Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-16 / 236. szám

X&rjMrrm&ßfc XIV. ÉVF. 236. SZÁM.. Szerencsét próbálni meni Bukarestbe: megőrült és meghalt Kétszer is elvesztette összekuporgatolt vagyonkáját s végül az őrültek házában fejezte be hányt-vetett életét a fala árvája (Felsőoroszfaln, október 14.) Valamikor a mesebeli apák igy szóltak fiaikhoz: — Menjetek világot látni és szerencsét pró­bálni. A fiatalok aztán megfogadva az apai taná­csot, hossza éveken át gyalogoltak hegyeken és völgyeken keresztül, mig végre újból visszatér­tek a családi tűzhelyhez. Élettapasztalatokkal ójs sok-sok felbecsülhetetlen kinccsel. Manapság is elindulnak a fiatalok. Őket már nem is az apa küldi, hanem a nyomorúság. Mennek a városba és mennek Bukarestbe, amely a nagy távolságban úgy tűnik fel előttük, mint a jólét tündérvárosa. Az utóbbi években a székely falvakból át­lag 15—20-an mondtak búcsút falujuknak, hogy Bukarestben egzisztencia után kutassanak. Sza- inosmegye szintén egyike azoknak a várme­gyéknek, ahonnan a legtöbb ember sietett az ókirályság felé. Sajóndvarhely 890 lakosa közül 102 él Bukarestben. Pels íoroszfalu alig ötszáz lelket számláló lakosságából 60, Somkerék né­pének nyolc százaléka és igy tovább. Voltak, akik hamar elhelyezkedtek. Pénzt nem gyűjtöttek, úgyszólván egész jövedelmüket úgynevezett úri ruhákra költötték. A lányok legnagyobb része a prostitúció mocsarába ful­ladt» a férfiak, mint alkalmi munkások, úgyne­vezett napszámosok keresték meg azt a napi ,30—40 lejt, a sovány száraz kenyeret. Szociográfiái kutatásaink közben rendkivül lérdekes jelenségeket figyeltünk meg; Ä Buka­restbe vándorolt emberek sohasem panaszkod­nak. A falukba, érkezett levelek legnagyobb ré­sze ilyen s ehhez hasonló dolgokról beszél: •! — Havi ezer lej fix s ezenkívül teljes ellá­tásom van. Keveset dolgozom, stb., stb. Most azonban 1931 nyarán történt valami Bukarestben, mert máról-holnapra tömegesen érkeznek haza a pár év előtt elköltözött embe­rek. Rongyosan, kiéhezve, holmi „uraságoktól levetett“ ócskaságokba öltözve, — betegen. Azokba a falvakba, amelyeket rövid pár hét leforgása alatt bejártunk, a Bukarestben élő er­délyiek tiz százaléka érkezett haza. Uram, még annyi pénzem sem volt — pa­naszolta el egyik ismerős földmives — hogy két lejért egy darab kenyeret és egy kis szőlőt vásároljak. Jellemző a fővárosba vándorolt falusi Iá nyok helyzetére az alábbi megrázó történet Muresan Anna tizenuégyéves korában ült vonatra. Csak nyolc hónap után sikerült elhe lyezkednie. Havi ezer lejét soha sem kapta meg pontos időben. A gazdája azt mondta, hogy félreteszi a számára és egy összegben adja ki. Három évig szolgált egy családnál. 1927-ben elbúcsú­zott. a háziaktól. Hazamegyek — mondotta — mert nem bírom az életet az idegenben. Csak hogy a jegyet még sem vásárolhatta meg, mi vei házigazdája egyszerűen minden komoly in­dokolás nélkül megtagadta közel ötvenezer le jes követelésének kifizetését. A szerencsétlen leány kétségbeesése leírhatatlan volt. Amugyis gyenge idegzete összeroppant. Megőrült. .Tó né hány hónapig egyik bukaresti ideggyógyinté zetnek volt a lakója. Amikor valamennyire fel gyógyult, alig ismertek rá. Hamarosan ismét sikerült álláshoz jutnia. Karácsony táján közel negyvenezer leje volt s okulva a mult tanulsá­gain, pénzével visszatért a kis faluba Nemrégiben udvarló jelent meg a háznál, aki komoly szándékkal közeledett felé s a leány a közben kölcsönadott negyvenezer lejét vissza­térte, hogy a lakodalmi előkészületeket megte­gye. Adósai nem fizettek s az is kiderült, hogy a pénze ellenében kapott váltók hamisak. És most következik az árva gyermek tragédiájának legborzalmasabb fejezete, A lappangó betegség újból kitört rajta. Dührohamot kapott, őrjön­gött.- Hol a pénzem, rablók! — kiáltotta szün­telenül. Ruháit darabokra szaggatta, gyönyörű szőke fürtjeit irtózatos erővel tépte ki. Tört, zúzott, larapott. Végre lefogták, mert fel akarta gyuj tani az egész falut. •Uetveszólyes őrült. Kényszerzubbony liijján megkötöztök. Úgy, mint egy közönséges gyil­kost. A kenderkötél véres ösvényt hasított gyön­ge kezein. Az ágy lábához szorították- Végül a kertben cölöpöt szúrtak a földbe és kikötötték. ábait jól odaláncolták. Három nap és három éjjel tartották igy. Semmit sem evett. Á tudat­án falusiak azzal próbálták lecsillapítani, hogy négy-öt méternyi távolságról állandóan vízzel Munkaadót és alkalmazot­tat egyaránt érdeklő könyv Munka szerződések Törvény a tisztviselők és munkások jogviszo­nyáról, Rí'. Hozván Jenő nagyszerű fordításá­ban. Megfelelő magyarázatokkal és a munka­bér perekre vonatkozó eljárást tartalmazó teljes kiadás, fit) lei plőzptes beküldése elle­nében franco szállítjuk. — MORAVETZ könyvkereskedés, Temesvár. — inajiftiiiiiumjiivmnítniüutmuuuduu M mra öntöztek. A várva várt gyógyulás még sem kö­vetkezett be. Désen és Besztercén nem volt hely a kórház­ban. Máramarosszigetre szállították és három nap tunlva a düliroham végleg megszűnt. Le- csendesedett, örökre megnyugodott. Marosán Anna Bukarestbe indult szerencsét próbálni és ehelyett a halállal találkozott Xaliaria tálilai főiigyésxt és Pop Alexandra közjegyzőt hallgatták ki az Egyesült Bank szerdai tárgyalássán Összetűzés az ügyész és a védelem között — Néhány megállapítás a kilenc napi tárgyalás után (Kolozsvár, október 14.) Közel két hete fo­lyik már az Egyesült Közgazdasági Bank csőd­jének bűnügyi tárgyalása s ezalatt a két hét alatt meglehetős keveset haladt előre a hatal­mas anyaggal rendelkező ügy, úgy, hogy ha nem js teljes komolysággal, de a folyosón min­denki azt hangoztatja, hogy jó karácsony lesz már, amikorra ítéletet hoznak. A hangulat az ügyben nyugodt, csendes, csak a vádhatóság által sűrűn benyújtott sem­miségi panaszok, alaki kifogások és a védőügy­védekkel folytatott viták kavarják fel némely­kor a tárgyalás nyugodt menetét. A Motoc el­nökből, Drăgoşan és Meseşan szavazóbirókból álló tanács, feladata magaslatán áll, az elnök tapintatosan és objektiven vezeti a komplikált és szétágazó tárgyalást. Zaharia főügyész vallomása, A szerdai tárgyalás a kevés tanút felvonul­tató napok közé tartozik. Három tanút hallga­tott ki a bíróság, igaz, hogy két igen jelentősei s a harmadiknak is meg van a maga fontossága különösen a védelem szempontjából. Zaharia Emil dr., volt táblai főügyész az első tanú. Zaharia Emilnek százezer lejes betétje volt az Egyesült Banknál s a kényszeregyezség kimondása után egyike volt azoknak, akik nem értve egyet a hitelezők 84 százalékával, nem Ír­ták alá a követelések bizonyos részét biztosító megegyezést. Arról kérdezi meg a védelem a volt főügyészt, hogy mi tartotta vissza az egyez­ség aláírásától I — Nem láttam biztosítva, hogy akár az ab­ban foglalt redukált kötelezettségeknek is ele­get tegyen a bank. — Hiszen tízmillió Tejt jegyeztek le a bank igazgatói és az igazgatóság tagjai a csődtömeg kiegészítésért. — mondja az egyik ügyvéd. — Igaz, de én nem tartottam reális érték­nek a tízmillió lejt, — Telekkönyvi bekebelezések nyújtottak biz­tosítékot arra, ami pedig jelenleg a legjobb ga­rancia, — mondja tovább a védőügyvéd. Zaharia főügyész megmarad amellett, hogy nem volt reális a tízmillió lejes jegyzés. A vé­dők arról kérdezik meg, hogy igaz-e. hogy a kényszeregyezség után negyvenezer lejt vett fel Ládái István ügyvédtől százezer lejes betétjé­ből. Zaharia dr. szerint a negyvenezer lejt köl­csön kapta az említett ügyvédtől. Pop közjegyző visszautasítja a főügyész megjegyzését 3HC3E gyónónak leltározását végezte. A közjegyzőhöz a titkos devizakönyvvől intéznek először kérdésit Pop Alexandru dr. elmondja, hogy valóban meg­találta a bank könyvei között az illető könyvet s az egyik igazgatótól érdeklődte meg. hogy mire szolgál a könyv. Ekkor világosították fel, hogy abban a bankközi deyizaiigyleteket. tartót iák nyilván. A közjegyző szeript az nem kihá­gás, mert minden bank egyformán csinálta eze­ket gz üzleteket, abban az időben. — Tud-e arról valamit, hogy egy csomó le­velet elégettek a bankban? — kérdezi az ügyész. — Az egyik szolga számolt be előttem ar­ról, hogy a leltározás előtt két-három nappal bi­zonyos leveleket elégettek. Hogy ezek milyen tárgyú levelek voltak s hogy a bankra vonat­koztak, vagy az igazgatók niagáuügyeire, azt a szolga néni tudta megmondani. Utána Pop Alexandru dr. közjegyzőt Imii­ül 3B Mindjárt a tanén Hetén figyelje meg gyermekét, ha irás-olvasásnál a gyermek nyomkodja a szemét, vagy nagyon kö­zei hajol az irás felé, — vizsgáltassa meg a gyermek szemét szemorvossal. Az előirt szemüvegek eiőnyöspn beszerezhetők: KUN MÁTYÁS FIA szakilzletében, CLUJ.KOLOZSVÂR, CALK A VICTORIEI No. 2, $ aggra eszek: 3hk: gatják ki, aki a csőd elrendelésekor a bank va­— ÍSzóval, lehetett magánlevelezés? — veti közbe az egyik védő. — Mindenesetre az is lehetett, — feleli a köz­jegyző. Éilipescu ügyész ekkor ingerülten fordult a bíróság felé: — Kérem a törvényszéket, ne engedje, hogy a védelem befolyásolja a tanul. Mielőtt a törvényszék mondana erre vala- iiit, dr. Pop Alexandru vág vissza a főügyész­nek. — Én is voltam főügyész, tudom, hogy mit beszélek s nem lehet engem befolyásolni. Ezzel be is fejeződik vallomása s Weisz Béla, az Erdélyi Szeszszindikálus igazgatósági tagjá­nak tanúvallomása következik. Weisz Béla a szamosujvári Merkúr Bank mezőgazdasági szesz gyáráról tesz vallomást.Vallomása azért érdemel figyelmet, mivel a vádpontok közé tartozik az, hogy az 1926. évi mérlegben jóval értékén felül szerepelt az Egyesült Bank érdekközösségébe tartozó Merkúr Bank és különösen annak szesz­gyára. A védelem Weisz Bélával, mint. szakér­tővel bizonyítja, hogy az illető szeszgyár Erdély legnagyobb mezőgazdasági szeszgyára s éven­ként két két és félmillió hasznot hajtott. A tárgyalást csütörtökön folytatják. STflRIOL LEPH6E GYÁRI RAKTÁR Kolozsvár. — Kérjen mintát, állapot!!! —

Next

/
Oldalképek
Tartalom