Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-11 / 206. szám
XIV. ÉVF. m. SZÁM. 4 Még a sétatér fáit is vagonszámra lopták A kolozsvári városházán szigorú vizsgálat indult meg, mert évek óta eltűnnek azok a fák, melyeket időnként levágnak román Opera körül minden csendes. isak a háborgó) személyzet köreteli hátralékos gázsiját (Kolozsvár, szeptember 9.) Néhány hónappal ezelőtt a kolozsvári sétatéren tragikus szerencsétlenség történt. Még élénken emlékezetében áll a közönségnek, hogy szokatlan vihar zúgott végig egy vasárnap délután a sétatéren, az ut szélén egy hatalmas ág letört, egy fiatalembert halálra zúzott, egy fiatal leányt életveszélyesen megsebesített. Már akkor megírtuk, hogy Kolozsvár gyönyörű sétaterét az utóbbi években nagyon elhanyagolták. Sem a főkertész, sem a segédszemélyzete, illetve munkásai nem dolgoznak, nem gondozzák a parkokat, virágos gruppokat és nem gondozzák az évszázados gyönyörű fákat. Minden vihar alkalmával egy-egy hatalmas fa kidőlt, embertest átmérőjű száraz ágak törtek le a fákról s ilyenkor valóságos életveszedelem volt a sétatéren tartózkodni. A legutóbbi tra gikus szerencsétlenség hivta fel a figyelmet arra, hogy senki sem gondozza a sétateret, hanem élősdiek módjára egyesek abból éltek, hogy a sétatéri virágokat cigányok utján árul- tatták, a fákat vagy kidöntötte a vihar, vagy kivágatták és az alkalmazottak ha zavitték és tűzifának, vagy más célokra elhasználták. Mindezeket most már hatósági vizsgálat állapította meg és úgy értesülünk, hogy Tatar Coríolan, az interimár bizottság elnöke a bűnösök ellen a legszigorúbb vizsgálatot indította meg. Ennek is azonban előzményei vannak. Hosszú ideig, több, mint egy évtizedig szolgált a kolozsvári városházán Dragos Octavian, akit a városházán éppen népszerűségénél fogva mindenki Dragos bácsinak hivott. Harcos, izgága, szókimondó embernek ismerte mindenki. A magyar impérium alatt telekkönyvezető volt, tehát, mint kitűnő szakember néha megengedte magának, hogy nemcsak hivatalnoktársait, hanem bizony a vezető tanácsos urakat is megkri- tizálta. Dragos bácsi mindig függetlennek tartotta magát, mert hivatalán kivül még egy másik foglakozása is volt. Gyönyörű miikerté- szete. Mindig azt hajtogatta: ha a várostól ki dobnak, megélek én a virágaimból!... A mult városházi rezsim alatt Tuffli helyettes primárral voltak éles konfliktusai, mert Dragos bácsi Tuffli várospolitikai, különösen gazdasági tevékenységét nemcsak szemmel tartotta, hanem a hivatalban, uccán és mindenütt ■i legélesebb kritikával illette. .Ezek után érthető, hogy Dragos bácsi egyszer csak azon vette magát észre, hogy nyugdíjazták. Kitették a szűrét a városházáról. Most aztán jött az uj rezsim, az interimár bizottság és Dragos Oetaviant reaktiválták. A sétatér és a város szépészeti, illetve kertészeti osztályának az élére inspektori rangban kinevezték. Dragos bácsi megkezdte a munkáját s néhány hét múlva kíméletlenül leleplezte azt a gazdáiké dúst, ami a kolozsvári sétatéren és a raíiker- Iészét körül folyt. Pontosan megállapította, hogy évek óta kik dézsmálják a sétatér fáit, ki mennyit kapott a kidöntött fákból, hogy árusították a mükertészet virágait s milyen rablógazdálkodás folyt • hosszú- éveken keresztül a sétatér és a mükertészet körül. A leleplezésre, mert a városházán többen vannak érdekelve, természetesen nagy felháborodás tört kí. Tatar Coríolan, az interimár bizottság