Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-19 / 239. szám
mxxrnmsjm XIV. ÉVF, 239. SZÁM. Még nem késett el a szerencsés alkalomtól, hogy kínlódás és fáradság nélkül egy csapásra gazdag ember legyen. A zsidó kórházegyesületek sors játékának móst folyó húzásain közel hárommillió lei kerül kisorsolásra és valamennyi nyeremény azonnal, készpénzben lesz kifizetve. Minden sorsjegyvásárlónak a legkomolyabb esélye lehet arra, liog^ egy 100 tejes sorsjeggyel megüti a főnyereményt és igy százért egymilliót nyerhet könnyű szerrel. Az október hó 5-én megtartott első húzás már bebizonyította, hogy mily páratlan' lehetőségeket kínál ez a sorsjáték. Egy Breján János nevii kolozsvári munkanélküli asztalos, lakik Pata u. 33. alatt, 100.000 lejt nyert ezen a húzáson s a nyereménnyel '; házat vett magának. A többi szerencsés nyerők szintén örök bálával fogják emlegetni a ísskló Kórházak sorsjegyét. Pedig ez még csak az első húzás volt és még hat osztályon keresztül fogfák húzni a Zsidó Kórház sorsjegyeit. A nagy nyereményekre, igy az egymilliós főnyereményre és a 200.000 lejes nyereményre csak ezután kerül még a sor. Ne habozzék tehát, hanem siessen, vegyen száz lejért egv Zsidó Kórház sorsjegyet, mert önmaga ellen vétkezik, ha elmulasztja ezt a ritkán kínálkozó alkalmat. A nyeremények kifizetését Erdély legnagyobb bankja, az Erdélyi Bank és Cakarékpénztár R. T. Cluj.-Kolozsvár, garantálja. Legközelebbi húzás október 19. Postai megrendelésnél 300 lej ellenében küld sorsjegyét a Zsidó Kórházegyesület Központi Sorsjátékiiuézősége, Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii No. 20. Vegyen Zsidó Kórház sorsjegyet! Negyvenmillió kisebbségi él Európában Megjelent a bécsi egyetem kézikönyve a kisebbségi statisztikáról ’ A bécsi egyetem kisebbség-statisztikai intézete kiadta Winkler professzornak, az intézet vezetőjének szerkesztésében az európai kisebbségek statisztikai kézikönyvét. „Statistisches Handbuch <*er europäischen Nationalitäten“, —. ez a könyv címe a német eredetiben, Ä könyv, mely első része a két kötetre tervezett műnek, a kisebbségek népesedési statisztikáját tartal- ■aazza. A kisebbségi sorsban élő népeknek számát és népességbeli gyarapodását ismerteti tehát. A módszere pedig az, hdfcy a kisebbségekre vonatkozó adatokat állandóan egybeveti a többségi nép hasonló természetű adataival. Tehát az absolut számok mellett állandóan kihozza as arányszámokat is. Ä második kötet, amely már előkészületben van, a kisebbségek gazdasági és kulturális statisztikáját fogja ismertetni. A könyv az állami statisztikai intézetek adatain épült. Nem fogadja el ugyan kritika nélkül a hivatalos számokat. Állandóan összehasonlítja azokat olyan statisztikai adatokkal, melyek a nemzetiségi megoszlást tnáa oldalról világítják meg. Ilyenek például az iskolás gyermekre vonatkozó, a választási, s a népesedési mozgalmakat a nemzetiségek szerint feldolgozó statisztikáit. Végeredményében azonban az intézet nem akarta — amint az előszó mondja — az ügyész szerepét játszani és összeállításai, fejtegetései alapjául mégis elfogadja a hivatalos adatokat. Teszi ezt azoknál az államoknál is, melyekben a nemzetiségi állapotok kiforratlanok, kiegyensúlyozatlanok még, amelyekben korlátozva van az anyanyelv szabad használata és elnyomatásnak van kitéve a kisebbségi iskolarendszer is. Amelyeknél tehát — úgymond — joggal feltételezhető, hogy az állam a kisebbségeket a tényleges helyzetnél erőtlenebbeknek fogja feltüntetni. Hangsúlyozza azonban az intézet, illetve annak vezetője, hogy az adatok felhasználása korántsem jelenti helyességüknek elismerését Is. "Ennek a szerfölötti loyalitásnak a hivatalos statisztikai adatokkal szemben van egy nagy előnye is. Hivatalos részről nem vonhatók kétségbe a kézikönyv megállapításai. Hiszen az egyes államok statisztikai intézeteinek adatain alapulnak. Még egy érdekes eljárást alkalmazott az intézet. Megküldötte a kézikönyv kefelevonatait a hivatalos statisztikai intézeteknek és a kisebbségek képviselőinek is, hogy hozzászólásokat váltson ki belőlük. Sok esetben bevált a kísérlet. Értékes kiegészítések vagy ujjmutatá- sok érkeztek mindkét oldalról, s a valóság képét találóbba« sikerült ezeknek révén megrajzolni. Persze akadtak, akik nem reagáltak, még ismételt sürgetésre sem, a szerkesztőség felkérésére. Például a francia statisztikái hivatal. Vagy — hogy a másik oldalról hozzunk fel példát — az orosz állam statisztikai intézete. Ennek folytán az elzászi németség adatai nem tEE egészen világosak és az oroszországi kisebbségeket illetőleg becslésekre van. utalva a kézikönyv. Az összefoglaló táblázatokból, amiket a kézikönyv elébünk tár. alapvető ismereteknek és az érdekes ada tok egész sorának jutunk birtokába. Mindenekelőtt megtudjuk, hogy Európa 462 millió lakosából kerekszám 62 millió az úgynevezett „nemzetiségi“. Ez kereken tizennégy százalék. A nemzetiségi kérdés a keleti és délkeleti országokban a legégetőbb. Itten (Litvániában és a Mernél vidékén, LetV, Észt- és Finnországban, Lengyelországban, Jugoszláviában, Bulgáriában, Romániában, Albániában, Görög és Törökországban) kereken harminc százaléka a lakosságnak nemzetiség. Mert az 55 milliónyi többségi nép mellett 21 millió a többséghez nem tartozó nép lakja ezt a területet. De Nyugat- és Középeurópában sem elhanyagolható mennyiség a nemzetiségi-kérdés. A nyugateurópai államokban kereken 13 százalékot tesznek ki a nemzetiségek, — hiszen Spanyolországnak egyedül is több mint 23 százalék nemzetisége van: a katalánok, akik az összlakosság 20.5%-át teszik ki. Középeurópában 8,2%- ra csökken a nemzetiségek aránya. Az északeurópai államokban pedig mindössze -2.4%-ot tesz ki. Viszont Oroszországban 11% nemzetiségi lakik. Winkler professzor különbséget tesz nemzetiség (Natinalität) és kisebbségi nép (Minderhcitsvolk) között. A nemzetiség fogalmát a szó legmesszebbmenő ci telmében alkalmazza és mindazokat a népeket érti, alatta, akik származás, vagy nyelv, vagy népiöntudat tekintetében — néha ezen ismertek közül kettő, vagy épenséggei mind a három által — különbözőnek a több ségi néptől, amellyel egy államban élnek. A kisebbség fogalmát viszont szűkre fogja és definitiója szerint a kisebbségi öntudaton kívül bizonyos „az illető állam belpolitikai helyzetéből származó ellentét a többségi néppel szemben“ is szükséges hozzá, hogy a többségi nemzethez nem tartozókat politikai értelemben „kisebbség“- nek véleményezhessük. Svájc francia és olasz anyanyelvű lakosai például e definiţie értelmében nem tekinthetők kisebbségnek. Ellenben minden bizonnyal kisebbség a csehszlovákiai német vagy magyar lakosság. A kézikönyv második táblázata a kisebbségek felől tájékoztat bennünket. Megtudjuk, hogy a 62 milliónyi nemzetiségből kereken 36 millió európai lakos kisebbségi. A kisebbségek genfi kongresszusai tehát egyáltalán nem túloznak, ha azt állítják, hogy mögöttük negyvenmillió európai ember áll és hogy negyvenmillió ember életsorsa függ a magatartástól, amit a kisebbségi kérdésben az érdekelt államok elfoglalnak. A hivatalos állami statisztikák szerint tehát 36 millió a kisebbségi, vagyis Európa összlakosságának kereken nyolc százaléka. A többi 26 milliót — ennyi a különbség a kisebbségek és a nemzetiségek száma között — két csoportra bontja Winkler tanár. Tizmillíí politi3E kai jellegét,, kétségednek -Ijtéli. Ilyenek: a flamandele Belgiumban, a sztővákök: Csehszlovákiában, a horvátöw és a szlovének Jugoszláviában és végül a laidok Olasz-* országban. A második kategóriába azokat az etnikai és nyelvi csoportokat osztályozza, melyeknek nincsen! politikai jellegük. EZek: a svájci nem-német népcsopor* tok, a lappok, a gallok és velsziek Anginában, a Breto* nők Franciaországban. Oroszországban éppen a fele él az ebbe a kategóriába eső népelemeknek: 8 millió a ke-« reken tizenhatmillióból. Efféle oroszországi népek: aa uszbekek,. a kozákok,-»tatágdk, mordvinek, csuvaszok, kirgizek, stb.-, síb. Winkler a '36 milliónyi kisebbségit megint két csői portra osztja: a genfi kisebbségi kongresszuson képvi-i seit, tehát a. kongresszus által elvileg- kisebbségeknek elismert és ezzel. az. élibmeréssel élő népekre, s olyanok* ra, amelyek Gehfbéfi nincsenek képviselve. Ha az orosz-* országi nemzeti kisebbségeket, melyeknek száma mint* egy 4 millió és amelyek politikai okokból nem vehetnek) részt a kisebbségi -kongresszusokon, levonjuk a 36 mii* liós számból, akkor kiviláglik, hogy az összes kisebbsé* geknek 83 százalékát képviseli a genfi kongresszus, Méltán beszélhet hát valamennyi kisebbségi nemzet ne* vében. A könyv harmadik áttekintő táblázata államok szerint csoportosítja a. kisebbségeket, megjelölve, hogy ma* lyik nincs képviselve Géniben. Ez a táblázat alapos tá* jékozódást nyújt az egyes államok kisebségi összetéte* léről. Meghűljük, hogy Franciaországnak közel 3.5% német kisebbsége van, amely nincsen Genfben képvisel* ve. A mai Németország majdnem tisztán nemzeti ál* lám: 62 millió lakoséiból 61 millió német. Hasonlóké^ majdnem tiszta nemzeti állam a kis Ausztria, Magyar* ország, Olaszország, Csehszlovákiában a hivatalos sta* tisztika szerint ir 24% német, 6% magyar "(számszerlnl 762 ezer) 3.5% orosz és közel 1.5% zsidó él. A csehek Után, akiknek száma 6 millió 700 ezer, a német a leg* számosabb népe a respublikának, miután 3 millió 123 •ezer -a lélekszáma. A szlovákok kétmilliós számukkal jóval Utána következnek. Lengyelországnak közel 14.5%í ukrán kisebbsége van, továbbá 8% zsidó, 4% fehér* orosz és 4% néSnet kisebbsége. Jugoszláviában 472 ezc* magyar él, akik a lakosságnak 3.9%-át teszik ki. A né* metek aványszáma 4.3%. a románoké majdnem 2%. Ki* vülük közel 4% albán és másfél % szláv kisebbsége is. van Jugoszláviának. Ez a két utóbb említett kisebbség nincsen képviselve Genfben. Románia adatait becslések alapján állítja össze a kézikönyv, miután a legújabb népszámlálás adata még nincsenek feldolgozva és nem állottak a szerkesztő rendelkezésére. Az 1920-ik évi lakosságot 16 millióra becsüli, amelyből 11 és félmillid romáfti A kisebbségi megoszlás a következő: Magyarok, Románia legnagyobb lélekszámú kisebb* sége, 1,434.000 lélek. A* összlakosság 12.2%. Zsidók 778.000 6.5%, Németek 714.000 5.9%, Ukránok 500.000 4.3%, Bolgárok 351.000 2.9%, Oroszok 174.000 1.4%, Ezek a kisebbségek képviselve vannak Genfben, Nincsenek képviselve a. törökök és tatárok, akiknek számát. 222 ezerre, az összlakosság 1.8%-ra becsüli, a szerbek (0.4%), lengyelek (0.3%), szlovákok (0.2%) és a csehek. A negyedik táblázat népek szerinti áttekintés! nyújt és azt mutatja ki, hogy egy-egy népből mily lé- lekszám él a nemzeti állam keretén belül és mily lé- lekszám. s az össznöpességhez viszonyítottan mely százalék, kisebbségi" sorsban. E táblázatból megtudjuk, hogy az európai kisebbségek között a német vezet. A" nyolcvan és félmillió németből nem kevesebb, mint 9f millió, az össznémetségnelc 11.2% ál mint kisebbség. A tízmillió főnyi magyarságból 2 millió 700 ezer, vagyfcj kereken 28% él Magyarország határain túl. . . Az ötödik, táblázat azt. mutatja ki, hogy az egye* kisebbségek mély! államok között’ oszlanak. ipeg., Rél* dául, hogy a kisebbségi sorsban élő 2,723.000 magyal; mely államoknak polgára. A megoszlás ebben az esetben a kővetkező: Csehszlovákia: 762 ezé., Jugoszlávia: 472 ezer, Románia 1464 ezer. Az ezen államokbeli magyarok képviselve vannak a genfi kongresszuson. Végül Ausztria. 25 ezér magyarral, akik nincsenek Genfben képviselve. A fenti táblázatokat a könyv bevezetése foglalja magában. Utána 27 európai állam statisztikai adatainak kisebbségi szempontú részletes feldolgozása következik, Winkler professzor azzal az óhajtással bocsájtotta útra 'könyvét, hogy bár mérséklő hatása lenne a fennálló ellentétekre és segítene a vak gyűlöletet észszerű és emberies érzéseken alapuló együttélésre felváltani. Hogy ezt a célt mennyire fogja a könyv; megközelíteni, nem tudjuk jóelöre megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy a kisebbségekről szóló irodalom standard work-kal gyarapodott, e könyvvel, mely nélkülözhetetlen alapja lesz minden további kutatásnak és politikai megmozdulásnak, amely a kisebbségi kérdést érinti. Dr. Füredi József. Bukaresti szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk: KARÁOl NAGY LAJOS Bucureşti, Sfr. Progresului 3. Etái 31. Telefonssâm: 319-28. 3035 fl valódi Hőfer ggermekhfntőpor Illa dobozban kapható
