Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1931-09-12 / 207. szám

'XIV. ■eVF. m. sz'AM. • Könyvszakértők megállapítása szerint az Auto Globot Lőrinczy Mózes több mint négymillió' leijei károsította meg A párizsi vegyes váíaszioitbiró- ság elüti hetek óta folyik az op- tánsok ügyének felülvizsgálása Bodnár Béla újabb egyezkedési ajánlatot tett hitelezői részére (Kolozsvár, szeptember 10.) A Lőrinczy- ügyben az Auto Glob ellen folytatott vizsgálat kapcsán a könyvszakértők csaknem egyhavi szakadatlan munka után befejezték a munkála­taikat. A könyvszakértők jelentése a vizsgáló­bíró előtt fekszik és abból megállapítható, hogy a Lőrinczy Mózes banktisztviselő csalásai, vál­tó- és betétkönyvhamisitásai következtében az Auto Glob, tehát Bodnár Béla több mint négymillió lejjel károsodott meg. Megállapítást nyert az is, hogy a csalások­ban Bodnár Bélának semmi része nem volt, te­hát valószínűnek látszik, hogy a vizsgálóbíró a saját hatáskörében tesz előterjesztést arra, hogy Bodnár Bélát a vizsgálati fogságból, mi­vel a vizsgálatnak már semmi szüksége nincs a fogvatartására, bocsássák sza­badon. A vizsgálat további folyamán ki fogják hallgatni mindazokat, akiknek nexusai és üzleti összeköttetései voltak Lőrinczy Mózessel s meg fogják állapítani, hogy ez ellopott 9—10 millió lej, amelyből 4 milliónál nagyobb összeget ká­rosult egyedül az Auto Glob, hova tűnt < el, mert ma nyilvánvaló, hogy Lőrinczy néhány százezer lejnél többet magával nem vitt el. M'egirtuk, hogy az Auto Glob ellen elren­delték a bűnügyi zárlatot, sőt zárgondnokot is rendeltek ki. Az Auto Glob tulajdonosai utalás­sal a Lőrinczy-féle csalásokra, 40 százalékos egyezkedési kvótát ajánlott fel a hitelezőknek s azóta folynak a tanácskozások. Most az Auto Glob vezetősége újból levelet irt a hitelezőknek s abban a könyvszakértőknek a jelentése alap­ján újból arra kéri őket, hogy a negyvenszáza­lékos kvótát fogadják el. Habár Bodnár Béla még ma is vizsgálati fogságban van, valószínű, hogy ő ártatlan és az egész Lőrinezy-ügynek ő az áldozata. Minden vagyonát elveszítette, il­letve felajánlotta a hitelezők részére. Valószí­nűnek látszik, hogy a hitelezők az Auto Glob ajánlatát elfogadják, negyvenszázalékos alapon kiegyeznek, mert eg,y esetleges csőd esetén nem­csak Bodnár Béla jut koldusbotra, hanem a hi­telezők is elvesztik minden pénzüket. Befejeződött a kolozsvári román színházi válság Isac Emil kijelentette az Opera személyzetének, hogy biztosítva van a fennmaradása jövő szezonra Mégf nem állítottak ki ujrendszerű koncessziót egyetlen magyar színigazgatónak sem (Kolozsvár, szeptember 10.) Tegnapi szá­munkban cikket irtunk a kolozsvári román Opera és nemzeti színházról, amelyben a bi­zonytalan helyzet ismertetése mellett jelentet­tük, hogy Isac Emil művészeti inspektor hosz- szabb tárgyalásokat folytatott a színház sze­mélyzetével. A színház körül mindenki öröm­mel vette tudomásul, hogy végre hivatalos sze­mélyek lépnek közbe s igyekeznek a bizonyta­lanságot, melyben hetek óta vannak, eloszlatni. Isac Emil ugyanis kijelentette a színészeknek, és a többi alkalmazottaknak, hogy a művészeti vezérigazgatóság elhatározta a román Opera és nemzeti színház további fenntartását s Így tel­jesen biztos, hogy a két müintézet a régi rend­szer szerint fogja megkezdeni az uj szezont is. Mindössze az van még hátra, hogy kijelöljék az igazgató személyét — ami Mavrodi vezérigaz­gató