elnöke azonban erős kézzel fogott neki a tisztogatáshoz s rövid időn belül el fogja bocsájtani mindazokat, akik a városnál visszaéléseket követtek el. 70 millió dollár vagyont hagyott az egykori bagdadi szegény fiú, akinek 900 szolgája volt és úgy uralkodott, mint a fejedelmek (London, szeptember 9.) Kina leggazdagabb emberét most kisérték általános részvét közepette utolsó útjára és a halott utolsó akaratához hiven, adták át. az anya földnek: teljesen meztelenül, koporsó nélkül, kedvenc fáinak tövében saját kertjében. Az öreg Silas Aaron Hardoon-nak, az egykori bagdadi zsidó fiúnak élete utolsó éveiben ugyanis már csak az okozott örömöt és szórakozást, ha sanghai kertje fáinak hüs árnyékában gondolkodhatott el életének különös fordulatain. Silas Aaron Hardoon -örökségének nagyságáról senki sem tud semmi bizonyosat, de nagyon szerény számítások szerint, vagyona legalább 70 millió dollár volt, azonban az is nagyon, könnyen lehet, hogy még ennél is nagyobb' hagyaték maradt utána. Sanghaiban száz és száz ház volt az ő tulajdona és óriási telkei voltak még most is, jóllehet legnagyobb részüket < ennek a modern milliós városnak a fejlődésével arányban egymásután eladogatta* Egyenesen az Ezeregy éjszakába illik Silas Aaron Hardoon életének regénye, hiszen, hogy mást ne emlitsiink, nem kevesebb, mint 900 szolgája volt az egykori bagdadi zsidónak, akik olyan áhítattal szolgálták urukat, mintha fejedelem lett volna. Az öreg Hardoon igazán meg lehetett elégedve életével, csak egy nagy bánata volt: nem voltak gyermekei. Ezen azután úgy próbált segíteni, hogy egymásután adoptált kinai, arabs, hindu és zsidó gyerekeket, úgy, hogy végül is tizenegy fogadott gyermeke volt. Silas Aaron Hardoon 84 évvel ezelőtt születeti Bagdadban, azonban már egész korán Indiába került és Bombaybai» járta ki az iskoláit. Húszéves korában, miután Bombayban nőm tudott mégélni, kivándorolt Kínába, azzal az elhatározással, hogy hajlandó bármilyen munkára vállalkozni, csakhogy betevő falatját megkeresse. Először éjjeli őrnek állt be egy bazárba és bizony Kínában, az olcsó munkabérek hazájában, nem valami busás fizetés járt ezért az álláséra ^klég igy is sikerült azonban fizetésének egy részét félretennie és megtakarított pénzével azután spekulálni kezdett. Mindjárt az első egészen kisstílű vállalkozásai sikerültek és igy azután egyre nagyobb összegekkel bocsátkozott uj vállalkozásokba. Néhány év alatt a fiatal Hardoon már egész szép vagyont gyűjtött és ekkor az értéktőzsdeüzletre 1ért át. Számításai nagyszerűen beváltak és a különböző börzéken nagy nyereségeket ért el, úgy, hogy csakhamar tekintélyes vagyon jurának mondhatta magát. Üzleti zsenialitása csak most nyilvánult meg igazán, amennyiben a fiatal bagdadi zsidó fin hamarosan felismerte Sanghai jövőjét és ; előre megjósolta, hogy rövidesen Sanghai lesz Kina legnagyobb városa és legfontosabb kikötője. Hardoon ezt a meggyőződését megjátszotta az életben is, amennyiben minden pénzén telkekéi vásárolt, mert tudta, hogy a város fejlődésével arányban ezeknek az értéke csakhamar a magasba fog szökni. Főképpen a sanghai interna- ciouális negyed szélén elterülő — akkor még puszta és lakatlan —, területeket vásárolta öfiz- sze és természetesen amikor a város továbbfejlődött, éppen ezeknek a telkeknek az értéke sok- szorozódott meg a legjobban. Nyereségét újabb és újabb telkek vásárlásába fektette és számításai mindig beváltak, úgy, hogy rövid idő alatt Távolkelet egyik leggazdagabb embereként emlegették nemcsak Sanghaiban, hanem egész Kínában, Japánban, sőt még Indiában is. Hardoon budhista vallása kinai leányt vett feleségül cs bár az asszonyka nem tudott öt ven szót sem angolul, Hardoon viszont nem beszélt ötven szót kínaiul, mégis kivételes boldog családi életet éltek és a nemzetközi negyed legcini- kusabb lakói is tisztelet teljesen hajoltak meg az öreg Hardoon előtt. Halála általános részvétet keltett mindenütt, ahol ismerték az egykori bagdadi fiút. akiből olyan rövid idő alatt Kina leggazdagabb nábobja lett. Senki sem tud szezonnyitási tervekről (Kolozsvár, szeptember 9.) A román opera és színház szezonelőtti helyzetéről még senki sem tud semmi biztosat. A legnagyobb fejetlenség'- uralkodik a színház körül és Pavel Constantin, a huszonnégymillió szubvenciót kapóit igazgató nyugodtan folytatja tovább nyaralását Bórgóprundon, mialatt színészei, akik két. hónapjaidéin kaptak gázsit, pénz és szerződés nélkül teljesen tájékozatlanijd állanak. Pavel Constantin a mult héten két öapra- visszatért Kolozsvárra, azonban visszautazott Borgó- prundra, anélkül, hogy bármi érdemlegest is végzett, volna a színház körül. .. Délelőtt és délutánonként a színészek, zenészek s a színház más alkalmazottjai az Opera kiskapuja körül ülnek s napról-napra mind izgatottabbá• válik közöttük a hangulat. > — Tutlnak-c valamit az u) szezon felől?— kérdeztünk meg egy zenészt. — .Seriimi biztosat nem tudunk. Nern tudjuk, hogy ki lesz az uj igazgató, -- nem tudjuk Ibikor akarnak szezont nyitni s' legfőképpen nem tudjuk azt, hogy mikor kapjuk meg hátralékos fizetéseinket. A zenészek mindenesetre biztosítási foglalást kértek az Opera jbliusi és augusztusi szubvenciójára, melyet a pénzilgyigazgató- ság még nem fizetett ki. így, ba fizetésre kerül a sor, a mi követeléseink biztosítva vannak. — Próbákat sem írtak még ki? — Tegnapra kitűztek egy- énekkari próbát, azonban elmaradt. — Azért maradt el — szól közbe egy jólinfor- máit — mert hangolni vannak a zongorák s nem Indiák kifizetni a hangolónak járó harmincezer lejt. Szerdán különben Isac Aurel művészeti inspektor ankétre hivta össze az opera és színház egész művészi személyzetét. Az értekezlet zárt ajtók mögött folyt le az Opera titkári hivatalá- bnn. A tárgyalások egész délelőtt és délután tartottak s állítólag arról folyt, a beszéd, hogy milyen módon kapják meg hátralékos járandóságaikat a színészek. Erre mutat az is, hogy, délelőtt fent járt a gyűlésen Tartia pénzügyigazgató is. akinek feladata hatáskörében áll a szubvenció kifizetése. Különben senki sem tudja az egész Opelra környékén azt, hogy vájjon kit fog a kormány a jövő évre megbízni a színház- és opera igazgatásával. Bukarestben döntenek efelől s még csak verziók sem keringenek az uj igazgató személyéről. Az sem bizonyos, hogy nem fogják^e újból Pavel Constantáinak kezére, adni a színházat. Néhány nap múlva azonban a beavatottak szerint rendkívül érdekes események várhatók. Szeptemberi gond! El kell látnia a gyerekeket könyvekkel, iskolaszerekkel. Kevésköltséggel okosan, praktikusan betétkönyvre vásárol Lepagenál, Kvár. Kérjen ingyen betétkönyvet, könyvjegyzéket! ..... . . . ...... 5 MA ill TOR, S2IÜCEI.Y&RETI legyen Bútorgyárából MRKOS VÁSÁRHELY BUKAREST BRASSÓ NAGYSZEBEN ; Motto: cisőkézbői — a legjobbat — leg- í olcsóbban, kedvező fizetési feltételekkel.
