megtalálni. Térjünk vissza, térjünk haza oda! (Pd.) (Tudósítás eleje Grátz Gusztáv dr., a magyar parlamenti csoport képviselője külön beadványban fogja igazolni, hogy az erdélyi magyar lakosság elsősorban nem nemzeti, hanem világnézeti és tradicionális szempontokból ragaszkodik az egyházi iskolákhoz. Grátz Gusztáv dr. ugyanis, mint a magyar kormány volt tagja és mint magyarországi német, igazolhatja, hogy az abszolutizmus idején Erdélyben a szászok ugyanígy ragaszkodtak a saját egyházi iskoláikhoz, mint most a kisebbségek, pedig akkor is az osztrák kormány német tannyelvű állami iskolákat állított fel. Az er délyi magya>- katolikusok és protestánsok a magyar állammal nemben ugyancsak erős el- lentállást fejtettek ki egyházi jellegű iskoláik védelmében. Nem áll tehát az a vád, hogy az soviniszta elzárkózottságból történik. Különösen fontosnak tartom -kiemelni, hogy Hanes Petre emlékiratának befejező része rendkívül nagy igazságtalanságot tartalmaz, amikor azt mondja, hogy a nemzetek közti megértés egyik nagy akadályát éppen a kisebbségi egyházak képezik, holott az összes egyházak és különösen a katolikus egyház bizonyos fokú internacionalizmussal volnának inkább vádolhatok, mint nacionalizmussal Ha az egyAz interparlamentáris konferencia elé — amint jelentettük — Szterényi József báró, magyar delegátus terjesztett egy olyan határozati javaslatot, amely élesen belevág a mai gazdasági helyzet égető problémájába. Olyan nemzetközi megállapodást és intézkedést kivan, amely lehetetlenné teszi egyes államoknak a gabonaexport kiviteli prémiummal való támogatását, mert a nemzetközi gabonapiac kavarodásait és zűrzavarát ez idézi elő. Ennek a javaslatnak igen érdekes a sorsa A román delegáció egy része a jrfVaslat elleni állásfoglalás;érdekében tett lépéseket, mert tudvalevőleg az idén a román kenyérjegyes prémium keltett a nemzetközi gabonapiacon meglepetést. A román delegációnak másik része belföldi okokból .sem helyesli az Argetoianuék kormányának ezt a prémium rendszerét. A plénum mögött a javaslat körül lezajlott kavarodásnak a következménye lett az, hogy a francia delegáció elnöke bejelentette a teljes ülésen: a román delegáció részéről tett kifogások félreértésen alapulhatnak csak s a Szteré- uyi indítványát el fogadandónak tartja. Közben — ugylátszik — kialakult a hivatalos román álláspont is, amely a Szterényi indítványát elfogadja, sőt hogy önálló magatartást tüntessenek fel, hasonló alapelven, hasonló javaslatot terjesztettek be. Érthető feltűnést keltett Bukarestben a román delegációnak ez az állásfoglalása, amely voltaképpen a román prémiumot helyteleniti. A kormány köréből szükségét látták annak, hogy magyarázatot adjanak a történtekhez. Ugylátszott ugyanis, hogy a konferencia román delegátusai mintegy tüntetőleg nyilatkoznának meg a mai román kormány exportpolitikája ellen. az első oldalon) házak mégis a román állammal szemben, mint a kisebbség védői jelentkeznek cs tényleg akadályt. gördítenének a román állam iskolapolitikája elé, az éppen azt bizonyítja, hogy az iskolapolitika nem emelkedik a nemzeti ellentétek felé, hanem azt a nemzeti elfogultság hűti, amellyel szemben az egyházaknak nemcsak joguk. hanem kötelességük is megvédeni híveiket. Eddig tart Gyárfás Elemér nyilatkozata, amely kétségtelenül igen helyes módon világítja meg ezt a nagy fontosságú kérdést. Az interparlamentáris unió többi albizottságai is szintén napirenden levő kérdéseket vitattak meg, amelyek azután a hétfőn megtartandó plenáris ülés elé terjesztetnek. Szombaton nein volt ülés. Szombaton délután a konferenciának nem* volt ülése. A külföldi delegátusok különböző csoportokban Bukarestet tekintették meg. Vasárnap a konferencia résztvevői kirándulást tesznek Bustenibe és Szinajába, ahol délután 4 órakor a Feles-kastélyban az uralkodó a francia abc sorrendjében fogadja az interparlamentáris konferencia vezetőit. A magyar delegáció tagjait, Berzeviezy Albert dr.