Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-16 / 236. szám
37F. ÉVF. 236. SZÁM.. r 9 A pénzügyminisztérium most készítette el a már régóta jelzett banktörvényjavaslat szövegét és ennek az egész ország pénzügyi életére alapvető fontosságú tervezetnek, amely Arge- toianu pénzügyi programjának egyik lényeges részét képezi, főbb intézkedéseit alkalmunk van ismertetni. A javaslat, amelyhez a pénzügyminiszter terjedelmes indokolást csatolt, hat fejezetből áll. Az első az általános rendelkezésekkel, a második a pénzintézetek létesítésével és ügykezelésével, a harmadik a bankműveletek szabályozásával, a negyedik a bankok felügyeletének és ellenőrzésének módozataival, végül a két utolsó a bankfúziókkal és a büntető szankciókkal foglalkozik. Az indokolás azt állapítja meg, hogy Koiná- n iá ban szükség van egy ilyen banktörvényre, különösen a gazdasági krízis jelenlegi körülményei között s főként azért, mivel nagyon sok olyan pénzintézet működik, amelyeknek sem a körülményekben, sem pedig a maga tőkeerejükben nincs megfelelő bázisuk és amelyek bizonytalan helyzete úgy a magángazdaságnak, mint az államnak eddig is sok veszedelmet okozott. Az első fejezet a pénzintézetek létesítése szempontjából meglehetősen szigorú intézkedéseket tartalmaz. Kimondja, hogy minden pénzintézetnek a legfőbb banktauács részéről kibocsátott külön autorizációval kell rendelkeznie. Az alapszabályokat közzé kell tenni a hivatalos lapban. A külföldi bankok fiókjai tovább is működhetnek az ország területén, de csak azzal a feltétellel, hogy mindenben alkalmazkodjanak a banktörvény rendelkezéseihez. A pénzintézetek igazgatósági tagjainak egyharmada román állampolgár kell legyen. A kereskedelmi és iparkamarák külön regisztereket fognak tartani, amelyekbe bevezetik a pénzintézetet alapítók okleveleit, az alapszabályokat és általában mindazokat az adatokat, amelyeket a társas cégekre vonatkozó törvény előír. Azoknál a bankoknál, amelyek mint betéti társaságok, vagy korlátolt felelősségű társaságok működnek, a tervezet minimálja az alaptőkét. Ez a minimális alaptőke Bukarestben nem lehet kevesebb 40 milliónál, Ploestiben, Brailában, Konslancá- ban, Jasiban, Kisenevben, Csernovitzban, Kolozsváron, Nagyváradon, Temesváron és Kra- jovában 20 milliónál, a többi városokban 1Q(milliónál, míg a többi községekben hárommillió a minimum. A magánbankok alaptőkéje nem lehet kevesebb, mint ennek az összegnek fele és egyetlen pénzintézet sem vihet be nagyobb apportot a részvénytöke húsz százalékánál. A részvénytőkét legkésőbb egy éven belül lie kell fizetni. Az alapítók a részvényeket legkevesebb öt évig tartoznak birtokukban tartani és pedig a lejegyzett részvénytőke minimálisan tiz százalékát. A lejegyzett alaptőke ötven százaléka az aláírással egyidejűleg azonnal befizetendő készpénzben, a másik ötven százaléka az alapiErdélyi Leszámítoló \ és Pénzváltóbank f Részvénytársaság I Kolozsvár, a Piaţa Unirii 4 (Főtér) 29. Bánffy palota. Foglalkozik a banküzlet összes ágaival | Előnyös feltételek mellett | kölcsönt nyújt belterületen fekvő városi házakra I. h. bekebelezés mellett ff tástól számított egy éven belül. Egyetlen pénzintézet részvénye sem szólhat kevesebbről, mins ötszáz lejről. Tilosak az olyan kibocsátások, amelyek több szavazat gyakorlására jogosítanak fel. A tervezet részletesen intézkedik a tartalék- alapról is. Minden pénzintézet tartozik a tiszta nyereség legalább tiz százalékát tartalékalapként kezelni és mindaddig sem tantiémek, sem osztalékok nem fizethetők ki senkinek, amíg ez a tiz százalék félre nem tétetett. A tartalék összegének busz százaléka készpénzben deponálandó a Nemzeti Banknál, a fennmaradó összeg pedig állampapírok, vagy államilag garantált értékpapírok vásárlására szolgálhat, Az indokolás szerint a törvényjavaslatnak énnel a részénél a pénzügyminisztérium a német közgazdászok véleményét fogadta el, amely szerint a németországi bankzavarok nagyrészét éppen az okozta, hogy a bankok a kritikus időben nem rendelkeztek elég pénzzel és nem voltak eléggé mobilak. Az államkötvények, vagy az államilag garantált értékpapírok normális körülmények között könnyen likvidálhatok, de viszont valamelyik pénzintézet megrendülésénél nagy összegben való piacra kerülésük kellemetlen zavarokat támaszthat a tőzsdén s ezért volt szükség a húszszázalékos készpénztartalék deponálásának elrendelésére. A lörvényjavaslat harmadik rendelkezés- csoportja limitálja az egyes pénzintézetek által vállalható kötelezettségeket. Eszerint egyetlen pénzintézet sem vállalhat nagyobb obligót alapos ta rtaléktőkéjének tizenkétszeresénél. A legfőbb banktanács jogi személyiség lesz és nyilvános hatósági jellegű, hogy igy meg legyen adva a lehetőség a pénzintézetek feletti legkomolyabb ellenőrzésre. Az indokolás érdekes • része az is, amely a bankok fúziójáról beszél. A pénzügyminiszter reméli, hogy tervezete alkalmas lesz arra; hogy a bankokat fúzióra ösztönözze, mert csak igy várható, hogy a közönség, főként a betétesek bizalma teljes mértékben megszilárduljon a pénzintézetek iránt és hogy a csekkforgalom is megerősödhessék, illetőleg kifejlődhessék. A fúziók elősegítésére és támogatására a javaslat a fuzionált pénzintézetek részére igen kedvező adórendelkezéseket tartalmaz, ezek részleteit azonban még nem hozták nyilvánosságra. Átmeneti intézkedések rendelkeznek a jelenlegi állapotról az uj banktörvény alapján történő működéshez való áttérés felől. A törvény kihirdetésétől számított két hónapon belül. amely idő alatt a legfőbb banktanács rs megalakul, minden pénzintézet köteles ehhez a banktanácshoz beterjeszteni másolatban a legutóbbi év és félév részletes mérlegét, valamint az igazgatótanács, a felügyelőbizotság tagjainak és az igazgatóknak névsorát és ugyancsak két hónapon belül köteles kérni bejegyeztetését az illetékes kereskedelmi és iparkamara fon nk regiszterébe. A törvény minden rendelkezése kiterjed az egyéni cégek alatt működő bankokra is, amelyek még ezenfelül kötelesek bejelenteni saját tőkéjüket. A jelen törvény életbeléptetéséig kezelt, vagy elfogadott betétek, általában az egész passzíva minden egyes intézetnél három éven belül a törvény rendelkezései értelmében pro- porcionálandó. Ha valamely bank több kötele-1 zettséget vállalt az engedélyezettnél, a többletet három év alatt vissza kell fizetnie. A részvénytársasági alapon működő bankoknál a törvényhez való ilyen .jellegű alkalmazkodás haló ride je öt év. Egy másik fejezet szerint feltétlenül szükséges volt a törvényjavaslatnak az az előírása is. hogy a pénzintézet igazgatósága és felügyelőbizottsági tagjaira fokozott mértékben kiterjessze a felelősséget minden bankműveletért és kimondja, hogy a pénzintézet tényleges igazgatói egyetemlegesen felelősek. A törvényjavaslat kritikájára és részletes ismertetésére visszatérünk. A fontesés miatt stagnál a buza- és faexport Az angol valuta megrendülése a külkereskedelemben számos konfliktusnak lett az okozója. Románia exportját a bekövetkezett események súlyosan érintik, mert a már korábban lekötött szerződések csak fontról és nem arany- fontról szólnak, az üj fonttal azonban sem a gabona-, sem a faexportőrök nem találják meg számításaikat. Az angol kereskedők természetesen ragaszkodnak a szerződések betű szerinti teljesítéséhez, ezt az álláspontjukat megerősíti a hivatalos angol felfogás is. A londoni kereskedelmi kamara is azon a véleményen van, hogy az angol vevőnek a mai fontban kell fizetnie. A román exportőrök abban reménykednek, hogy sikerül a kérdésben valamelyes kiutat találniok, egyelőre azonban ugy a gabona, mint a faexport nagyon visszaesett, mert csak azokat a kötéseket teljesitik, amelyek más valutáról szólnak. Anglia felmondta az osztrákoknak nyújtott hitelt. A Nemzetközi fizetések bankja a Németországnak nyújtott visszleszámitolási hitelt hajlandó három hónapra meghosszabbítani. A hitel meghosszabbításához szükséges azonban Anglia hozzájárulása is, amennyiben Anglia beleegyezése nem volna megszerezhető, a prolongációt csak ugy lehetne megvalósítani, ha Anglia ré szét valamely más állam vállalná el. A Bank közvetítésével Ausztriának nyújtott 100 millió shilling hitelt Anglia felmondta. Az osztrák nemzeti bank tárgyalásokat folytat a francia jegybankkal az angol rész átvállalásáról. Az osztrák jegybank elnöke Párizsba utazott és 100 millió shilling kölcsön plasszirozásáról tárgyal. Ha ez a kölcsön sikerül, a rövidlejárata tartozások egy részét hosszúlejáratúvá változtatják. Az áliatexport nehézségei. Az Ausztriába irányuló állatexportnak újabb nehézségei támadtak, mert az osztrák kormány a belföldi termelők nyomására le akarja szállítani a román kontingenst. Nehézségekbe ütközik a Magyarországon keresztül menő tranzitó forgalom is, mert a Romániából Olaszországba és Franciaország ba szállított állatok Magyarországon keresztül csak ugy tranzitálhatók, ha az állatokat a magyar hatósági állatorvosok vizsgálják meg. Az orvosi vizsga megdrágítja az exportot és csökkenti az eladás lehetőségeit. Az állatexportőrök mindkét esetben a kormány intervencióját kérik. Ausztriában enyhítik a devizakorlátozást. Becsből jelentik: A devizakorlátozást enyhíteni fogják. A jogos devizaigényléseket a jegybank nem fogja olyan szigorúan cenzúrázni, mint eddig. A pénzintézetekkel már közölték, hogy jo- gnkban áll 1000 shilling erejéig idegen fizetési eszközök átvétele és engedély nélkül is eladhatnak 400 shillingnél nem nagyobb értékű devizákat és valutákat. Száz százalékkal felemelik az angol útlevelek kiáltitási diját. Londonból jelentik: Az angliai útlevelek kiállítási diját 100 százalékkal 14 shillingre emelték. A hosszabbítások ezentúl két shillingbe fognak kerülni. A külügyi hivatal reméli. hogy a befolyó jövedelem most már fedezni fogja az utlevél-kiállitó osztály tisztviselőinek fizetését. IÜ|Í‘Í ji ji lili ji ji jiliiuiji lílüji Llili ü li jiji ji jiii [i jj ji Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztár Részvénytársaság Cluj-Kolozsvár, Cal. Reg. Ferdinand 7. Fiókintézetek: Dej-Dés, Beclean-Bethlen, CehubSüvanicl-Szüágycsch, Jibou-Zsibó, Zőlaa-ZAlah. AftUiált intézetek : A Nagycnyedi Kisegítő Takarék- pénztár Ii. t; Aiud-Nagy enged és ennek Vioara-Marosujvúri fiókintézete. SAJÁT TÖKÉK: 60.000.000 Lei. Foglalkozik a bankihlet minden ágazatával Átutalásai,at bei- és, külföldre leg előnyösebben és legyontusupban CSZnÖZÓl. • s, r E . s, Engedélyezett devizahely i tóliUiiüli » • §: 4 H finnrmnnmuiíinnn
