Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-17 / 237. szám
•f jgfacCTrBis«a XIV. ÉVF. 237. SZÁM. I Vegyen még ma Zsidá Kórhózsarsjegyef! HÚZÁS: október 19. FŐNYEREMÉNY: 1,000.000 lei Megrendült a közbirtokossági nagy vagyonok létalapja A szanálási mozgalomnak a legsúlyosabb helyzettel keli szembenézni — Zsarolták, kifosztották a népnek ősi birtokát sín minden körülmények között a birtokosság pénztárából. A bankbnkások ntis. időközben, az agrärreform után is, a fakón,iunktura hihetetlen mértékben fellendült, úgyhogy alig volt székelyföldi birtokosság, amelynek milliós betétjei ne lettek volna valamelyik székelyföldi pénzintézetben. A csiki betétek jórészt a Csíkszeredái Takarékpénztárnál voltak elhelyezve, amelynek bekövetkezett ismeretes (Csíkszereda, október 15.) Kétségtelen, hogy a székelység ezekben az időkben valóban sorsdöntő óráit éli. A történelmi megpróbáltatások lenni, vagy nem lenni végzetszerii kérdése még sohasem nehezedett úgy erre a büszkemultu, a létért örök küzdelmet folytató székely nemzetre, olyan erővel, mint éppen ma. A létalapjukat képező intézményeik és középületeik életegziszteneiáját támadta meg a súlyos gazdasági válságon kívül az államhatalom kíméletlen és mértéktelen adóztatási rendszere, a hatóságok túlságos gyámkodása és sok esetben káros mentalitása, a rendszertelen és egység felen ügy és vagyonkezelés és bizony legyünk őszinték, számtalan esetben a járatlanság, a hozzá nem értés, valamint sokszor a felületes könnyelműség szülte mulasztások, az intrikák következtében megindított költséges bírósági eljárások is. Az első veszteség, A mai aktuális székelyföldi gazdasági problémák legfontosabbika, a közbirtokosságok szanálási lehetőségeinek és módozatainak a kérdése. A közbirtokosságok eredetével és lényegével a Keleti Újság régebbi évfolyamaiban is solv cikk és tanulmány foglalkozott. Több évszázadon át a magyar törvényhozás gondosan bizto egyensúlyban állott a birtokosságok háztartása, sőt a többmilliós építkezésekre is abban az időben gondoltak. Ezt az első veszteséget meg sem érezték. Jöttek a támadások. Ä román Imperium átvétele idején aztáu az Erdélyre is kiterjesztett erdőtörvény önálló jogkörüket megszükitette és közgyűléseik vezetésére járásbirót delegált. Időközben pedig meg jelenik az 1921. évi julius 30-ikí az alkotmányba is becikkelyezett erdélyi agrártörvény, amelynek végrehajtása során a közbirtokosságok legelőit és erdőit „nemzeti célok“ címén olyan arányban sajátították ki és veszélyeztették a székely- földi fürdőüzemek gyógyforrásait is, hogy a vagyon átlaga s igy annak jövedelmezősége, érzékenyen megcsappant, mely aztán egyik közvetlen oka lett a közbirtokosságok katasztrofális leromlásának. Az agrárreform végrehajtása aztán a közbirtokosságokra újabb terheket rótt a területi károsodáson kivül, ameny- nyiben a kisajátítások sérelmes végrehajtása után jogorvoslás céljából hatalmas pertárgy értékű perek indultak, amelyek során, ha megbízott ügyvédjeik nem is alkalmazták rendszerint, amiként ezt tényleg sok székely ügyvéd bukása igen sok közbirtokosság kiss- - pénzvagyonát nyelte el, azonban a fakonjuuktúra még tartott és a bit- tokosságok még akadály nélkül egzisztálni tudtak volna, ha. a pénzügyi kormányzat halálos csapást nem mér rájuk. Megölték az igazságtalan adókkal. Visszamenőleg öt évre horribilis adóösszegekkel rótták meg a birtokosságokat. Ez már igen súlyosan érintette a birtokosságoknak ha- dikölesönkötvétnyek, építkezések és bank bukások, valamint az agrár kisajátítási költségekkel alaposan kimerített vagyonát, A fakonjunktur a elmúltával, a faáruknak majdnem egyJiarmadára való leesésekor is azt a régi adóalapot tartották fenn. sőt, fokozták évről-évre túlbuzgó pénzügyi közeg*tk. amelyből még a kifejlődött adóügyi joggyakorlat szerint minden vállalatnál és intézménynél levonásba hozott adminisztrativ kiadásokat sem ütötték le. Elképzelhetetlen igazságtalan adóztatásnak volt az alapja az ekként megállapított; adóalap. Ebben a tekintetben különösen Csik- megye volt olyan mértéktelen adózásnak kitéve, hogy az elmúlt öt év alatt nem kevesebb, mint hatvanmMUó lej adót hajtottak be rajta akkor, amikor az adóztatásnak ilyen formájáról a mi közbirtokosságainknak megfelelő re- gáti „mosnei“-k nem is tudnak. sitotta az erdő és legelő birtokoknak közös hasz~___‘ nálatában való megtartását. A közös gazdálkodás, amit a székely vármegyék geográfiái helyzete ősidőktől rákényszeritett a hegyes-völgye» Székelyföld lakóira. mellőzte, a megfelelő törvényes tarifái!» költségszámítást, mégis, különösen mai szemmel nézve a dolgokat, hatalmas összegek kerültek kifizetésre még pernyerés esetén is, természeteNincs méltányosság, nincs igazság annyira megfelelt sajátos gazdálkodásuknak és szolgálta a lakosság gazdasági, kulturális, egyházi és társadalmi érdekeit, hogy ebben az autonómikus működésükben nem gáncsolták, hanem minden morális és szociális előnyökkel segítették. A háboruelőtti közbirtokosságok nem csináltak hatalmas faüzleteket, de tagjai épülőt*- és tiizifaszükségletét mindig biztosította és sok helyen a készpénz járulékok fizetésén kivül, kisebb barátságos kölcsönökkel is kielégítette az akkori szerény hiteligényeket. A háború aztán a magával hozott inflációval, valamint a falüzletek fellendülésével, hatalmas pénzeket juttatott a közbirtokosságok pénztáraiba, amelyeket aztán jórészben a vezetőség különböző hazafias felhívások következtében n agy óbbá ra had ikölcsö nkö t vényekbe fektetett,. Azonban ez elvont tőkék mellett is, még mindig I $ 10.000 DÍJMENTES I Ili aató lisnzin spóroló 1 I I Waiter Crltchlov 1922 V. Street, Wheaton, o Illinois, U S. A. megkapta a szabadalmat egy X üzemanyag spórolora automobilok részére, ő mely szerkezet lehetővé teszi a benzin és olaj S megtakarítását, továbbá lehetővé teszi a gyor- 8 sabb indulást és esy magasabb gyorsaság el- 8 érését. Használható a legolcsóbb üzemanyag, 8 mert a széneny automatice lesz eitávolitva jş A Forrtok 1 liter benzinnel 11—27 km.-t tesz- & nek meg. más márkájú gépek pedig Vi—A- 8 szer többet, mind ezelőtt. 8 810,000 készpénzben a legjobb eredményekért, gj Kerületi és főügynökök kerestetnek, akik 8 250—1.000$ kereshetnek havonta. Próbaminta S díjmentes. írjon angol nyelven. 8 Az adók sérelmes megállapítását fokozza még a pénzügyi hatóságok és adófelebbezési bizottságok rosszindulatú, vagy jogtalan eljárása. Hiába mutattak fel a közbirtokosságok ve zetői illetékes eirdőgondnokságuktól beszerzett bizonyítványt a megadóztatandó vág területek értékéről, a fa mindenkori forgalmi áráról, hiába igazolták községi bizonyítvánnyal, hogy a vágterületek famennyiségei után kirovandó összegek megállapításánál figyelembe veendő volna a kitermelendő erdőnek a fekvése is. Kézenfekvő az a tény, hogy pl. a vasútállomástól pár kilométerre fekvő faanyag értéke más kulcs szerint bírálandó el adózás szempontjából is, mint a 30—40 km-re szekéren is alig megközelíthető erdőségek faállományai. Mindezt figyelembe nem. vették, úgyhogy az ilyen önkénnyel kivetett adók összegei, amelyeket sokszor felebbezésre való tekintet nélkül hajtottak fel, sok esetben megközelítette a közbirtokosságok egész évi költségvetését, nem is említve a politikai községek céljaira is megszavaztatott jelentékeny összegű segélyeket, amelyek a birtokosságok pusztulását csak siettették s a meglévő megnyirbált vagyont sorvasztották. Hozzájárult a birtokosságok anyagi viszonyainak a leromlásához az is, hogy az uj adózási rendszereknél való járatlanság miatt az egyszerű székely gazdálkodók gyakran elmulasztottak bizonyos törvényes dátumokat, ami miatt több százezer tejes bírságokat róttak ki, s ezekkel a bírságokkal kíméletlenül csaptak rá a közbirtokosságok vagyonára. Az erdőkitermelési üzemterveknek magán- mérnökökkel való elkészíttetése is többszázezer lejes terheket rótt a birtokosságokra. Az általános gazdasági leromlásuknak nem utolsó okozója. Tulajdonképpen az üzemterveket az erdészeti hatóságoknak kellene elkészíteniük díjmentesen, azonban ezt igy sohasem csinálták ellenben üzemterv hiányában a fakitermelést minden esetben megtagadták. A közbirtokosságok .... . kényszerítve voltak hatalmas összegeket fizetni üzemtervekért. Általában az erdészeti hatóságok a birtokossá- gok ügy és vagyonkezelésének nemhogy megkönnyítését szorgalmazták volna, hanem még a román nyelv bevezetésével külön terhet róttak a roskadozó birtokosságokra, amennyiben románul tudó közbirtokossági alkalmazottak megválasztását csak bizonyos fizetéssel Lehet keresztülvinni, amire a mai viszonyok között a birtokosságok képtelenek. Ilyen nyomasztó helyzetbe kerültek tehát a már ismertetett okokból a’ közbirtokosságok és most az a kérdés, hogy milyen módozatok mellett lehetne azokat kivezetni a pusztulás hínárjából? Erről következő cikkünkben számolunk be. PRIMĂRIA MUNICIPIULUI CLUJ_ No. 14583/1931. (Magyar fordítás). Hirdetmény. Cluj város nyilvános árverésen Írásbeli, zárt és lepecsételt ajánlatokkal bérbeadja a Calea Regele Ferdinand 51 sz. városi épületben lévő üzlethelyiséget az átadástól számított három évi időtartamra. Az árverés az állami számviteli törvény 88—110 paragrafusai és az uj árlejtési szabályzat szerint f. évi nov. 5., d. e. 11 órakor az ülésteremben lesz megtartva. Az ajánlatok átadásával egyidejűleg az ajánlattevők külön bo. ritékban kötelesek letétbe helyezni ideiglenes garancia fejében a felajánlott összeg oFa-ât készpénzben, vagy állami értékpapírokban az árlejtési bizottság eluökénél, mint házbér a fenti időtartamra. Az árverési feltételek megtekinthetpk a gazdasági hivatalban. Cluj-Kolozsvár. 1931. október 9. Primăria Municipiului Cluj.