-t. és Grátz Gusztáv dr.-t Magyari Antal, bukaresti meghatalmazott miniszter kiséri el és a királyi kihallgatáson ott lesznek Gyárfás Elemér, magyarpárti szenátor és báró Szentkereszthy Béla képviselő is. A magyarázat, amit a sajtó számára kiadtak. amely azt mondja: Egyesek azt hitték, hogy a kormány ellen irányuló éle van a javaslatnak, mert a Jorga-kormány léptette Romániában életbe a gabonakiviteli jutalmat. Illetékes körökben nyert felvilágosítás szerint ennek az indítványnak a háttere egészen más. A kormány kénytelen volt életbeléptetni a gabonakivitelt prémiumot a külföldi államok versenye és az árak esése miatt. Elvben azonban nem helyesli a kiviteli jutalmak rendszerét és ennek dokumentálására szolgál a benyújtott javaslat, amely azt célozza, hogy az összes államok egységes intézkedéseket léptessenek életbe a gabonakereskedelem nemzetközi szabályozására. E magyarázat azt a helyzetet teremti ebben a kérdésben, hogy a kormány is helyteleniti azt a prémiumrendszert, amit bevezetett. Hogy mi lesz a végeredménye ennek a rendszernek, azt ma még nem lehet tudni. A tény az, hogy amint tavaly az oroszok jelentek meg dumping-árakkal a világpiacon, úgy az idén a román gabonát vitték ki dnm- ping-árakkai. Amilyen olcsón adták a külföldi piacon a román búzát, ennek az olcsóságnak visszahatása egyelőre az volt, hogy itthon is leverte a búzaárakat. Közben az angol font esése még olcsóbbá tette külföldön a román búzát, amelynek kötései angol fontban voltak és fontban fizetik. Általánosságban a búza ára esett a román prémium miatt a nemzetközi piacon s ennek az általános áralakulásnak is meg van a visszahatása a belföldi búzaárakra. Itt van a magyarázata a nemzetközi állásfoglalásnak, az interparlamentáris konferencián. De a román elvi Álláspontnak is itt van a magyarázata. Ránk nézve különben az a valóság, hogy ezek* hez az áresésekhez mi hozzájárulunk a kenyér- bélyegekkel. A bélyeg árát azért fizetjük, hogy a brüsszeli belga polgár annyival olcsóbban ve-. gye ta kenyeret. MM Bratianu azt hiszi, hogy Dúcának pusztulnia kei! Bratianu Gheorghe nyilatkozott a Misea- reanak azokról a hírekről,' hogy a Duca-párt- tal béküléai tárgyalások folynak. Bratianu kijelenti, hogy az óliberálisokkal sohasem fog békét kötni és vagy neki, vagy Dúcának pusztulnia kell a román politikából, de együtt sohasem Fog vele működni. Politikai körökben nagy érdeklődéssel kísérik a liberális párt holnapi értekezletét, amely dönteni fog a pártnak a többi párttal, valamint kormánnyal szembeni magatartásáról, 2 .5 I*. iiîiîTÎTi ji ijii if líií ii ii »iii iiiiiiiiJi17Ţîiîiîiîir|tiriîliitiîiiit it it iîjiItSIBIIS!nBîlîlîIhii&ISli!^^ «î»i;î ji ji]îiîiî7îrîTîiTii .ucrurn Feledhetetlen régi kolozsvári estéket fog visszaidézni az „Opera Mozg'ó“-l>an lejátszandó: * ERDÉSZLEÁNY* cimü éneklő-beszélő film! rnxnotnu x x rtujamTnnunno uuturo tumwxmmr í a  román delegáció is elítélendőnek mondotta a kenyérbélyeges gabonaprémiumot