feladata — és hogy a szezon kezdetének hivatalos dátumát is megállapítsák. Ezek a kér­dések is rendeződni fognak néhány nap alatt. A színészek megnyugodva vették tudomáoV.1 a művészeti inspektor bejelentéseit. Sokan fél tették egzisztenciájukat, mert egy ideig igen komoly formákban volt elterjedve az a hír, hogy ebben a szezonban egyáltalában nem fog működni az Opera és a román nemzeti szuvhjz A román Opera körüli dtíl'éökról, valamint a kisebbségi színjátszás aktuális problémáiról, alkalmunk volt beszélgetni egy a kérd étiben igen illetékes tényezővel. ^üüüimímihmmmü TANÍTÓ UR! Mielőtt tankönyv, füzet és iskola­szer megrendelését, meglenne, kérje a „Minerva“ Irodalmi és Nyomdai Müintézet Rt. tankönyv jegyzékét. Cim : Cluj-Kolozsvár, \ Sir. Baron L. Pop (Brossai u ) 5. ré & — Biztosítva van-e a román Opera és nem­zeti színház működése a küszöbön levő szezon­ban? — kérdeztük meg. — Ebben az ügyben döntött a bukaresti ve­zérigazgatóság — felelte informátorunk. Elha­tározták a további működést s igy a régi kere­tek között fogják megnyitni kapuikat úgy az Opera, mint a román nemzeti színház. — Milyen személyi változásokra van kilátás? — Erről nem adhatok felvilágosítást, de néhány napon belül nyilvánosságra kerül Mav­rodi művészeti vezérigazgató erre vonatkozó elhatározása. Vagyis kijelöli a színház uj igaz­gatóját. Ez rövidesen meg fog történni. — A kisebbségi színházi koncessziók körül mi történt a legutóbbi időben? — Az uj színházi törvény nem ismer különbsé get kisebbségi és többségi színjátszás között. A törvény nem rég jelent meg a Monitorul Ofi- cial-ban s ebben elő vannak Írva a feltételek, melyek teljesitésével mindenki kaphat szinját- szási engedélyt. Egyáltalában nem felel meg a valóságnak az a sajnos elterjedt hír, mely szé­rűit bárki, akinek csak kedve tartja, felcsaphat, színigazgatónak. Igenis vannak komoly erköl­csi és anyagi követelmények s csak ezek mel­lett lehet valakiből színigazgató. Csupán a ke­rületi rendszer van megszüntetve. Tudomásom szerint különben még senki részére — értem ezalatt a ma­gyar színigazgatókat — nem állítottak ki ilyen uj rendszerű okmányt. — A színészek számára sokat jelentő ese­mény, hogy Bukarestben egyesült a Scena és Societatea Artiştilor, az eddigi két szinészszin- dikátus. Mavrodi vezérigazgató kívánságára történt ez azért, hogy egységes mintára történ­hessenek a szerződtetések az egész ország te­rületén. Informátorunk, ki inkognitója megtartását kérte s aki különben, mint már mondottuk, a leghivatalosabb hasonló ügyek felől nyilatkoz­ni. ezzel befejezte szavait Megígérte azonban, hogy néhány nap múlva tudomásunkra jut­tatja majd a román köröket igen érdeklő, ed­dig még csak találgatásokra is kevés lehetősé get nyújtó rejtélyt: ki lesz az Opera és a re mán nemzeti színház uj igazgatója. (Párizs, szeptember 10.) Ugyanabban az ticcában, amelyben a Rodin-muzeum és lejjebb a francia földmivelésügyi minisztérium palo­tája és túl azon több követség! palota ékeskedik, van a régi osztrák-magyar monarchia volt pá­rizsi követségének egykor sok fényt szóró palo* tája, amelynek homlokzatán kőbe vésett arany- betűk hirdetik ma, hogy ott székel a „Tribunal Arbitraire Mixte“ a „Vegyes választott bíróság“, amely a háborút veszített államok polgárainak az utódállamok ellen beadott panaszát van hi­vatva, egyebek között elintézni. Az egykor gyönyörű palota hires volt nagy- értékű képeiről, szobrairól és művészi bútorai­ról, gobelinjeiről; ma egy kissé kopottan néz ki a palota is és berendezése is, a foyer padlózata erősen ki van kopva, a falakon elhelyezett ké­pek és gobelinok nem a régiek már, a bútorzat ámbár még mindig művészi értékű, de már nagyon vegyes, ami azt mutatja, hogy az eredeti nagy értékű dolgokat onnan elszállították és azokat utánzatokkal helyettesítették... Uniformisos ajtónálló fogad és kívánságom után érdeklődik. „Les affaires roumaines- hongroises előadójával szeretnék beszélni“, mon­dom. Az ajtónálló bejelent, ajtó nyilik és már megyek is be. Egy hatalmas teremben vagyok, egy súlyos barokstilusu teremben, egy szép- müvü Íróasztal előtt, háttal egy gyönyörű fara- gásu márványkandallóval ül egy szimpatikus arcú, magas fiatalember, majd feláll és szívélye­sen üdvözöl. Előadom jövetelem célját. Megértéssel bó­lint. Bakeri'ixel simára kent haját végigsimitja, kényelmesen hátradől és már beszél is. Amiket mondott, főképpen azokat a magyar állampol­gárokat érdekli, akiknek Erdélyben voltak bir­tokaik, amelyek a román földreform értelmé­ben vesztek el. Ilyen volt erdélyiek fordultak panaszaikkal ehhez az intézményhez. A román­magyar ügyek előadója a következőket mondta: — Teljesen megértem a magyar sérelmezők sürgetését, de legyen szives a panasztevőkkel megértetni, hogy a késedelem nem a választott bíróság rosszakaratán múlott, hanem mindenek­előtt azok az akadályok okozták, amelyekkel a választott bíróságnak magának idáig meg kellett küzdenie. Hosszú éveken át folyt a vita a két állam, Magyarország és Románia között ebben a vitás ügyben anélkül, hogy ezek a viták az ügy elintézését elősegítették volna. A „Tribunal Arbritraire Mixte“ a mult év áprilisában tartotta utolsó ülését, amikor eléggé kedvező hangulat nyilat­kozott meg az erdélyi panasztevők sérelmeinek orvoslására, mire Románia képviselői felvetet­ték az illetékesség kérdését és a Népszövetség elé vitték az ügyet, amely az idén végre elis­merte a „Tribunal Arbitraire Mixte“ illetékes­ségét. — Hosszú hónapok múltak el, mig a Nép- szövetség eme döntése hozzánk beérkezett és ma már végre folytathatjuk az erdélyi ügyek felül­vizsgálását. Eme működésünk julins 16-án vette kezdetét és a választott biróság azóta rendszeresen dolgozik. Az ügyek rendes lebonyolítását a mult év fo­lyamán felmerült keleti bonyodalmak és a ro­mán belpolitikai helyzet akadályozták meg fő­képpen, később pedig annyi politikai akadály; merült, — Ön tudni fogja, mit értek ezek alatt, — hogy szó sem lehetett a román-magyar ügyek intézéséről. — Közölje az érdekeltekkel, hogy a sérel­mezők ügyeinek felülvizsgálását mult hó 16-val megkezdtük és hogy hamarosan, de ne gondolja, hogy hetek alatt, ítéletre kerül a sor, amely sok igazságtalanságot fog orvosolni. Hangsúlyozza, hogy a késedelmet nem a „Tribunal Arbitraire Mixte“ okozta. A palota homlokzatán aranybetüs felírás hirdeti: „Tribunal Arbitraire Mixte“. A régi felírás még ezen keresztül is látható: Hotel de rÁmbassade d'Autriche-Hongrie. Ma csöndes lett az egykor zajos palota, de belépő halijának egykor remekbe készült mozaikpadlózatának üregei mutatják, hogy az utóbbi évek folyamán nagyon sokan járhattak rajta végig, kérvénye­zők. panaszosok, sürgetők, ügyvédek, diploma­ták, államférfiak, akik még mindig Párizs felé tekintenek és onnan várják reményeik betelje­sedését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom