Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-01 / 223. szám

T- ” Chj-Kohxsvár, 1931 október l Csütörtök ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOK i 1 évre 86 pengő, félévre 29 pengő, negyedén* 15 pengő. I évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 leţ egy hóra 100 lej. OKSZAGOS MAGYARPABTI LAP 6zerke6ztó'ség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér)] 4 Telefon : 5-08, G"©4. TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN NUMERAR 3ío. 24256—927. Egyes szám ára 5 lej. XÍV. évfolyam 223-ik szám. [■ití— iiiiaimiiiii iiii un iwwi—iR un i .p Egyes szám ára 21 fillér. Badacsony a politikában Akárhogy van, a szilágymegyei kis falu, Badacsony, mégis belekerült a nagypolitika kö­zepébe. A román belpolitikának, az összes ki sérletezéseknek és kombinációknak ott áll a kellős közepében, sőt nemcsak az úgynevezett belpolitikai figyelem fordul a badacsonyi tem­plomtorony felé, hanem ennél sokkol több. Akárhogy van, de mégis úgy van, hogy az az erdélyi szerény kis falu az egyik pólusa lett Románia manapsági históriájának és Bukarest a másik pólus. Mindjárt hozzátehetjük azt is, hogy az erdélyi szerénységnek ez a faluja nem ambicionálta ezt a kiemelkedést. Akármiért csi­nálta, de jól érezte magát a világ háta mögött s hogy is gondolt volna arra, hogy versenyre fu- valkódjon a sokpalotás, nagyfényü, nagyziim- mögésü, óriási tüdejü fővárossal, amelynek minden rikkancsa úgy tud orditáni, amilyen lár mát a badacsonyi összes uj és berozsdásodott pásztorkürtök nem tudnának felverni, még ak kor sem, ha nemcsak a birkák, de az egész pász tornép is megkergülne. Micsoda esti sár van an­nals a. kis falunak az uccuján. S politikai, dip lomáeiái tényezők mégis divatba vették a ka­landos odautazást, mint ahogyan a sarkutazó­kat izgatta a pólusok kegyetlenül nehéz felfe­dezése. A saját pártbeliek kirándulásai után megindultak a többi pártok, lejött, Párizsból a román követ s megindul most Badacsony felé annak a pártnak a vezére is. amely büszkén hitte mindig magáról, hogy, az ellentétes pólus­ról, annak teljes birtokában, dirigálja ezt a mi egész világunkat. Dúca ur is felhúzta a felfe­dezők csizmáját a lábára s bar a gyalogolás fá­radtsága nem jut ugyan ki osztályrészül, de megindul ő is. Az emberevő pápuainak van egy babonája. Minden vonatkozás logikájának keresése nélkül csak úgy eszébe jut ez e sorok Írójának. Ha fehér ember feláll ültőhelyéből, az ott ácsorgó pápuák egymást verik le, hogy ugyanarra a helyre ülhessenek. Mert azt hi­szik, hogy a hatalommal, rendelkező fehér em­ber ereje átszáll annak a testébe, aki pontosan az n helyébe ül. Nehogy a badacsonyi felfede­zéseknek is legyen valami ilyen babonája. Eset­leg az, hogy a többiek is keresnek egy-egy fa­lut a visszavonulásra. Ami vágy rossz lepne az országra., vagy nem lenne Á badacsonyi udvarias szfinx azonban csak mosolyog és nem mozdul ki a kis templomto­ronynak az árnyékából. A falu határa, ez az ál dott erdélyi anyaföld megtenni hiven a búzát is, a bort is, erősiti az egészséget. A templom falak alatt olyan tisztességesen megbízható a biztonság. Nem valószínű, hogy más pártvezé­rek falui ugyanilyen, vagy ehhez hasonló pro­blémává nőnének egy-egy uj visszavonulásra. Az ország gazdasági helyzete, bármennyire