Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-04 / 226. szám
'XIV. ÉVF. 226. SZÁM. Hz első konkrét ajánlat a úémlcsángók kártalanítására A Karói Földvár 76 hold kövér földjéért a Bánátból 150 hold príma földet ígérnek A csángók raegfoizottfai leutaznak az ígért földek megtekintésére (Déva, október 2.) A dévai csángóktól még 1926-ban elvették a bárói Födvár kövér 76 hold földjét. Molnár Péter dévai ötgyermekes csángógazda a Marosban lelte halálát a földért, a bárói román gazdák törvénytelen és jogtalan cselekedete miatt. A föld igy a bárói románok kezébe csúszott át. A csángók perre vitték a dolgot s a pert meg is nyerték. De birtokba a hatóságok a románok fenyegető magatartása miatt nem tudták adni, igy a földet a törvény s a bírói határozat ellenére is a harói román gazdák birtokolják mind a mai napig. A hatóságok emiatt igyekeztek a dévai csángókat másképpen kártalanítani. A megbeszélések már óvek óta tartanak, de semmi konkrét eredményt nem hoztak. A napokban történt meg az első lépés, amely a csángók ügyét előre vitte. Megírtuk ugyanis, hogy Btamciu földmivelósügyi alminiszter liu- nyadmegyei látogatása alkalmával dr. Brain bunyadmegyei prefektus előadta a dévai csángók ügyét is a miniszter megígérte, hogy minél előbb elintézi. Hétfőn étiből az intézkedésből kifolyólag megjelent Déván Troniburg földmivelésügyi inspektor és a bárói földért 150 hold prima bánáti földet ígért a csángóknak az állami re- zervákból ami a 76 holdnak körülbelül a kétszeres, értékben azonban nem éri utói a bárói földet, amely kövérsége miatt a legelső minőségűnek mondható. Éppen azért a csángók megbízottai: Borbély Ferenc biró, Székely Gergely és Varga Antal — azt a választ adták, hogy már a költségek miatt is legalább a háromszorosát adják a 76 hold helyébe, amire az inspektor választ még nem adott. Felhívta azonban a csángók megbízottait, hogy mielőtt nyilatkoznának, utazzanak le a Bánátba s tekintsék meg a felajánlott 150 hold elsőrangú földet. A csángók megbízottai a napokban elutaznak s a megtekintés után adnak választ az államnak az ajánlatra. Annyit már most meg lehet állapítani, hogy a 150 holddal távolról sincs kárpótolva a kövér föld s a költségek pedig egyáltalán nincsenek fedezve, pedig — legalább 300—400.000 lej költség van már eddig az áldatlan peren. November 1-ig beváltja még a Banca Naţionala a kék százlejeseket, amelyek azonban elvesztették forgalmi értéküket (Kolozsvár, október 2.) A Keleti Újság többször foglalkozott az úgynevezett kék százlejesek beváltásával, amelyek október 1-vel elvesztették forgalmi értéküket. Szeptember elején vált köztudomásúvá a rendelet, amely szerint mindenki be kell váltsa október 1-ig a régi nyomású 100 lejeseit, mivel ezen a terminuson túl senki sem köteles elfogadni többet ezt a pénzdarabot s Banca Naţionala is csupán eddig a terminusig váltja be. A rendelettel kapcsolatban már akkor megjegyeztük, hogy a rendkívül rövid idő, melyet a Banca Naţionala a beváltás céljaira kijelölt, lehetetlenné teszi, hogy mindenki rendesen kicserélje értékét vesztő kék százlejeseit. Így is történt. A beváltások körül az ország minden részében zavarok voltak. A Banca Naţionala fiókjai nem voltak ellátva kellő meny- nyiségii uj nyomatú százlejessel s igy öt és húsz lejes ércpénzekre voltak hajlandók csak beváltani a kék százlejeseket, ami azután a közönség körében nem a legkedvezőbb hangulatot idézte elő. A forgalom a kolozsvári fióknál éppen a legutolsó napon vált a legnagyobbé, úgyhogy kisebb incidensek is történtek a várakozó tö- j megben. amelyeket csak hatósági beavatkozás tudott, elsimítani. Hogy ilyen esetek történtek annak egyedüli oka az, hogy a Banca Naţionala az utolsó beváltási napon elfelejtette értesíteni a nyilvánosságot, hogy ha a kék százlejesek október 1-vel ki is válnak a, forgalomból, beváltani azonban ennek a hónapnak a folyamán is lehetni fog még. A legújabb rendelet ugyanis az, hogy november 1-ig minden Banca Naţionala fiók köteles beváltani a régi 100 lejeseket, amelyek azonban október 1-vel nem tekinthetők többé fizetési eszköznek, mivel forgalmi értéküket elvesztették. Forgalmi értéküket a kék százlejesek csak október 1-vel vesztették el, azonban közhivatalaink és közintézményeink, mint az adóhivatal, posta és vasút jóval az október 1-i terminust megelőzően visszautasított mindenkit, aki régi nyomású bankjeggyel akart fizetni, habár törvény szerint éppen úgy el kellett volna fogadja ezt a pénzjegyet, mint akármelyik más román i folyópénzt. Szilárdsági autóbusz menetrend. Érvényes 1931. október 1-től a téli hónapokra. Csocsa—Szilágysomlyó—Nagykároly: CMDUL ÉRKEZIK I. II. 1 HL 1 I. 1 11. i III. 9« 1 Í5ö0| - 1 10®j 1635 1 i Csúcsa « 11 713 U«| 17“» Kraszna 830 1 1430] 1834 730 11«*! 18» Varsóié 815 1 141011810 8« 1215l 18® Sziliígysoralyó W113«| 1743 10 16 1 Tasnád 5=o 1 — 1 16 11 17 1 Nagykároly 430 | — t 15 ÉRKEZIK IN ÓUL Csúcsán csatlakozás van az összes induló és érkező nappali vonatokhoz. KÜLÖNFÉLÉK "Jfetjes ellátási Jő B háaikosziíal jutányos árban ad diákleányoknak, tisztviselőnőknek uricsalád. Dr. Bodor- né Cluj-R'nlozsvár, Str. Baleescu (Eszterházy ut) 17 szám K iadó Jutányos áron kertes villában, Rákóczi ut közelében. 3 szobás komfortos és egy 3 szobás kony- hás lakás, esetleg október 1-re. — Értekezni Vágó Augusztánál, Szabó Jenő ház, d. e. 1U—11. Zilah—Szilágysoml yó—Nagykároly : INDUL ÉRKEZIK I. 1 II. 1III. 1 IV.| I I. II. III. IV. 735 1 11®| 1330) 1730 1 Zilah 815 93. 1315 18« 815 1 i2«oj j4ioj i8»o Varsolc 735 1 850 7i3( 830~ 12=5 1215 18‘0 “1745 8W 1 I2ä»j 1430| 1830 Szilágysomlyó 1000; _ 1 16 1 Tasnád 580 — — 16 U«o| - 1 17 1 Nagykároly ■ 430 —15 ÉRKEZIK INDUL Zílahon bevárja az állomásnál a Dés—Zsibó és Nagybánya— Zsibó-; vonatokat 73° és IIs“ órakor. SSIxományba elvál' ™ lalom ruhák eladását. Csertörő ucca 21 sz. K iadó 4 szoba konyha, komfortos lakás Piaţa Unirii 7. Értekezni háziéi figyelőnélL átcső, ]6-szoros Zeiss-Delfort, bőrtokkal nagyon olcsón ei- adó Megtekinthető Str. Memorandului 12, ajtó 1. A városi kertészet és a nemzetiségi kérdés Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Főszerkesztő Ur! F. év szeptember 30-án kelt 228. sz. becses lapjukban megjelent: „Minden ma gyár tanítót eltávolított a város a tanonciskolákból.“ Az in teri ©árbizottság „puri fik átorai“ Candrea és Drogos minden kisebbségi alkalmazottat kitesznek városi alkalmazásaikból, című cikkükben rágalmazva vagyok a következő kokból: 1. Én nem tettem, (bár jogom volna) és nem is tétettem ki állásából egyetlen egy igaz tisztviselőt, vagy más alkalmazottat a város személyzetéből. 2. Oovaciu Joan (és nem Kovács) a felfüggesztett főkertész, annál is inkább román ember, mivel önök tüntetik ki ép Maniu volt miniszterelnök urat rokonának! Ezen szerződés általi alkalmazottnak a felfüggesztését, — szigorú vizsgáló bizottság véleménye rendeltette el a városi tanács által, melyet nem kevesebb, mint 17 terjedelmes és alapos bűnvádi feljelentés idézte elő, dacára, hogy súlyos törvényes következmények előtt áll az igazságszolgáltatás részéről; még nincs helyettesítve, csak felfüggesztve, mig a törvényszék dönt. 3. Kleiner Ferenc alkertósz (aki egy pár évvel ezelőtt még kocsis volt), eltávolítását a városi inteti már bizottság elnöke, dr. Tatar Co- riolan ur, azért döntötte el, mert ez rz alkalmazott összejátszva a város kárára a felfüggesztett főkertésszel, (mert Oovaciu hozta be őt s igy bálából) súlyos károkat idézett a városnak a rendeletek megtagadásával és ez a „Kleiner“, mely csak magyar nem lehet, — nem mással, mint egy tiszta magyar emberrel lett helyettesítve és pedig egy újonnan kinevezett „Szabó Imrével.“ Más változások nem történtek az én munkakörömben ! Én nem hivatkozom az engemet feljogosító sajtótörvényre, — csak az Önök igazságérzelmeikre és emberi kötelességükre, — hogy rehabilitáljanak a közvélemény előtt a valóság kimutatásával, azon súlyos valótlanságokkal szemben, amelyekről tévesen lettek informálva. Ami az én rangomat illeti és szaktudásomat a parkok rendezésében, —- a fák szakszerű tisztításában és a virágkertészet és rózsa tenyésztés körül, — (eltekintve, hogy e téren könyvet is irtani, amit ingyen adok a világnak), — legyen szabad megemlítenem, hogy 1895 július 1-től állami tisztviselő voltam utoljára, igazgató telekkönyvvezető Tordán, segéd- titkár helyben a belügyi directorátusnál s 1922 június 1-től a városnál vagyok, mint al-iroda- igazgató és mint ilyen „békebeli“ igazi tisztviselő. aki már 37-ik szolgálati évemet robotolom, a köz javára, nem kiméivé se erőt, se szaktudást s nem nézve, se hivatalos órát. Szaktudásomat gyermekkoromtól birom, —- lévén még a besztercei földmivelési iskolának képzettje, valamint a budapesti „Mautner“ kertészet továbbképzettje, valamint a Clujon Strada Paris 7. számú saját „Gül Baba“ rózsa-, faj- gyiiinölesfa-, szőlő és amint a kertészetnek 10 éves tulajdonosa, aki azt akarom, hogy Kolozsvár összes közterei-, sétaterei és parkjai, saját erőnkből és saját termelésünkből a világvárosok aspectusát nyerjék, közel 1,000.000 lej eddigi költségnek megtakarításával! Azon reményben, hogy csak félrevezetésből adtak helyet a sérelmes cikknek és nem azon szándékból, hogy a kisebbségi nép közgyülöle- tét ellenem zúdítsák, maradok kiváló tisztelettel: Octuvian Dragat/.
