Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-01 / 223. szám
/Zűr ÍXZF. ÉVF. 223. SZÁM. 9Ű0Lk Minden magyar tanítót eltávolíttatott a város a tanonciskolákból Az interimár bizottság „purifikatorai“ Candrea és Dragos, minden kisebbségi alkalmazottat kitesznek városi alkalmazásaikul (Kolozsvár, szeptember 29.) A városi inte- rimarbizottság kezébe vette a tanonciskolákat. Hogy mit jelent ebben a városban a tanonciskola, a tanoncoktatás, azt mindenki tudja, aki a kolozsvári kereskedelmi és ipari fejlődés ügyét ismeri. Ennek a városnak a jövője érdekében nagyon fontos az, hogy a jövendő iparos nemzedék megfelelő oktatást kapjon, olyan iparosokat neveljen, akik állani tudják a termékek piacain a versenyt. Abbun a pillanatban, amikor a tanoncoktatásra úgy vetik rá magukat azok, ezt megtehetik, mint könnyű keresett forrásra, akkor tanoncok nagy serege csak szegény áldozatoknak a tömege lesz. A kolozsvári interim árbizottság nem hagyta meg a maga mentén a tanonciskolákat. Kicserélte a felügyelőbizottságot s annak elnökévé Candrea volt tanárt tette, akinek igy végre beleszólást szerzett oktatásügyekbe. Candrea neve ismeretes az újságok hasábjairól, azokról a vádakról, amelyekkel a tanárságát befejezte volt. De ismeretes az ő neve azokról a városházi botrányokról, amiket a kisebbségellenes kirohanásaival rendezett. A gyü- lölettüntetés, a kisebbségek elleni heccelődés csak lépcső volt ahhoz, hogy az interimárbizott- ság tagjává kinevezzék. Az interimárbizottság pedig a további érvényesülést juttatta számára: a bizottság a tanonciskolákat, a tanonc- sereget az ő hatalma alá rendelte. Candrea interimár uralkodásáénak hatalmi ténykedése azzal kezdődött, hogy a magyar tanítókat eltávolította a tanonciskolákból. Az a nagy sereg magyar gyermek, akiknek nagyrésze csak elemi iskolát járt, képzelhető milyen oktatást kap, amikor a tanitó nem szól egy szót sem hozzájuk az anyanyelvükön. Candrea kezében ezt jelenti az ipari nevelés és a városi interimárbizottság ezért tette őt oda. Az egyik magyar tanitó, Kovács János évtizedek óta helyettes adminisztratív igazgató volt, akinek ilyen működésével a legnagyobb mértékben meg voltak mind a mai napig elégedve. Egyik napról a másikra bocsátották el őt is és ma egy magyar oktatója sincs a magyar tanoncseregnek. Az interimárbizottság főmegbizottja később tovább ment. A magyar tanerők kidobálása csak az első lépés volt. Megakarja mutatni a maga hatalmát a román tanítói karnak is. Tömegesen szorította ki őket is a tanonciskolákból azon a címen, hogy a román tanároknak számára akar mellékkeresetet juttatni, mivel a tanári fiztések az áldozati adóval leredukálódtak. Az nem számit, hogy a jóval kisebb tanítói fizetések is leredukálódtak. Az sem számit, hogy a tanoncoktatáshoz is külön képesítés volna szükséges. Helyet csinált. Természetes, hogy a tanonciskolák régi tantestülete ezt a rendelkezést a legnagyobb elkeseredéssel fogadta Az interimárbizottság működésére semmi sem jellemzőbb, mint a magyar tanítók üldözése és a magyar nyelvnek a mindenünnen való kiszorítása. De ez a törekvés mutatkozik meg más téren is. Néhány héttel ezelőtt az interimárbizottság egy Dragos nevű volt telekkönyvvezetőt alkalmazott főkertésznek. Hogy a nagy leépítések idején valami magyarázatot adjanak ehhez a teljesen szükségtelen alkalmazáshoz, még magyar újságokban is azt Íratták róla hogy azért van rá szüksége a városnak, mert kitűnő „purifikátor“. Már akkor gyanús volt az érdek lődők előtt ez az indokolás, amely nem hivat kozott szakértelemre, sem arra, hogy a városi alkalmazottak nagy sorában valami szükség volna erre a jól fizetett alkalmazásra, hanem sok minden hátteret leplező purifikátor szóval akarták azt a tényt eltakarni, hogy nem leépítenek, de a saját embereiket helyezik el. Dragos főkertész a polgármesteri fehér lovas kocsin jár és „purifikál“. Úgy ahogyan Candrea csinálja ezt a tanonciskoláknál. A városi kertésznél nem is egyik napról a másikra, hanem percek alatt kitelepítette a kisebbségi alkalmazottakat. Kijelentése szerint neki felhatalmazása van arra, hogy az interimárbizottság elnökének nevében járjon el s az elnöki jogkört gyakorolja.' A kolozsvári polgárság nagyon jól tudja, hogy mit jelent az ilyen „purifikáció“. De azok az alkalmazottak, akiknek jogigényük van, nenü mondanak le követeléseikről. S a pörök hosszú sora is fog indulni, amit a város fizet meg. Hilálos üst mér! e uiiiatnosáram i szerelő lunisro (Kolozsvár, szeptember 29.) Halállal végződő szerencsétlenség színhelye volt tegnap a kolozsvári vasúti műhely. Pop Demeter szerelőt, miközben valamit javított a villanyvezetéken, a hatalmas feszültségű áram megütötte, úgyhogy a szerelő félig holtan bukott alá a több méter magasságú létráról és percek alatt kiszenvedett. Pop bizonyos szigetelő munkát akart elvégezni a vasúti műhely egyik helyiségében s létrára mászva kezdett a drótok között dolgoz- A drótokban rendesen cirkulált az áram s ni. lőttük való munka, amire ugylátszik nem fektetett elég figyelmet a szerelő munkás. Az egyik drótot véletlenül megérintette kezével s jobb keze, — mely érintkezésbe került a vezetékkel, — alsórészén súlyos égési sebeket szenvedett, az áram pedig átjárva testét egy pillanat alatt megbénította szivét, úgyhogy már ez elég volt az azonnali halálhoz. Az áram érintésére eszméletét vesztő Pop leszédült a létráról és oly szerencsétlenül esett, hogy súlyos koponyaalapi törést is szenvedett, ami megint menthetetlenné tette volna állapotát, ha a villanyütés nem is Valutapiac 1931. szeptember 29. Kolo zyií' P'S 0* * Z un c h Bukarest Budapest Becs Prá]i L93ÍD nyitás zárlat ufó Zürich _ . _ — 8240 329ö 11205 13945 664 1950 _ Network 51150 51075 — 4213 15780 57150 71120 337637 383 — London 1975 1975 — 16400 660 2220 2740 — — — Páris 2015 2015 — 16670 660 2251 2803 133Vs 9700 — Milano 2609 2500 — 2125 880 2800 3575 173 7950 — Prága 1513 1513 — 12437 4997s 1693 2107 */2 — 130 — Budapest 9002V3 9002V3 — 7335 — — — — — Belgrad 903 935 — — 300 1008 — — — — Bukarest 305 305 — 2540 — 34U/2 4223 20CS — Bécs 7190 7190 — 5921 2368 80321/3 — 800 2750 — Berlin 120 11974 — — 3975 —* 1600 Száz lej árfolyam! i: Zürichben 305 Londonban — Budapesten 34tlh Nekrológ két fehér paripáról A régi Kolozsvár nemes és nemzetes tanácsához szervesen hozzánőtt két fehér paripa és a városi hintó. A román impérium nem nagyon tisztelte a magyar hagyományokat. Uj emberek, uj mentalitás, uj jogszokás és uj erkölcsök váltak úrrá a városházán. Csak a régi, ódon épület maradt meg, a falakról lekerültek a régi polgármesterek, Albach, Szvacsina és Haller képei, helyükbe újak kerültek. Az egyik szobában gyűjtötték össze ezeket a régr emlékeket, régi képeket, nem gondozza senki, belepte a pókháló, rágják az egerek s az enyészet malmában őrlődnek. A régi városházi épületen kívül azonban megmaradt a két fehér ló és az öreg hintó. Ünnepélyes alkalmakkor a polgármesterek kényelmesen elhelyezkedtek a városi hintóbán, a két fehér paripa büszke galoppban ment végig a városon és ilyenkor a nyárspolgárok megható respektussal nézték a hintót, a lovakat és aki benne ült. Ha véletlenül egy diurnista ült a hintóbán, még akkor is a tekintélynek a fénye övezte körül az alakját. A hajdan kincses Kolozsvár időközben megszegényedett, a városházán fakult, kopott minden. Ha a kasszák üresek, akkor vége a régi tekintélynek és respektusnak. Csak a két büszke fehér ló és a hintó maradt meg. Emlék a múltból, amely varázsából mit sem veszített. És most az interimárbizottság a spórolás jelszava alatt kimondta a halálos Ítéletet. Hin- tőra, fehér paripákra nincs szükség, drága a zab, drága a takarmány, le kell épiteni, le kell rombolni mindent, ami luxus. A szigorú, reális elv valóban tiszteletreméltó. Tényleg szegények vagyunk és szegény \ városi tanácsunk is. Spórolni kell az egész vonalon. Fölösleges, hogy a város vezetői fehér- lovas hintón hajtassanak a színházba, koncertre, parádés ünnepségekre. A történelem szerint Apaffy erdélyi fejedelem nem minden malicia nélkül törvényhozási utón engedte meg a székelyeknek, hogy „Akinek lova nincs, járjon gyalog“. Erre már csak azért is szükség volt, mert minden lófőszékely- nek, aki egyúttal nemes ember is volt, szüksége volt a lóra, hogy a fejedelem parancsára, bármikor harcba szállhasson. Talán a fehér ló és hintó is ebből az időből maradt és mindég tekintélyt jelentett. Az egyes emberek alól már régen kiszaladt a ló, csak a municipiumok, törvényhatósági joggal felruházott városok őrizték meg a régi tradíciót, de ugylátszik most már ennek is vége. A pénztelenség a tradiciót is lerombolja. A nyomorúság nem csak az embereket, hanem a városokat is leszállítja a lóról. És mégis szomorú ez a határozat. Sajnáljuk a két gyönyörű fehér lovat, a régimódi városi hintót, a hatalmas, egyenruhás városi huszárt, vagy amint ma közönségesen nevezik, városi ko csist. Kolozsvár régi fényéből ismét lekopik egy érdekes szin, szegényebbek leszünk egy illúzióval. egy szép emlékkel. Ezt az emléket, illúziót reklamáljuk mi. Legalább a két fehér lovat hagyják meg nekünk mementonak a múltból! (—jós.) A MAGYAR SZTNEAZ HETI MŰSORA: Szombaton, október hó 3-án este, pont 8%-kor: A ballerina. (Az évad ünnepi megnyitó előadása. Az évad legszenzációsabb operette-újdonsága. Világsiker! Az uj Operette személyzet bemutatkozása. Neményi Lili, Major Kató, Futnik Bálint, Szombati Margit, He- gyessi Ica, Ihász Aladár, Tompa Béla, Selmeczi Mihály, Leővey Leó föllépése. Az idei évad uj, nagyon olcsó helyáiai. Fremiére-bérlet 1. szám. Sorozatszám: 1.) Vassárnap, október hó 4-én délután 5-kor: Szökik az asszony. (Operette-repriz uj szereposztással. Neményi Lili, Major Kató, Tompa Béla, Ihász Aladár föllépése. Délutáni mérsékelt helyárak. Sorozatszám: 2.) Vasárnap, október hó 4-én este pont 8%-kor: A ballerina. (Operette-ujdonság 2-odszor. Bérletszünetben. Az uj évad olcsó helyáraival. Sorozatszám: 3.) Hétfőn, október hó 5-én este, pont 8t4-kor: A ballerina. (Operett-újdonság 3-adszor. Napi bérlet 1. szám. A. Sorozatszám: 4.) Kedden, október hó 6-án este, pont 8%-kor: A ballerina. (Operette-ujdonság 4-edszer. Napi bérlet 1. szám. B. Sorozatszám: 5.) A heti műsorra tűzött előadások jegyei már most megválthatok, minden elővételi díj nélkül a színház pénztáránál.
