Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-12 / 233. szám
Ţ KIV, fi VT!. 233. SZÁM. ' 13 BssassiBSí A mezőgazdasági adósságok kérdése Hetek ófa a levegőben lebeg a gondolat, hogy a. földművesek és hirtokosok adósságaival valamit tenni kellene. A gazdák helyzete most már nagyon elmérgesedett! Az évekkel ezelőtt vállalt gazda-adósságok és a mezőgazdasági termények mai árai között levő arányszám, az adósság visszafizetésének, illetőleg realitásának nézőpontjából egészen rossz lett! Az 1000 lejes buza idején vállalt ezer lei adósság kifizetésére ma öt-hat mázsa buza kell és nem egy! De ezt az aránytalanságot más mezőgazdasági termények árkalkulációjánál is megtaláljuk. Aránylag az állatárak estek legkevesebbet, de azoknál is 50—70 százalékos ol- csóbbodás következeit be. Az állam, a maga törvénytekintélyével, a legfőbb mezőgazdasági terménynek, a hazának az árát akarta szabályozni. Azzal a merész reménnyel tette ezt, hogy a gazdák hitelválságában nagy enyhülés fog bekövetkezni. A „Keletj Újság“ többizben részesítette méltó bírálatban a román kormány prémiumos buzaértékesitési rendszerét. Akkor, mikor még az ellenzéki újságok is láttak valami jót a prémiumos búza- kiviteli rendszerben, mertük, állítani, hogy ebből esak a kereskedőknek lesz hasznuk. Úgy is lett! Most aztán az interparlamentáris konferencia kimondta a szentenciát: az egész prémiumos rendszer nem ért semmit és ahelyett, hogy javított volna a romániai gazdák helyzetén, általános zavart okozott a nemzetközi gabonapiacon is, tehát rossz volt! Ilyen és ehhez hasonló intézkedésekkel az eladósodott gazdák helyzetén nem lehel javítani. Sőt merjük állitani, hogy az eladósodott gazdák helyzete annyira elmérgesedett, ji.ogy közvetett intézkedésekkel nem oldható'meg. Közvetlen és egyes beavatkozásai lehet csak megmenteni a tönk szélén álló gazdatársadalmat. Néhány héttel ezelőtt szó esett arról, hogy a gazdák számára lehetővé kell tenni a kényszeregyezség kérését és lefolytatását. Két nagyváradi ügyvéd memorandumban fordult a kormányhoz ez ügyben. Számos újságcikk jelent meg az utóbbi napokban a gazda-adósságok rendezéséről. Ugylátszik egyik sem mer határozottan állást foglalni, hogy miképpen lehetne ezt a súlyos problémát megoldani? Nem mer egyik cikk Írója sem határozottan nyilatkozni a kényszeregyezség jósága mellett, a moratórium üdvözítő voltát pedig csak félve érintik a cikkírók. Pedig a gazda-adósságok természetét te kintve, egyetlen megoldási lehetőség' a moratórium volna arra, hagy a gazdahitelek elviselhetővé váljanak. Itt azonban álljunk meg egy pillanatra! A gazda-hiteleket Romániában jórészt, rendes kereskedelmi és hitelügyletekkel foglalkozó bankok folyósították. Nincs kimondott földhitelintézetünk, amelyiknek szervezete és minden művelete hozzá volna idegeződve a gazda hitelek természetéhez. A bankok alaptőkéjüket és betéteseik pénzét helyezték el a gazdáknál. Az állami visszleszámitolási hitel ezen a téren egészen jelentéktelen szerepet játszik. Inkább bajokat okoz, mint jót hoz, bizonytalansága és rövid lejárata miatt. Mikor tehát kimondjuk, hogy a gazdákat moratóriummal lehet megmenteni, tegyük hozzá, hogy a kérdés praktikus rendezésénél más érdekek védelmére is kell gondolni. Végzetes lenne ugyanis úgy adni a gazdáknak moratóriumot, hogy más társadalmi osztályok szenvedjenek miatta. Ennek a vérátömlesztésnek úgy kell megtörténnie, hogy a beteg is megmaradjon és az se pusztuljon el, aki vérét adja a gyógyításhoz. Ezt ezért bankjaink önerejükből nem fogják tudni levezetni. A legkedvezőbb esetben is szükség lesz áliambankári műveletekre. Nem úgy képzeljük, hogy az állam maga vállalja át .a gazda-adósságokat, vagy egy államilag támogatott földhitelintézet utján nyújtson mentőkezet a gazdáknak, hanem indirekt segítséget várunk! Adjon az állam a bankoknak a gazdaváltókra kamatmentes kölcsönt és ezt gyüniöl- csöztessék a bankok úgy, hogy egyéb kötelezettségeiknek is megfelelhessenek. Sőt az állami visszleszámitolás után táján minimális kamatot is adhatnának a bankok, mert még úgy is ki tudnák elégíteni normális üzletmenet mellett egyéb hitelezőiket. Aki másképpen akarja megoldani az agrár moratórium kérdését, hazárdjátékot űz a pénz ügyi elvekkel. A gazdákat nem fogja megmenteni, mert hiába a moratórium, ţia a tőke igazi jelentősége a bankok műveletei közben, a termelő tulajdo »ság elvész. Ezt az elvet termesze tesen csak a dolog érdemiben való és veglegeí rendezésénél kell százszázalékosan érvényest-- ♦ eni. A momentán segítségnél merészebb vágás« sál is célt lehet érni. De itt is feltesszük a kérdést: a vágás hol áll meg? Nem vág-e el egészséges testrészeket, tápláló ereket is? A gazdák bajait kétségtelenül moratóriumi utján kell megoldani. Hogy az 3. vagy 5 éves lesz, vagy pedig 1—2 év alatt nagyon kedvező amortizációs kölcsönné átfordítva menti majd nţeg a gardákat, tisztán attól függ. hogy mikor fogják már végre belátni a világválság büszke doktorai, hogy az orvoslást a mezőgazdánál kell megkezdeni —1 lehetőleg mások sérelme nélkül. Mások sérelme nélkül azért, hogy ne kapjon a válság ujahh tápot más társadalmi osztályok romlása által. A művelethez szükséges óriási töke megszerzésére egy bankunk sem kénes,, de nem is alkalmas- Lépjen teliét elő az állam, és vállaljon felelősséget az ország földjét hasznosító és gazdasági válsággal vivődő gazdákért. Ennek bizonyára vannak utjai ps bizonyára meg fogja azokat találni, aki komolyan keresi. I)r. Szász Ferenc. Tőzsde A brajlai gabonapiac szombaton is lanyha volt, az üzletkötéseket még mindig nagyban késlelteti az a körülmény, hogy a prémiumokat csak késedelmesen, vagy egyáltalában nem fi zetik ki. Legutóbbi jelentések szerint 79 kg.-os búzát, amely 2% idegen anyagot és két százalék rozsot tartalmaz, 270 lejért adtak el, mig a 77 kg.-osórt 260 lejt fizettek. A buza árának lanyhasága mellett örvendetes jelenség, hogy az utóbbi napokban az uj tengeri ára vagononként ezer lejjel, az uj zab ára pedig 250 lejjel emelkedett. —o— A JUGOSZLÁV BANKOK HÁROM HÓ NAPOS MORATÓRIUM ELRENDELÉSÉT KÉRIK. Belgrádiról jelentik: A bankok a kormánytól a belföldi fizetésekre három hónapos moratórium elrendelését kérik. A fizetési ha lasztás proklamálása csak úgy lenne elkerülhető, ha Jugoszlávia franciaországi államkül- csont kapna. Ha az állainkölcsünt perfektuálják a bankjegyforgalmat egymilliárd dinárral fel emelhetik s akkor a pénzintézetek cilái hatják a gazdasági élet szükségleteit. 145%-os aranyfedezete van a svájci jegybanknak. A svájci jegybank aranytartaléka ? milliárd Sí és fél millió svájci frank értékű. bankjegyek fedezete 145%-os. — A német jegy. bank legutóbbi kimutatása szerint az aranyfedezet aránya változatlanul 30%. Hat hónapi moratórium Brazíliában. Az angol gazdasági helyzetet tegnap újra súlyos csapás érte. A brazíliai kormány hat hónapos moratóriumot deklarált külfföldi pénzekben fizetendő adósságok számára. Ez a moratórium elsősorban Angliát érinti, mely a délamerikai állam legnagyobb hitelezői közé tartozik. Emelkedik a kamatláb Amerikában. A ele vel a mii Federal Reserve Bank 2%-ról 2 és1-1%-ru. a bostoni Federal Reserve Bank 2 és fél %-ról 3%-ra emelte a leszámítolási kamatlábai, a kamatlábemelésre az arany elvonások megakadályozása végett, határozta el magát a két jegy- kibocsátó bank, mert az utolsó héten közel 400 millió dollár értékű arany vándorolt Amerikából a külföldre. A Consum uj számából kiemeljük a következőket: Hoover szanálási tervének sikerében bizakodik a válságos helyzetbe jutott gazdasági világ. A parlament őszi ülésszakának első papjaiban letárgyalják a banktörvényjavasla- iot. Súlyos konkurrenciát támaszt a vasút a belföldi széniparnak a lengyel szén szállítására adott magas fuvardíjkedvezménnyel. Komplikációk merültek fel a Banxit-bánya koncesszióinak meghosszabbítása körül. A belföldi papírgyárak hatalmas készleteik miatt redukálják az üzemet, de a magas papírárakat nem szállítják le. Az Aradi Textilipar Rt. a múlt évben imszonhárommilliós invesztícióval fejlesztette üzemeit. A Banca Naţionala aktivál ez év harmadik negyedében közel ötnnlliárd lejjel nőve kedtek. A tőzsdei magánforgalom ás pénzpiaci jelentés, a külföldi és belföldi tőzsdék alakulásáról számolnak be, ezenkívül az ipar, a kereskedelem legújabb eseményei, az árupiac, hirei, a legújabb fizetésképtelenségek, cégjegyzések olvashatók a Consum legújabb számában. Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól: Cluj. Str. I. Maniu 3. A resicai munkások küldöttsége a miniszté« riumban. Bukaresti tudósítónk jelenti: Hirt adtunk arról, hogy a Resiea-miivek munkásai pénteken sztrájkba léptek, mivel béreiket két hónapja, a nyugdijakat pedig négy hónapja nem fizette ki a társaság. A központi igazgatóság a sztrájk hírére azonnal kétmillió lejt utalt át, amire a munkások újból felvették a munkát. A Resiea azzal indokolja a bérek elmaradását, hogy a vasul az augusztus, szeptember és október hónapokban a Rpsica-raüveknél végzett mozdonyjavitásokért járó ISO millió lejes tartozását többszöri sürgetésre sem egyenlítette ki. Más, a vasútnak végzett munkáért, összesen 400 millió lej körüli követelése van a társaságnak, mig az ő tartozásai, hátralékos bérekben, nyugdijakban és segélypénzekben, mindössze hatvanmillió le.it tesznek ki. A munkások küldöttsége egyébként memorandumot adott át a munkaügyi minisztériumnak s ebben részletesen beszámolnak súlyos helyzetükről és bejelentik. hogy amennyiben az orvoslást nem nyer, úgy kénytelenek sztrájkbalépni. Argetoianu belügyminiszter is személyesen felül fogja vizsgálni a Resiea és a munkások közötti konfliktust és a maga részéről megnyugtatta a küldöttséget, hogy igyekezni fog a legelőnyösebb megoldás megtalálására. A munkások azt kérik, hogy az iskolai dijakat egyelőre ne kelljen befizetniük', mert fizetésüket nem kapták meg. továbbá, hogy a későn -kiadott fizetésekért és nyugdijakért a társaság tízszázalékos kamatot fizessen, amiből alapot létesitenének a munkanélküliek részére. * Rom,tp, angol, francig, német, magyar, olasz, esek szlovák, szerb, liorvát fordítósok, (levelek. tudományos, műszaki, stb. munkák! gép- hediktálás, másolás, sokszorosítás Hr. Manii»! Fordító Irodában, Ciuj-Kolozsvár, Strada Ma* •no hui dot ui 12. * Cjyiiinüles-dlóexportőrök! A gyümolcski- viteli szabályzat és gyümölcs standardizálási rendelet teljes és precíz magyar fordításban kapható dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 12. Ára 60 lej, vidékre portóval 70 lej. Bukaresti szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk: KflRAoi NAGY LAJOS Bucureşti, Sir. Progresului 3, Bej li. Telefonsiámi 319-2&. Mindnyájunkat érhet szerencse, csak a kínálkozó alkalmat kell megragadni. Ilyen alkalom adódik most, ha Református Kórház* sorsjegyet vásárol. Főnyeremény: 1,000.000 lei, több 200.000, 100.0ÜU, 50,000, 20.000 és 10,000 Jeies nyeremény. K»pli|ib> tőzsdékben és a központi sorjegyirodánál Kolozsvár, Strada Bratianu 51. Telefon : 905. A pénz előzetes beküldése után megrendelhető a Keleti Újság könyv-osztályánál, Főtér 4 szám