az ellenkezőjét szónokolta a miniszterelnök, nem tudja nélkülözni a külföldi pénzt,, mert a hu- ezonötmilliárdos költségvetés is olyan éhséget hoz az országra, hogy akkor ez a huszonötinil- liárd válik behajthatatlan fikcióvá. Ha a ba­dacsonyi remetét nem tudják kimozdítani a szilágyság! szüret nyugalmából, a külföldi se­gítség nem látja egészségesnek a garanciát. Az az embervadászat, amit ez a kormány végig az egész vonalon beindított a politikában s ame­lyiknek igazi hajtóterületébe Erdélyt szemelték ki, a legkritikusabb időben lövöldözi át azt a hitet, hogy itt van olyan ember is, akiben bizni lehet. Nem tudható, liogj a badacsonyi remete elhagyja-e rejtekhelyét most. A világ gazdasági felkavarodása olyan rohamosan teremti az uj helyzeteket, hogy lehet, késő lesz, amikor ki- l,ép. De a szegény erdeiéi falut nehogy ott hagyja a maga háta mögött úgy, hogy aztán ö se nézzen többe vissza rá. Most jó volt rejtek­helynek, mert erdélyi falu volt. A földhöz hü- Bek kell í(hifii; mert a föld számon tartja ezt. *r ’ ....................... ........ ................ Maniu ma Kolozsvárt volt és résztvett a nemzeti parasztpárt elnöki tanácsán Maniu felhagyott a passzivitással, amit a koncentrációs kormány időszerűségével hoznak kapcsolatba — Fontos politikai tanácskozások Vaida lakásán (Kolozsvár, szeptember 29.) A nemzeti pa­rasztpárt elnöki tanácsa Kolozsváron tartja összejövetelét, amelyre megérkezett Szilágyme­gyéből Maniu Gyula is. Kolozsvárra azért ren­dezték ezt az összejövetelt, hogy Maniut is be­vonhassák a tanácskozásokba. Madgearu, a párt főtitkára és volt minisztere már pár nap óta itt van és ide várták tegnapra Mihalachet, aki szintén megérkezett. A párt regáti és erdé­lyi vezérei a Vaida Sándor lakásán találkoztak, ahol hosszas tanácskozásokat folytattak. Ez az első eset, hogy Maniu részt vett elnökségi meg­beszélésen, lemőndása óta. A párt vezérei azt hiszik, hogy Maniu visszatérése esetén, a kon­centrációs kormány létrejöhetne, a párttekin­tély biztosításával.. Maniu azonban a maga sze­mélyét igyekezett kikapcsolni a tervekből és számításokból. A tanácskozásokról, melyeknek nem adnak formális ülés jelleget, nem 7„v.V semmit a nyilvánossággal Bizonyos azonban, hogy itt dől el a nemzeti parasztpáTfr~további magatar­tásának az ügye. Nem nyitják meg a parlamentet. Amint jelentettük, október 15-ére nem ak«i tűk összehívni a parlamentet. Az ülésszakot a törvény szerint e napon kell megnyitani, a tör­vény módot ad az egyhónapos elhalasztásra. Károly király aláirta a parlamenti ülésszak összehívásának november 15-ig való elhalasztá­sáról szóló királyi kéziratot. Magyarázat a párisi követ látogatásáról. Dinu Cesianu látogatásáról a bukaresti sajtó igen élénk kommentárokkal emlékezik meg. Tudni véli, hogy a látogatásnak politikai jellege volt, Cesianu megbízást kapott, hogy Maniut bizonyos problémákra nézve konzultál­ja, másrészt informálja is. Hir szerint Maniu a párizsi követnek is hangsúlyozta, hogy nincs szándékában visszatérni a politikai életbe. Mironescu a királynál. Mironescu volt miniszterelnök Szinajába érkezett és ‘kihallgatáson jelent meg a király­nál, akinek jelentést tesz külföldi impressziói­ról. A kihallgatásnak azonban más szempont­ból is jelentőséget tulajdonítanak s a kihallga­tás tényét olyannak tekintik, mint ami a bel­politikai átalakulások előkészületeihez tartozik. Mihalache a koncentráció mellett Mihalache Ploestiben politikai beszédet mon­dott, amelyet politikai körökben élénken kom- •neatálnak. Véleménye szeriül ' r-Haíá'fi VH zis Románia felett gyorsan fog elvonulni, mint egy üstökös. Nincsen sok értelme azoknak a különböző javaslatoknak, amelyekkel az egyes politikai pártok a helyzet javítása tekintetében előállanak, mert egy politikai pártnak sincs hatalmában a világhelyzetet megjavitani. Ö különben a [Hui/izeti koncentrációs kormány meg­alakításának a hive. Szükség van egy ilyen alakulatra, hogy a biza­lom az ország politikai vezetői iránt visszatér­jen. A szeszmonopóliumról is nyilatkozott és azt helyeselte, viszont a leghatározottabban el­lenezte a cujka monopolizálását. Duca is Badacsonyba megy A Lupta értesülése szerint Duca, a liberá­lis párt elnöke, szeptember 30-án, Tatarescu kí­séretében, látogatást tesz Maniunál Badacsony­ban. A liberális párt két vezére ez alkalommal hosszabb tanácskozást kiván folytatni Maniu- val a jelenlegi politikai helyzetről. Mania nem vállalja az elnökséget. Ugyancsak a Lupta arról értesül, hogy mindazok a kísérletek, amelyek során Maniut a nemzeti parasztpárt élére vissza akarták hoz­ni, sikertelenek maradtak, amennyiben Maniu kijelentette, hogy elhatározása végleges és sem­mi körülmények között sem tér vissza a párt élére A maga részéről azt javasolja, hogy Mihalachet válasz­szák meg pártelnöknek és ő, mint egyszerű párttag, támogatni fogja ezt a választást. Az elnöki tisztség betöltése a párttagok közötti teljes harmónia jegyében kell, hogy megtörténjék és úgy, hogy a két pártfrakció közötti fúzió szorosságát a legke­vésbé se befolyásolja. Ha Mihalache nem vál­lalná a pozíciót, úgy Titulescut látná szívesen Maniu a párt élén. A lap úgy tudja, hogy a nemzeti parasztpárt elnöksége betöltése most már a legrövidebb időn bellii megtörténik. Cantacuzino le akar mondani. A Curentul szerint a külföldön tudományos kutatásokat folytató Cantacuzino népjóléti mi­niszter a jövő hét végén érkezik haza. A mi­niszter hir szerint kijelentette, hogy csak ab­ban az esetben veszi át újból tárcája vezetését, ha az uj költségvetés gondoskodik a kórházak kellő ellátásáról és a szociális betegségek elleni küzdelemre is megfelelő alapokat bocsát rendel­kezésére. Két lemondás — érdekes tünet. Bukarestben két lemondás keltett igen nagy feltűnést. Az egyik: Gligore Filipescunak a le­mondása a bukaresti, illetőleg ilfovmegyei pre­fektusi állásról. Filipescu tudvalevőleg a Vlad Tepes ligának az elnöke százért tették oda pre­fektusnak, mert ő kellett volna, hogy a példát szolgál­tassa a prefektusokkal való kormány­záshoz. A lemondásnak, amit a belügyminiszter nyom­ban elfogadott, jelentősége van. Filipescu ott­hagyta a kormányt. Politikai körökben kínos feltűnést keltett Fortescunak, a közoktatásügyi minisz­térium államtitkárának a lemondása is. Iorga a lemondást elfogadta. Az ügy magyarázata az, hogy Iorga minden hatáskört a maga számára igényelt és Fortunescut a kabinetfőnök hatáskörére szo­rította le. A konfliktus elkerülhetetlen volt. Az uj közoktatásügyi minisztériumi államtitkár Popescu lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom