Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-23 / 242. szám

XIV, EVF. Sd2. SZJM. ßBeaev.raft MMMM« Hz egész magyarság impozáns részvétele mellett temették el Szentgyörgyi Istvánt (Kolozsvár, október 21.) Szerdán délután négy, órakor a kolozsvári Magyar Színház elő­csarnokából temették a magyar színészet s az egész egyetemes magyarság nagy halottját. Szentgyörgyi Istvánt. A Magyar Színház hom­lokzatán gyászlobogó, az oszlopokon fekete drapériák, sokszáz koszorú, virágcsokor, fehér őszirózsa tenger és közbü! egyszerit, fekete ko­porsó, amelyben megpihenve, megnyugodva, fe­küdt a legnagyobb magyar színész. A koporsón szép, feketeSUjtásos magyar szűr, Tiborénak, Sz&ptgyörgyi István legkedvesebb színpadi alakjának magyar motívumokban gazdag szűr je feküdt. Még halála előtt meghagyta: — A koporsómra pedig azt a szűrt tegyétek, amelyben Ti-boreot, a szegény, elnyomott ma­gyar parasztot játszottam!... És a koporsóban lecsukott szemekkel, felkö­tött állal, ott feküdt halálában is roegdicsőülve Szentgyörgyi István, a magyar szinpadi gé­niusznak egyik legnagyobb, legtisztább és áldo­zatosabb apostola. A nagy Színésznek a földi életben ez volt a legutolsó, talán a legdrámaibb jelenete. Itt is jelen volt szeretett közönsége, néma megdöbbc nés és részvét tilt az arcokon, a szemekből ítöny nyék patakzottak s még egyszer, a ravatalon is megmutatta Szentgyörgyi István, hogy a halá­lában is a legnagyobb, a legmagyarabb színész aki mától kezdve a magyar színjátszás történél mének aranybetüs lapjairól fogja tanítani a jövő magyar nemzedéket és a magyar színésze­ket. Négy óra előtt a színház előtti téren már szorongott a gyászoló közönség. Nagy rendőr­kordon tartota fenn a rendet és biztosított he­lyet a hatóságok, egyesületek és különféle tár­sulatok képviselői számára. A koporsó előtt a gyászoló család szomszédságában ott láttuk a Magyar Párt képviseletében Ugrón Istvánt, Fő- sárhelyi Jánosi. Paál Árpádot, Boross György unitárius püspököt, a magyar közélet ismeri vezetőit, a különböző miivészi és irodalmi egye­sületek kiküldötteit. A hatóságok képviseleté­ben a. kultuszminisztérium részéről Sadoveami vezérigazgató, Coibazi prefektus, Tataim pol­gármester, Isacu, művészeti főfelügyelő jelen­tek meg a temetésen. A budapesti Nemzeti Színház és Szinkázegyesületek Janovics Jenő igazgatót bízták meg a képviseletükkel. Négy órakor már óriási közönség zsúfoló­dott össze, nemcsak a színház előtti tér, hanem a Bariba Miklós ueca is szorongásig megtelt. Itt volt és itt könyezoít a magyar társadalom min­den rétegé. Á különböző céhek zászlók alatt vo­nultak ki s rótták le a kegyelet adóját a gyász- ii rmepeu. Egész nap szürke fellegek borították be az eget. A természet is Szentgyörgyit gyászolta. Négy óra tájban kisütött a nap. Néhány pilla­natra tavaszias fénynyalábok csókolgatták a nagy halott koporsóját. Később nyári zápor eredt meg, alhely. gyorsan őszi, zimankós eső­be, majd téli havazásba csapott át. Mintha a «... Sima dolog.... azt mondják, ha valami kívánságsze- rüe-n, simán ás kedvezően intéződik $1. Borotválkozásnál a „sima doiog“ a Gilette! A világ elsőrendű és mindig elsőrendűnek maradó pengéje!! Vegye meg az igazi és uj pengét, gyorsau és mesésen borotvál. Használható minden Gilette készülék­hez, legyen az uj, vagy régi tipusu. természet is gyászolt volna, búcsúzott volna a nagy halottól s a négy évszak pillanatra fel­vonulva siratta volna Szentgyörgyi Istvánt, akinek a mii vészzseni je, kedélyáramlása, neve­tése, sírása maga volt mindig az őstermészet megnyilatkozása. Pontban négy órakor a szinkáz épületének az erkélyén haik, fátyoíozotthangu gyászinduló jelezte a halotti szertartás kezdetét. Utána Vá­sárhelyi Boldizsár református esperes előbb imát mondott és azután elbucsuztatta a jó fér­t€ÖPÄ$Z LISI, ha haját nem EOOER PETROL hajşzessze! mossa, mert hajhullás ás haffeorpa eilen ez a legbiztosabb szer. Minden gyógyszertárban és drogériában kapható jet, a kitűnő apát és a zseniális magyar mű­vészt. A papi búcsúztató után Rezik karmester vezetésevei a magyar dalárda énekelt gyászin- dűlőt. Midőn a végső akkordok elhangzottak, Janovics Jenő, a kolozsvári Magyar Színház igazgatója állt Szentgyörgyi István kopor­sója elé. «Janovics Jcuo focssaséd© A zsoltár szavai szerint: Aki. előtt fény van, az több életet él az együgyű emberi létnél. Szentgyörgyi István töb életet is élt, hosz- szabb életet is élt, mint más közönséges ha­landó. Kettős fény világította az útját: A Mség és igazság fénye. Hű volt az eszméhez, amelyre hetven év előtt fölesküdött, amelyért föláldozott jólétet, polgári kényelmet, nyugalmat, amelynek szol gálatában elhagyta a puha családi fészket s ti komédiás nép tövises vándorújára lépett. Hü volt a magyar színjátszás ősi tradíciói­hoz. Hii volt az úthoz, amelyet azok az elődök mutattak, akiknek nevére fellángol az oltár és feldohog a szív. Divatos művészi hullámveré­sek, esábitó aranyeséngésnek hívogató hangjai sohasem térítették le erről az útról. Hii volt a magyar népiélekhez, melynek tit­kos, elzárt, rejtelmes mélyéről bányászta ere­jét, művészetének egyéni varázsát. Ebből a kin­csesházból emelkedett az örökkévalóság hori­zontjára az Arany János szelleme, onnan v: • karzott fel a kecskeméti takácsmester fiának, Katona Józsefnek zsenije s onnan cikkázott fel káprázatos fénnyel a Petőfi Sándor költészete, Petőfi Sándoré, akinek az apja székáHó legény volt s az anyja szolgáló. A népiélek kiapadhatatlan, ezer . színben csillogó kiűstályfoi’fása táplálta a Szentgyörgyi István művészetét. A. fa, amely a fény felé, a világosság felé törekszik, minél magasabbra emel edík, minél szélesebbre terebélyesül a koronú- a, annál mélyebbre fúrja gyökereit a föld ti- okzatos «téliébe... És hűséges volt a kincses városhoz, ahová hatvan és egynéhány esztendővel ezelőtt jött ekhös szekéren, ifjú lelkesedéssel, délibábos re­ményekkel, feszes attila simult a testén s szög­haját pörge kalap fedte. A világvárosok fel- csattanó tapsa, csalóka fénye nem tudta innen elszakítani, Érezte, hogy az a fény hideg, eldob- bánó tűzijáték, az igazi fény, amely, világit és melegít, benne van, előtte van. Hűség és igazság volt az ő kettős fényforrá­sa. Amit a színpadon alkotott, az a természet csodája volt: egyszerű, mésteíkéltség, cifraság és sallang nélkül való természetesség, puritán őszinteség, amely ftem szépített és néni rutitott semmit, amely fffoga volt a lélékből fakadt, szívből felszüremlőik.; igazság. Megtoldják a zsoltár szavát: Aki előtt fény, van, az nemcsak több életet' él az együgyű em­beri létnél, hanem él akkor is, amikor porhü­velye már régen elvegyült aZ anyafölddeí. A fény nem alszik ki. A fény világit. A fény utat mutat. Melegít, vigasztal, biz­tat, hitet ercsit. A fény tüzet gyújt. Ez legyen az a tűz, amelyet az Énekek Éneke szerint sok viz sem olt ki. Ne oltsa ki. Égjen. Sohasem volt láng­jára olyan szükség, mint most. Nyugodj béliében. Á fény nem fog kialudni. Janovics Jenő után a román szinészeti szin­dikátus titkára mondott meleg, őszinte emberi szavakat. Ázután Vásárhelyi János református püs­pökhelyettes a Magyar Párt képviseletében mondotta el megrázó gyászbeszédét. Az Országos Magyar Párt nevében veszek búcsút Tőled, mindnyájunknak neines szivii barátja, népünknek hűséges, érdemes gyer­meke, Szentgyörgyi István. A Te áldott szived­ben is ott élt, ott lobogott annak a szent szere­tetnek lángja, amely a legnagyobb magyar köl­tőnek ajkára adta a felséges, egész életet meg- dicsőítő, gyönyörű vallomást: „Hogyha feldob­nám az égre szivemet, melegitüé a világot nap .helyett.“ Ez a mélységes szeretet tett Téged nagy szerű szószólójává a. magyar léleknek. Ez tette olyan megkapóan kifejezővé művészetedet, hogy annak csodálatos erejével, páratlan hűséggel és igazsággal tudtad kifejezni a magyar szívnek és léleknek, a szenvedő, vagy örvendező nép gyermekének minden érzését, Örömét, bánatát, sóvárgását, vágyát, panaszát. Ez a szeretet in­dított arra, hogy a változó élet minden viszony­latában, miüt hűséges és igaz magyar ember, teljesítsd kötelességedet és úgy tégy bizonyságot néped kulturhivatása mellett. Véred minden eseppjében a tiszta fa jszeretet­nek bű kötelezíetésé lángolt és mert tiszta volt ez a szeretet, azért tudott maradék nélkül átol­vadni gyűlöletet és elfogultságot nem ismerő,' minden igaz értéket megbecsülni tudó, áldott emberszereíetbé. Mi bizonyságot teszünk arról, hogy a Te nemes szived ezután sem lesz halott szív közöttünk. A Te szived élő szív marad, amely eljövendő nemzedékeket is ihletni fog népünk, kultúránk igaz szeretetére, lelkesíteni fog arra, hogy mindig megújuló hittel és sze­retettel szolgáljuk azt a népet, amelynek élő fá­ján a Te életed olyan díszes hajtás volt, szolgál­juk nemzeti műveltségűnkön keresztül az egye­temes kultúrát, ámélynek tiszta eszménye a Te lelkesedő szivedet beragyogta fénnyel, hittel, re­ménységgel. Köszönjük azt az áldást, amelyet életed alkotásaiban, hűséges kötelességteljesité- sed példaadásában, mindnyájunkra kiáradó sze­reteted jóságában általad adott nekünk a gond­viselő Isten! Nyugtasson meg, emlékezetedet, hi­tedet, szeretetedet tegye szüntelen élővé közöt­tünk eljövendő generációk számára is a Kegye­lemnek Atyja! Isten veled! A nagy szónoki erővel elmondott beszéd után szem nem maradt szárazon. Mindenki sirt. Közben Zsizsmann Rezső vezetése alatt a ko­lozsvári iparosegylet dalárdája énekelt. Sikerűnk titka 1 Bútoraink kiváló minősége. Áraink olcsósága. Kedvező fizetési feltételeink, Sxékely és ftéii Erdélyrészi Bútorgyár Részvénytársaság, Târgu-Mureş, Bucureşti, Braşov 3EEt lüfBstés, yegytisztításban, úgy tömtél, mint olcsósógbsn CZ8NK cég vezet íl Vásárhelyi «János beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom