Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-25 / 244. szám
'f»•' TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24256—927. ClajKolozsvár, 1931 október 25. Vasáí nap ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. XIV. évfolyam, 244.-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. A Goldís-nyilatkozat meggondolásra figyelmezteti a bukaresti közvéleményt (Kolozsvár, október 23.) Maniu Gyula otthagyta badacsonyi magányát s pénteken megérkezett Kolozsvárra. Rövid itteni tartózkodása után pedig tovább utazott. Holnapra Bukarestbe várja a párt s főképpen Mibalache, akinek fontos tárgyalnivalója van Maniuval. Nem látszik kizártnak, bogy Maniu királyi kihallgatásra kapott volna meghivást, bár erről nem Írnak semmit a bukaresti lapok. Maniut várják Bukarestben. Maniu, a nemzeti parasztpárt lemondott elnöke, szombaton, legkésőbb vasárnap reggel Bukarestbe érkezik. A pártkörben úgy mondják, hogy „bizonyos udvariassági“ látogatásokat akar tenni és ez a célja utazásának. Mibalache éppen ezért lemondott badacsonyi utjának tervéről és a két politikai vezér Bukarestben fog találkozni. A Lupta foglalkozik Maniu és a nemzeti parasztpárt helyzetével és Maniunak a párt éléről való visszavonulása körülményéivel. Maniu ekkor nem tett egyebet, mint levonta a konzekvenciákat. Maniu a korona részéről a legteljesebb elismerést kapta, amikor a parlament teljes támogatását biztositotta a koncentrációs , kormány részére, amely Titulescu elnöklete alatt alakult volna meg. Másnap mégis a Ior- ga—Argetoianu-kormány tette le az esküt. A helyzet még ma is ez és igy semmi ok sincs arra, hogy Maniu megváltoztassa eddigi álláspontját. Mibalachet a napokban újra kérni fogják, hogy ő vállalja a pártelnökséget, de a kérés vissza- utasitásra fog találni. Vaida sem hajlandó átvenni a párt vezetését és igy meg fog maradni az eddigi helyzet. Közben a nemzeti parasztpárt tanulmányi bizottsága szorgalmasan dolgozik az országos kongresszus elé terjesztendő programon, amit teljes egészében Titulescu is magáévá tesz. Ez a program még jobban a párthoz fogja kötni Titulescut, sőt nem látszik kizártnak, hogy döntő befolyása lesz abban, hogy a londoni követ vállalja a pártelnökséget. Ennek a megoldásnak Maniu is hive. Goldisnak igaza van. Goldis Lászlónak az erdélyi helyzetről adott interjújával kapcsolatban újból felelevenedett a bukaresti lapokban a regionalizmus feletti vita, amely — amint emlékezetes — olyan viharosan folyt Boila Romulus alkotmánytervezetének megjelenése idejében. Az Adeverul vezércikkben analizálja a Goldis-intervjut. Túlzásnak tartja azt a kijelentést, amely szerint Erdélynek állandó követelése az, hogy erdélyiek vezessék ügyeit. El fog majd jönni az az idő — irja a lap — amikor Erdély is éppenugy, mint Moldova, teljesen bele fog tagolódni az egységes Románia kereteibe s Erdély nem lesz más, mint egy történeti elnevezés. Eddig az időpontig azonban Goldisnak igaza van, Erdély adminisztrációját az erdélyieknek kell intézni. Ez nem önszeretetnek a kérdése és regionaliz musról sem lehet beszélni, noha az még igazolná is a bukaresti politikai központ Erdéllyel szembeni hibás" magatartását. Elegendő erre az a példa, amelyiket Goldis idézett és amely szerint Aradmegyében negyvenhét regáti tanítót neveztek ki, mig a tanítóképzőt végzett aradmegyei ifjak diplomával a zsebükben éhenhalnak. Ez tipikus esete annak az abszurdum politikának, amelyet Erdéllyel szemben folytattak. Idézi az Adeverul Goldis következő mondását is: a magyar rabszolgaságot eltűrtük azzal a gondolattal, hogy tudatos és minket elnyomni akaró elenségektől jön, de a testvéreké sokkal mélyebb keserűség nyomait hagyhatja bennünk. Meg kell már egyszer érteni a történeti igazságot a valóságok teljes tényénél, hogy* Erdély nem meghódított tartomány, ahol akármi szabad. — Ezt — folytatja az Adeverul — be kell látniok a politika vezetőinek és magatartásuk- dani. kai nem növelhetik az erdélyi románság keserűségét, mivel abban a kisebbségek centrifugális törekvései hatalmas erkölcsi támaszt fognak találni. Ugyanígy panaszolnak a besszarábiaiak. — Érdekes egyébként — irja a lap — hogy teljesen hasonló panaszok hallatszanak Besszarábiából is és a Glasul Bucovinei cimü lap, amelynek Nis- tor, volt liberális miniszter a főszerkesztője, szintén olyan cikket hoz, amely nem egyéb, mint a Goldis-féle kijelentések besszarábiai parafrázisa. — A közvélemény megítélésére bizzuk, — irja a Glasul Bucovinei, hogy kik a regionalis- ták: mi bukovinaiak-e, akiket rendszeresen mellőznek a terület ügyeinél, vagy azok, akik ezeket a helyeket nem bukovinaiakkal töltötték be? Ez nem regionalizmus, hanem csak jog az aktiv és méltó életre. A Dimineaţa hozzáfűzi ezekhez a megnyilatkozásokhoz, hogy nem elég rágalmazó hadjáratot folytatni a regionalisták ellen, a probléma rendkívül fontos, azt nagy körültekintéssel kell tanulmányozni és meg is kell oliné" nincs megoldás a I£!armorosch»Bank ügyében A bukaresti piacon biztosra veszik, hogy a Marmorosch megfelelő garanciákat tud adni a kormánynak — A kormány cáfolja a külföldön elterjedt híreket (Bukarest, október 23.) Pénteken délelőtt Argetoianu pénzügyminiszter, Manoilescu, a Nemzeti Bank kormányzója és Roger Auboin, a francia pénzügyi szakértő tovább folytatták tanácskozásaikat a Marmorosch Bank szanálása ügyében. A tanácskozás során megvizsgálták Argetoianu javaslatát és fél 12-ig tartó vita után úgy döntöttek, hogy azt Manoilescu a Nemzeti Bank igazgatósági ülése elé viszi. A jegybank tanácskozásaira meghívták és bevonták Kauffmann Oszkárt, a Banca de Credit Román vezérigazgatóját is, akivel közölték Argetoianu megoldási tervét. A pénzügyminiszter egyébként pénteken az egész nap folyamán a különböző bankok vezetőivel tárgyalt. Délelőtt 11 órakor Manoilescu elnökletével a Nemzeti Bank megtartotta azt az igazgatósági ülést, amelyen Argetoianu javaslatát tanulmányozták. A hozott határozatot szombaton reggel kilenc órakor közük a pénzügyminiszterrel. Kormánykörökből újból és erőteljesen cáfolják azokat a híreket, miszerint Argetoianu a bankbetéteket zárlat alá akarná venni. A Nemzeti Bank igazgatósága hallani sem akar ilyen intézkedésekről, amelyeket egyál- talábán nem tart szükségeseknek és indokoltaknak. A jegybanknak az a véleménye, hogy a többi bankok helyzete nem teszi szükségessé az újabb szanálási intézkedéseket és valószinü, hogy ilyen értelemben a Nemzeti Bank igazgatósága hivatalos közleményt is fog kibocsátani. A külföldön a pénzügyi eseményekkel kapcsolatban elterjedt tendenciózus hirekre a kormány és a Nemzeti Bank táviratot küldött az összes külföldi jegybankokhoz. A táviratot Argetoianu és Manoilescu Írták alá és szövege a következő: — A Banca Marmorosch üzleti szünete belső rendelkezés eredménye és a pénzintézet magánügye. A pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank kategorikusan megcáfolja azokat az elterjedt híreket, amelyek szerint Romániában a banküzletek szabadságát korlátozták volna. Ezek a tendenciózus hírek minden alapot nélkülöznek. Ismeretes, hogy Manoilescu és Argetoianu között nézeteltérések támadtak a Banca Marmorosch szanálásának módja tekintetében. Argetoianu azt kérte, hogy a Nemzeti Bank négyszázmilliós gyorssegélyt adjon a pénzintézetnek a teljes likvidálás biztosítására. Manoilescunak más terve volt. Ilyen körülmények között történt mindkettőjük királyi kihallgatása, amelyen Manoilescu álláspontja győzött. Argetoianu engedni volt kénytelen és három napi haladékot kért és kapott a megoldásra. Tegnap délután Argetoianu újra kihallgatáson volt az uralkodónál, hogy jóváhagyást kérjen tőle uj megoldási javaslatához. A liberális lapok Argetoianu kibontakozási terve ellen foglalnak állást és a parlament azonnali összehívását követelik, hogy az ország képviselete véleményét nyilváníthassa a mostani fontos kérdésekről. A kormány azonban egyelőre még nem óhajtja a parlament összehívását. A bukaresti piac teljesen nyugodtan fogadja az újabb fejleményeket, biztosra veszik, hogy a Marmorosch Bank a rendelkezésére bocsátott szünet alatt oly garanciákat tud a kormánynak nyújtani, amelyek alapján a kibontakozás útját meg lehet találni. Argetoianu miniszternek szintén ez a véleménye, amelyhez a kormány tagjai is csatlakoztak, ily módon a Marmorosch Bank ügye a román belpolitika legfontosabb ügyévé fejlődött. Stefanescu delegált igazgató és Dimitriu adminisztrátor délégué átvették a bank ügyeinek vezetését.
