Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-28 / 246. szám

XIV. ÉV F. 246. SZÁM. J&U£TsUjrSJ&-'S Elhangzottak a vád- és védbeszédek a lupényi nagy pörben Október 30-án délben hirdetik ki az ítéletet (Déva, október 26.) Ma volt a lupényi nagy per főtárgyalásának az ötödik napja a dévai törvényszéken. Sârbii ügyész vádbeszédében ki­fejtette, hogy valamennyi vádlott szándékosan vétett a törvény ellen, hiszen hónapokon ke­resztül együttesen készítették elő a sztrájkot. A hatóság felszólításának, illetve figyelmeztetésé­nek nem tettek eleget s igy a vádlottak maguk provokálták az összetűzést, amelynek aztán rö­vid egy perc alatt olyan gyászos vége lett. Dr. Jujan Victor dévai ügyvéd Munteanu és Buciuman érdekében mondott védőbeszédében a nemzeti parasztpárti kormányt tette felelőssé a véres eseményekért. Dr. Grossmann Miksa Moldován Márton­nak, a vasasok elnökének a védője mondja el védőbeszédét s kifejti, hogy a sztrájk törvényes harciformája minden társadalmi rétegnek s erre példaképpen felhozza a tanitók bukaresti gyűlését. Különben is Moldovan, mint a vasa­sok elnöke egy organizáció felügyelete alatt áll s ennek az organizációnak olyan vezetői vannak, mint dr. Lucian, German és Fluerás képviselők, akik valamennyien garanciák arra, hogy Moldovan földalatti munkát nem végez­hetett. A Marzescu-féle törvény nem alkalmaz­ható vele szemben, mert sem a csoportosulás­ban, sem a villamosközpont megszállásában aktiv részt nem vett, sem pedig tömegeket nem szervezett erre a célra. Az ügyész azon vádjával szemben, hogy Moldovan Ku\n Béla hadseregében szol­gált s emiatt meg volt büntetve, lehetetlennek tartja, hogy régi idők részben el­avult, részben pedig amnesztia alá eső esetleges tetteiért most vonják felelősségre a vádlottat. Délután dr. Almasan Gusztáv, 44 munkás­nak a védője, mondotta el védőbeszédét. A tanúvallomásokon felépitett beszéd fel­tárta a sztrájk s a zsilvölgyi nyomorúság való­di okait. A zsilvölgyi bányák történetével kezdi. A szomorú emlékezetű sortüznek több előz­ménye volt. A társulat politikája az egyik té­nyező. Csak a profitot nézte s azzal szemben, hogy az ügyész azt mondta, hogy a bányák biztonsága miatt kellett megtisztitani a lupé­nyi villanyüzemet, felhozza Vulkán esetét, ahol most maga a társulat merítette viz alá a bányá­kat s emiatt most senkit sem vonnak felelősség­re. Rátért a zsilvölgyi sztrájkokra. A legelső 1906-ban volt, amikor Janza Vazul későbbi ro­mán prefektus lövetett a munkásokra. A Lun- kát, ahol ez történt, ma is Vérmezőnek nevezik. Aztán 1916-ban, 1918. augusztusában, 1919. áp­rilisában és októberében, majd 1924-ben s végül 1929-ben, a lupényi véres sortiiz alkalmával sztrájkolt a zsilvölgyi munkásság. Mert a társu­lat olyan vámpir, amely munkás vért iszik s as özvegyek és árvák könnyeivel oltja el szomjú­ságát. A bányakatasztrófák is több bányász életét követelték, mert a társulat nem tesz meg minden óvintézkedést s a technikai eszközöket nem teljesen használja ki. 1922-ben 82 halott letr a bánya áldozata. Az Ilona bányában ugyanak­kor 23 munkás égett szénné. Az elégedetlenség igy csak nőhetett s emiatt a sztrájk szervezet- lenül is kirobbanhatott, aminthogy ez a sztrájk nem is volt szervezett sztrájk. A véres események másik előidézője Dr. Rozván István volt prefektus magatartásé. Kezdetben felelőtlen elemek kezdik el a függet­len szakszervezet megalakítását, később maga a kormány rendeli el olyan határozatban, amely­nek hozatalánál maga Mirto és Raducanu miniszterek is ott voltak. S e szervezet kapcsán olyan Ígéreteket tettek, amiket nem váltottak be s nem kellett egyéb nekik, csak az, hogy a munkásság Gyulafehér­várra' menjen a nemzeti párt melletti demons­trációképpen. Ezeket az Ígéreteket a nemzeti párt tehát nem komolyan tette. A harmadik tényező a szociáldemokraták tervszerű állandó árulása volt, 1926-ban elját­szották a munkásság természetbeni élelem ked­vezményét. Mert hogy lehet követelni, hogy a szociáldemokrata párt a munkásság érdekeit védje, amikor a titkárukat maga a társulat fi­zeti. Mihaila, a bányászszövetség titkára vallo­másában beismerte, hogy a társulat részére havi 15.000 lei fizetést és lakást, fűtést, világítást ad. A negyedik tényező Muntean Tódor volt, aki népszerűségének megtartása miatt lehetet­len ígéreteket tett és agent provokatörösködött. Amikor a munkásság észrevette, hogy csak ál­tatja őket, a prefektus és ellene fordultak. Fon­tosnak tartja hangsúlyozni, hogy a sztrájk tömegakarat megnyilatkozása volt, anélkül, hogy bárki is elhatározta volna. Ezt igazolja az, hogy 3-ikán mentek panasz­ra a mérnökhöz, aki kidobta a munkásokat s ezután gyűltek össze és spontán határozták el, | hogy olyan bánásmód mellett nem dolgoznak tovább, annak ellenére, hogy akkor Munteanu a sztrájk ellen volt. Anarchisztikus sztrájk volt, mert az Ilona bányából indult ki, onnan, ahol a munkásokat megbántották. Fejszékkel men­tek a villanyüzemhez, mert a munkából mentek egyenesen s a munkáinál fejszével dolgoztak. Békés szándékukat az igazolja, hogy először csak körülállották az üzemet. — Az ügyész ur már előre tiltakozott, ne­hogy a hatóságok untaktikus eljárásának minő­sítsem a sortüzet — mondja ekkor Dr. Almá­sán. — Én azonban — folytatja a védő — igenis azt mondom, hogy nemcsak untaktikus eljárás volt a hatóságok részéről, de (Berlin, október 26.) A Sklarek-per folya­mán Sklarek Leó tegnap ismét dührohamot ka­pott. Felugrott helyéről és ezt kiabálta a bíró­ság felé: — Wily és én csak a tiszta igazat'vallottuk, mi vagyunk az áldozatok, mi vagyunk a be­csapottak. Tessék elkobozni Max Sklarektől azt a két serleget, amelyre rá van vésve mind­azoknak a prominenseknek a neve, akik az igazi bűnösök. Kieburg, Seidler jósnő utján pirulákat küldött nekem a vizsgálati fogságba, hogy megmérgez­zenek (majd ordítva folytatja): Kieburg meg akart ölni engem! Egyedül ő a bűnös! Az elnök utal arra, hogy a vádlottak vallo­másai milyen feltűnően egyformák. Megemlíti, hogy a vádlottaknak egy 18 pontból álló iratot csempésztek be a cellába. V.édő: Ugyan ki állította volna ősszé ezt a 18 pontot? Elnök: Ki más, mint Punge ügyvéd. A másik védő: Pungét becsületbiróság elé ál­egyenesen elhatározták, hogy a vérbe- fojtással elrettentő példát statuáljanak. amit a következőkkel tudok bizonyítani a tanú­vallomások alapján: 1. Augusztus 6-án a katonaság megérkezése­kor egy granicsár kapitány Morariu munkás­nak a következőket mondotta: „Mi az, fáztok? Majd megmelegitiink benneteket.“ 2. Paulin csendőrőrmester vallomásában azt vallotta, hogy abban a pillanatban, amikor a csendőrök a puskatust használni kezdték, a tömeg oszlani kezdett s eloszlás köz­ben kezdte a katonaság fegyverét hasz­nálni s ez a szórványos lövöldözés 3, vagy 5 percig tarthatott. 3. A 18 halottból 15-nek fejlövése volt s a többi is a felsőtestében kapta a lövést. Amikor a védő ideért, az ügyész idegesen felugrik s a következőket mondja: „A hatóságok elleni sértő kifejezései miatt kérem az eljárás megindítását.“ Elnök azonban semmit sem szól s dr. Almiban védő tovább analizálja a sztrájk okait s az ügyész vádját. Az ügyész ugyanis kettős váddal illeti a munkásságot: 1. hogy a villanyüzemet elfoglalták s 2. a többi munkásságot is sztrájkra bujtatták. A védő kifejti, hogy az elfoglalásban 3000 ember vett részt s ha egyet elitéinek, akkor az egészet el kell ítélni, tehát tömeges megnyi­latkozás volt és sztrájkra felhivhatták munkás­testvéreiket, mert hiszen az a munkásszolidari­táshoz tartozik s nem büntethető. A részletes és alapos védőbeszéd után még néhány vádlott képviseletében Flórián, a társu­lat ügyvédje mondott beszédet, aki kifogásolta, hogy Almăşan dr. a tőke ellen küzd, amikor a tőke sok jót tett a zsilvölgyi munkás­sággal is. A védőbeszédek elhangzása után pénteken délután Giosanu elnök kimondja, hogy a nagy perben az Ítéletet 1931 október 30-án déli 12 óra­kor fogják kimondani. A hatalmas per tehát egy hét alatt véget ért. Az ítélet iránt inkább Idegesség, mint érdeklő­dés mutatkozik. litották, amely ebben a pontban föelmentette. Én azonban tudom, hogy melyik ügyvédi irodában készült a 18 pont. Elnök: Legyen nyugodt, én még többet tu­dok erről a dologról és meg is fogom mondani, hogy mit. Az elnök azután az iránt érdeklődik, hogy Gabel vádlott hogyan lett a felügyelő bizottság elnöke. Gabel azt válaszolja, hogy az egész na­gyon hirtelen jött. Hoffmann vádlott Kieburg- nak a városi bankhoz való viszonyát ismerteti. Kieburg állítólag túlságosan büszke volt ahhoz, hogy személyesen menjen el a bankba. A tárgya­lás folyik. A f^;. K ijE Í LEGMEGBÍZHATÓBB ÓVSZER!! kS'TŐ A szép Pixavon-haj elérhető most Teljesen mentes a szódától. Egy kis csomag 2 mosásra elég és ára csak 10 Lei. ÍV Botrányok a Sklarek-pör tárgyalásán ■"“«pi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom