Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-18 / 238. szám

XIV. ÉVt. 237. SZÁM. Bujkáló spiondzs settenkedik az egfhdzi gyűlések mögött Vájjon mire készülhetnek a kisebbségi egyházak? (Kolozsvár, október 16.) Emlékezetes, hogy a bukaresti sajtó annakidején mondhatni koncen­trikus támadást intézett az udvarhelyi katljo- likus nagygyűlés ellen és azután a nagyváradi református nagyhéttel kapcsolatban sem tartóz­kodott éles kommentároktól. Most a Cuvântul „A vallás álarca“ címmel ir ugyancsak támadó cikket. Felsorolja, hogy az erdélyi kisebbségi egyházak egpmásutáu tartják a maguk nagy­gyűléseit, Az udvarhelyi katholikus nagygyű­lés után, amelyen a románság két magyaror­szági ellensége (?) is részt vett, következett a reformátusok nagyváradi nagyboté, majd a ka­tholikus kongregációk (a lap kongresszistákat ir), aradi gyűlése. A református nagyhét alatt elhatározták egy protestáns liga megalakítását, amelynek az lesz a feladata, hogy a Székely­földön minden évben kongresszusokat tartson. Egy hónap óta, Írja a lap. az összes erdélyi ki­sebbségi egyházak lázas előkészületben vannak és nap-nap után Óradnára zarándokolnak, ahol a magyar eserkész-zászlókat szentelik fel. A cikk végén felteszi a kérdést, hogy mit céloz az er­délyi kisebbségi egyházak ilyen egyöntetű meg­mozdulása. Nem érdekel minket az a kolosszális tájé­kozatlanság, amivel ezek a bukaresti lapok ösz- szekeverik a havat és a hamvat, de még na­gyold) az a sötét rosszindulat, amivel bele sze­retnének kötni minden tisztességes ügybe, ami­hez mincsen semmi közük. A kisebbségi egyhá­zak azért vannak, hogy betöltsék a hivatásukat. Ezt célozzák azok a megmozdulások, amikre bamba bámészkodássál kérdezi: vájjon mit cé­loz? Ha egy kisebbségi embert imádkozni lát­nak: vájjon mit kér az Istentől. Ha ebédelni lát­ják: vájjon mit eszik, miért eszik, vájjon nem í'alja-e lel a levesben az állam biztonságát? Nincsen egyéb ‘dolguk s nem találnak okosabb foglalkozást, mint ennek a bujkáló spionázsnak az irigység-kenyerét, amivel senkit nem boldo­gítanak. Hát miért tartanak az egyházak egy­házi gyűléseket? Hát csak törjék rajta a fejü­ket. Egyéb gondja úgy sincs ma az országnak. RABLÓVILÁG SZáTMÁRMEGYEBF.N Ismeretlen tettesek betörtek Kávássy Sándor földbirtokos kúriájába A miiltós családi ékszerek egy pléhdobozban voltak elrejtve, amelyet figyelembe sem vettek — Ugyanez a rablóbanda a Szilágyságban is garázdálkodik (Szatmár, október 16. A Keleti Újság munka­társától.) Nagyszabású bűnügy foglalkoztatja a szatmár- és szilágymegyei csendőrseget. A két megyében ugyanis egy veszedelmes és jól meg­szervezett rablóbanda működik. A banda kisebb, ő—10-es csoportokban hol itt. hol ott tűnik fel s dolga végeztével rejtekhelyére vonul vissza. Legutóbb a nagykárolyi járásban, Mezőtő­röm községben öt parasztruhába öltözött rabló behatolt Kávássy Sándor 89 éves földbirtokos kúriájába. Az egyik rabló — mint később meg­állapították, — az udvaron állt őrt, míg a töb­biek ki feszítették a konyha ajtaját és fejszék­kel felfegyverkezve, behatoltak az épületbe. A konyhában két cselédet találtak, akik a marcona kinézésű emberek láttára halálra ré­mülten szökni sem tudlak. A rablók a két cselédet összekötözték és megfenyegették őket, nehogy moccanni merjenek, mert ha lármát csapnak megölik őket. Ezután a két rabló a konyhában maradt. kettő pedig behatolt a hálószobába, ahol az öreg földbirtokos és 74 éves felesége aludtak. A rablók zseblámpával világították meg a szobát és a rémülten felriadó öreg házaspárt szintén megfenyegetve, pénzt követeltek tőlük. Kávássy Sándor szó nélkül nyúlt az éjjeli szek­rényen bevevő pénztárcája után s a benne levő 2000 lejt át akarta adni. De a haramiák kevésnek találták ezt az összeget s az öreg házaspártól még többet követelve, klránclgálták őket az ágyból és ütni- verni, rúgni kezdték őket. A konyhában maradt két betyár ezalatt a cselédeket fogta vallatóra, hogy hol vannak elrejtve a család ékszerei, melyekről legendákat mesélnek a kör­nyéken. A cselédek azonban semmit sem tudtak mon­dani ezekre vonatkozóig, mire a rablók felfor­gatták az egész lakást, a szekrények és Íróasz­talok tartalmát kidobálták, miközben egy egy­szerű bádogdobozt is találtak, aminek nem tu- ilajdonitottak fontosságot és a földre dobták. ELŐJEGYZŐ 1Q32 NAPTÁROK ! ÉVRE román, magyar, német és izraelita naptárrésszel, a napok száma jelző (hányadik nap, mennyi van még hátra) számokkal, holdíény- változás és fogyatkozások, hold­járási napi jegyekkel, a törvényes, hivatalos és egyházi ünnepek ki­tüntetésével, a fontosabb bélyeg- illetékek felsorolásával. A legpon­tosabb és legmegbízhatóbb elő- jegyzö naptár. Domborított, díszes hát­lappal, famentes papíron 35 lei Két színben nyomott hát­lappal, simított papíron . 25 lei „MINERVA“ könyvkeres­kedés CLUJ-KOLOZSVÂR, Str. Regina Maria 1. Telefon : 472. Az egyik betyár lábával még tovább is rúgta, pedig ebben a pléhdobozban vol­tak a milliót érő családi ékszerek. A rablók a 2000 lejen kivíil mindössze 16 ezüstkanalat vittek el, de előbb még egyszer jól megverték az öreg földbirtokos párt, elvittek a cselédektől 400 lejt és halállal fenyegették meg az összes házbelieket, ha elárulják őket. A rablók éjjel 1 órakor törtek be a kúriába és 6 órakor távoztak el. Távozásuk után a cse­lédség felverte a falu népét, de ekkorra már az öt betyárnak nyoma veszett. Ugyanilyen körülmények között rabolták ki másnap a tasiuidszáiitói állami adóhiva­talt, ahonnan 6000 lejt vittek el. Úgy látszik, hogy a banda azonos azzal, amelyik a mult hónap közepén Kismajtény községben a községházáról ol akarta lopni a vaskasszát, amit az ablakon keresztül már ki is vittek az ud­varra, de valaki megzavarta őket és a kasszát otthagyva, elmenekültek. Az elmúlt héten ugyanez a banda Érdeugeleg község postását támadta meg és rabolta ki. A csendörségnek mindössze annyit sikerült megállapítani, hogy a jelek szerint ugyanez a banda követett el több szatmármegyei községben is betöréseket, A két megye csendőrsége most erélyes nyomozást ve­zetett be a haramiák kézrekeritésére. n Munkaadót és alkalmazot­tat egyaránt érdeklő könyv Munka szerződések Törvény a tisztviselők és. munkások jogviszo­ny úrói, Or. Hozván Jenő nagyszerű fordításá­ban. Megfelelő magyarázatokkal és a munka­bér perekre vonatkozó eljárást tartalmazó teljes kiadás 60 lel előzetes beküldése elle­nében franco szállítjuk. — MUKAVÍvTZ könyvkereskedés, Temesvár. — A Himalaja titkai Uj világrekord a hegymászásban — Halá­los szerencsétlenségek — Különös néptörzsre akadlak a hegység barlangjaiban A„Kcleti Újság“ közölte már, hogy a nem­zetközi Himalája-expedició hegymászói köze­lebbről megmásztak a 7459 méter magas Jong sou Peak nevű csúcsot. Eddig ez volt a legma­gasabb hegycsúcs, amelyre ember feljutott, A Hiumlá.ia-expedioiónak most újabb si­keréiül számolhatunk be. Frank Smythe hegy­mászó megmászta a 7756 méter magas Warnet csúcsot. Ezzel a hegymászás eddigi világrekord­ját 300 méterrel megjavította. A Himalája-expedició tagjai most, e siker után a 8000 méteres hegy-óriások ostromához fogtak. Sőt a bajorok Münchenben uj expedí­ciót szerveztek a legmagasabb hegyóriások megmászására. A Münchenben szervezett Wrangchendzönga-expedició ezt a furcsa nevű, 8000 méternél magasabb hegyet akarja meg­mászni. Dyhrenfürth tanárnak egy előző expe­díciója, a Wangchendzönga csúcsnak pontos térképét már régebben elkészítette. A bajorok ennek a térképnek alapos áttanulmányozása után fogtak tervük kiviteléhez. így, esetleg már nehány hónapon belül a hegymászás re­kordja 8000 méteren felül fog emelkedni. Szomorú azonban, hogy a Himalája csúcsai­nak ostroma sok, értékes ember életébe került. Legutóbb is két hegymászó lelte halálát a begy­óriás jégszakadékaiban. A Himalája kutatások egyébként napról- nupra újabb szenzációkkal szolgálnak. Kct an­gol kutató: Dr. Irwin Baird és Miss Jill Gross- ley Bait hallották a benszülöttektől, hogy a Himalájában, barlangokban él egy néptörzs, I amelyet még fehér ember nem látott. A két tudósnak sejtelme sem volt arról, hogy a ehaldeai civilizáció gyermekeire fognak akadni a hegyi barlangokban. Baird levélben számolt be az utolsó chaldeaiakról. „A törzs körülbelül 600 lelket számlál. — irta Baird. — Mindegyik hatalmas testalkatú és rendkívül életerős. Ezek a barlanglakok bosszú életnek. Van közöttük egy, aki 145 éves és még mindig ereje teljében van. Körülbelül 25 100 évesnél idősebb chaldeaival találkoztunk. A törzs megőrizte ősi szokásait és nyelvét is. Meg vagyunk győződve arról, hogy a chal- deai civilizáció hanyatlása idején Mezopotá­miából a jelenlegi lakhelyére költözött a törzs. A törzs tagjai csak főzelékféléket esznek, hústól undorodnak. A betegség teljesen ismeret­len náluk“. Ez is mutatja, hogy a Himalája kutatások még sok, érdekes szenzációval fognak szolgálni. ...................................................................... Bútoraink kiváló minősége. Áraink olcsósága. Kedvező fizetési feltételeink. i Székely és Réti ;; Evdélyrészl Bútorgyár Részvénytársaság, ;; Targu-Mureş, Bucureşti, Braşov ..............................................................................I Sikerünk titka!

Next

/
Oldalképek
Tartalom