Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-16 / 210. szám
9 ! 'X7V. ÉVF. 210. SZÁM. SZELLEMI TÁPLÁLÉKRA IS SZÜKSÉGE VAN! ◄ ◄ <4 ◄ < < ◄ ◄ Ne szalassza el a kedvező alkalmat, ne tanakodjon sokáig, elégítse ki tudinakarását és még ma iratkozzon be a négynyelvü Dante Alighieri kölcsönkönyvtárba, ahol a modern irók legújabb remekeit olvashatja igazán minimális kölcsöndijért. Előfizetés (havonta 30 műre, naponkénti cserével) 60 lei, a Keleti Újság olvasói részére 40 lei. > > ► ► ► ► 8* ► Biztosítsa insiatlanát.házát.éle- tét a MINERVA BIZTOSÍTÓ RÉSZ VÉN YTÁRSASÁG- nál, Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz József-u.) 37. sz. Telefon: 12-57. I Erdélyi Leszámítoló ( és Pénzváltóbank Részvénytársaság Kolozsvár, Piaţa Unirii (Főtér) 29. Bánffy palota. i I Foglalkozik a banküzlet összes ágaival | >&< )*■ t Efőnyös feltételek mellett kölcsönt nyújt belterületen fekvő városi házakra 1. h. bekebelezés mellett Ktemaw A kisiparosok gyűlése kisipari hitelintézet felállítását és a köz intézetek műhelyeinek megszüntetését követeli (Kolozsvár, szeptember 14.) A kolozsvári kis és kézmüiparosok vasárnap délelőtt 10 órakor az ipartestület székházában népes gyűlést tartottak. A gyűlést a kolozsvári Ipartestület és a kisiparos szövetség helyi fiókjának vezetősége hivta össze. Az iparosság a legaktuálisabb sérelmeket vonultatta fel, kérve az illetékes hatóságokat, hogy az irtózatos nyomorral küzdő kézműipar sérelmeit orvosolják s mentsék meg az egyik legértékesebb társadalmi osztályt a tragikus összeomlástól. A gyűlésen elkeseredett hangok hallatszottak s végül az egybegyűltek határozati javaslatba foglalták a kívánságaikat, íme a határozati javaslat: A gyűlés nagy örömmel vette tudomásul, hogy az összes kézműipari alakulatok egységes „kis- és kézműipari blokkot“ alakítottak. A leg- energikusabban kéri a gyűlés a jelenlegi adó törvény módosítását s a régi rendszer helyett a fixadók bevezetését, a kis- és kézműiparra sérelmes forgalmi adók teljes eltörlését s az ösz- szes adóknak olyan arányban való leszállítását, amilyen arányban az utóbbi hónapokban az élei miszerek árai estek. Kérik továbbá az ipartörvények egységesítő sét a kis- és kézműiparra vonatkozólag, itt a vezetőelv az legyen, hogy minden kézműipart csak műhelyben lehessen megtanulni és önálló ipart csak tanonci és segédi idő eltelte után lehessen gyakorolni. A határozati javaslat követeli a kézműipari kamarák felállítását, hogy a kézmüiparosság- nak is legyen egy hivatalos szerve, ahova a hatóságok bizalommal fordulhatnak minden olyan kérdésben, amely a kézműipart érdekli. Követe!iks továbbá a betegsegélyzőtörvény egységesítését. Végül a határozati javaslat rámutat a kézműipar válságára, amelynek a főoka abban keresendő, hogy részükre a hitelszerzés teljesen el van zárva. Azonnal fe Iá Ili tandó a kisipari hitel- intézet, amely nemcsak ingatlanokra, hanem mühelyberendezésekre, nyersanyagokra, fél- gyártmányokra és árukra is hitelt nyújtana. A magánintézetek, illetve bankházak hitelmeg- szoritása, valamint a mezőgazdák hitelválsága következtében a kis- és kézmüiparos műhelyek munka nélkül állanak. Tehát a gyűlés követeli a közmunkák azonnali megindítását. Meg kell szüntetni a közintézetek műhelyeit, amelyek nemcsak indokolatlan konkurrenciát csinálnak, hanem még azt a kevés munkát is elveszik az iparosok elől, ami a mai rossz viszonyok között akad. Ez teljesen indokolatlan, mert a kisiparosok jelentős összegekkel járulnak hozzá az államközség fenntartásához s ha már az állam és város terhes adókat ró az iparosságra, akkor ne zárja el előle a kereseti lehetőséget. A határozati javaslat nyomatékosan elitéli az állami nyomdáknak az intézményét, amely az utóbbi időkben valósággal monopolizálta a maga részére azt a jogot, hogy az összes közintézmények részére a nyomtatványokat szállítsa. A kézmüiparosság sérelmeinek a felsorakoztatása után a gyűlés megbízta a „kis- és kézműipari blokk“ végrehajtó bizottságát, hogy a határozati javaslatot, illetve az abban felsorakoztatott sérelmeket és kívánságokat az iparügyi minisztériumba juttassa el. Lakásépítési, élelmezési és keres- kede mi rt. alakul Kolozsvárt A fenti cég alatt egy uj részvénytársaság megalapítását tervezik az alapítók. Az uj vállalat részvénytőkéjét 5,000.000 lejben állapították meg, amely 200 lejes részvényekre oszlik. A részvényjegyzők aláíráskor 30%-ot és részvényenként 20 lej belépési dijat fizetnek. A vállalat élelmiszerek és más közszükségleti cikkek nagyban való beszerzésével és olcsó áron való forgalombahozásával fog elsősorban foglalkozni, ennélfogva liszt, zöldségfélék, gyümölcsök, fa és egyéb közszükségleti cikkek a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával, olcsó áron kerülnek a részvényesek háztartásába. Ezenkívül közös lakásépítő akciót is tervez a vállalat, amely csak nálunk uj, mert a-külföldön ez az üzletág már régi keletű és sok embert juttatott saját lakóházhoz. Egy szoba bérösz- szegét havi 800 lejben állapították meg, öt évi bérfizetés után a lakásrész a bérlő tulajdonába megy át. Az alapítók Unió-ucca 25. szám alatt irodát rendeztek be, ahol d. u. 3—5-ig hivatalos órát tartanak és bárkinek készséggel nyújtanak felvilágosítást. Telefon 5—85. A részvénytársaság alapitói között Dr. Emerich Kálmán, Grünstein Mór, Pátri Eduárd, dr. Augustin Ciurdariu, Pop Valér. Mendelsohn Jakab stb. szerepelnek. A vállalat vezetésével Borbély Aladárt, a trieszti Adria biztositó volt titkárát bizták meg. A Credit Industria! indokolatlan hitelfelmondásai A Credit Industrial tudvalévőén az ipari hitelélet megkönnyítésére alakult, annál nagyobb feltűnés1 kelt, hogy ép most, a hitelválság idején mondja fel kihitelezéseit és a legszigorúbb eszközök igénybevételével hajtja be követeléseit. Egész sereg iparvállalat ellen kért végrehajtást, köztük számos oly vállalat ellen is, amelyeknek bonitásához kétség nem férhet, amelyeket azonban tartozásaik kíméletlen végrehajtása csaknem megoldhatatlan feladatok elé áll it. Kétségtelen, hogy a Creditul Industrial üzleti politikáját nem a közgazdaság egyetemes érdeke, hanem elsősorban a pártpolitika és a protekció vezette. Ez a hibás irányítás szükségképpen azt eredményezte, hogy az intézet kihelyezései immobil természetűek és egy részük behajthatatlanná vált, azonban az intézet vezetőségének semmi tyietre sem lehet az a feladata, hogy követeléseinek forszírozott behajtásával fokozza az amúgy is nehéz helyzetet. Az elmondottak természetesen nem vonatkoznak azokra az iparvállalatokra, amelyek a felvett kölcsönre kellő fedezetet nyújtani nem tudnak. Adós és adós között azonban disztingválni kell. Tüntetnek a Berkowitz-bank betétesei. A kényszeregyezséget kért bank betétesei vasárnap gyűlést tartottak, amelyen a szónokok erő- I sen kikeltek a kényszeregyezségi eljárás elhúzódása ellen. Gyűlés után tüntető menetben vonultak a Berkowitz-fivérek lakása elé, amelynek több ablakát betörték. A tüntetéstől függetlenül azt az információt kaptuk, hogy a bank kényszeregyezségi eljárása rövidesen befejezést nyer. Meghosszabbították a bnkaresti rádiókiál- litás vasúti kedvezményét. A rádiókiállitás 50 százalékos vasúti kedvezményét szeptember 29-éig meghosszabbították. Németország 200 ezer tonna amerikai búzát vásárolt. A berlini Gabonakereskedelmi Rt. a Grain Stabilisation Corporationtól a washingtoni farmerszövetség hozzájárulásával 200 ezer tonna búzát vásárolt. A buza árát a decemberi csikágói jegyzés alapján fogják megállapítani, a vételár 1934 december 31-ig fizetendő 4Vz% kamatozás mellett. A szállítást már decemberben megkezdik, a buza átadása 9 hónap alatt történik. A nagy buza vétel Romániát egyelőre nem érinti közelebbről, mert a német piac szükséglete a lekötött mennyiségnél sokkal nagyobb és román búzában már eddig is nagyobb német kötések történtek.
