Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1931-09-10 / 205. szám

/ v.líT* ' TITA IN NUMERAR No. 24256—927. CIo}‘KcIozsváí 1931 szeptember 10 Csütörtök fi .or ■ / !■. rv:s üEjLFoLDöN s érre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lelt egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. \ ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Plata Unirii (Főtéri A | I Telefon: 5-08, 6-04. y XIV. évfolyam 205-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGFARORSZAGOH t 1 éyre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedéért 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Harriot szerint a Népszövetség a mostani ülésszakon epizod- jellegüvé jelentéktelenedett Genf ben előterjesztették az uj nagy magyar köl­csönre vonatkozó kívánságot — A pénzügyi szak­értő-bizottság Ausztriában és Magyarországon Európa valóságos beteges izgalommal rohan a pusztulás felé október végéig Ausztriának nincs szük­sége újabb kölcsönre, (Folytatás a második oldalon.) Briandot diszkrét módon háttérbe szorí­tották. — A helyzet egyik ismerőjének tulajdonít­ják — írja tovább — a következő pesszimista gondolatot: Az események abban a mértékben növekednek, amilyen mértékben csődöt monda­nak az emberek. Általában a felelős külügyminiszterek nagyon el vannak foglalva a maguk országának dolgaival és a genfi gyűlésnek csak ud­variassági figyelmet szentelnek. A közönyösségnek ebben az atmoszférájában a legérdekesbb kérdés az, amelyet Litvinov vetett fel azzal a javaslatával, amely hidat dob a ka pitalista államok és az orosz kommunista re­zsim közé. Ezt a tervet azonban egy bizottság elé utalták és tudjuk, hogy ez mit jelent. kenységét diszciplínába fogjuk. A dolog nem eg-yszerü. Ez feltételezi az individumok és a nemzetek privilégiumainak megsemmisítését. Ha ezt nem tesszük meg, nem menekülhetünk, De realizálható-e valami efféle? óhajtom, de" nem vagyok benne biztos. Talán nem az van megírva a sors könyvében, hogy kikerüljük a katasztrófát? De mindenesetre gyorsan kell el­járnunk és nagy erőfeszítéseket kell tennünk. Herriotról és néhány elvbarátjáról azt szok­ták mondani, hogy sok naivitással nézik a gaz­dasági feladatokat s miniszterelnöksége is azért nem járt sikerrel, mert inkább ideálizmussal. mint gazdasági szakértelemmel kormányozott. Herriot azonban kitart ez ideálizmusa mellett. Litvinov elhagyta Genfet. (Genf, szeptember 8.) Litvinov az Európa- konferencia ülésszakának befejeztével, ma dél­előtt elutazott Géniből. Berlinen át Moszkvába utazik. Ausztria megkapta az 50 milliót. A mai párizsi reggeli lapok közük a Havas távirati iroda jelentését, mely szerint Ausztria megkapta Franciaországtól az ötvenmillió sil- linges ideiglenes kölcsönt. Most már 25 milliárd Az a nagy különbség, ami a mi viszo­nyainkat a többi államokétól megkülönbözteti, igen keserves a polgárság, a lakosság számára. Ez a különbség az, ami miatt itt elviselhetet­lenebbek a gazdasági válságnak a nyomorúsá­gai, mint egyebütt. Ez a különbség abban áll, hogy a költségvetés, aminek nyélbeütésére any- nyi fáradság mellett igen sok ötletességet is szentelni szoktak ágyulövésnyi távolságban áll az élet valóságaitól s akár „áldozati“, akár „he­roikus“ büdzsének nevezi az illetékes pénzügy- miniszter a maga munkáját, a papirosegyenleg számára dolgoznak, de nem veszik számításba azt az életnehézséget, amibe az emberek magán- gazdaságai beleromlottak. Redukálják az angol költségvetést is és az UiSA költségvetési fedezethiányának a pótlá­sára kötvényeket bocsátanak ki. Egyebütt is, de a szomszédos Magyarországon is lecsípnek a tisztviselői fizetésekből 10—15 százaléko és ez hatalmas összeget jelent redukcióképper Két ségtelen, hogy ezek a költségvetési müv 'etek a inai kornak általános nyavalyáira akáiVv k fekélyleboritó tapaszokat ragasztani, azonban a különböző jellegű megbetegedéseket nagyon nehéz egyazon orvossággal úgy kezelni, hogy mindenütt kielégitő hatást lehessen várni. Mert az a szegény magyarországi tisztviselő, akinek alacsony fizetéséből levonják a tiz százalékot, minden elsején pontosan megkapta eddig is az egész fizetését és meg fogja kapni ezután is azt a lekisebbitett összeget. Nagy erőfeszítést kell tennie, hogy fenntartsa családjának az élet­egzisztenciáját, kénytelen-kelletlen meghozza a súlyos áldozatot — de van amiből. Ne beszél jünk az angol és amerikai viszonyokról, ahol igen magas az cletstandardjuk a kisemberek nek s abol nincsen fizetésleszállitás, de leépite nek beruházásokat — s ennek is meg van az életegzisztenciákra visszaható következménye, csak emitt a szomszédban maradhatunk az összebasonlitás végett. Nálunk nemcsak, hogy leszállították a fizetéseket, hanem egyszerűen nem Fizetik. Az a család, amelynek fenntartója 3—1—5 hónapon át úgy dolgozik, hogy semmi iizetést uern kap, a legjobb esetben elúszik az adósságoknak s a kapkodva, uzsorára, esetleg megszorultál! nem éppen tisztességesen csinált komisz adósságoknak a tengerében. Itt mái túl vagyunk azon, hogy tiz százalék ide, vágj oda. Itt már a kétségbeesett emberek tökéletes bizalmatlansága néz szembe a legbizonytala nabb jövendővel. A mostani pénzügyminiszteri munka a 38 milliárdos költségvetést 25 milli­árdosra építi le. Amilyen irreális volt a 38 mil­liárd, annyira irreális a huszonöt is. Mert ja­nuár óta annyit romlott az adózóknak a fizető­képessege, hogy neuv^arminchárom százalékkal, hanem sokkal többel lett igen sok rétegben rósz szabb. A tökéletes eladósodásnak a természete az, hogy az adósság önmagától is folyton uö Naluuk a költségvetés teljesen az adószedésre támaszkodik s az adószedésnek az eredménye napról-uapra rosszabb lesz ezután is. A mi vi szunyáinknak a különlegessége az is, hogy a (Párizs, szeptember 8.) Herriot, volt francia miniszterelnök, a francia radikális párt vezére az Éré Nouvelleben hosszabb cikket irt Európa jelenlegi politikai és gazdasági helyzetéről. Legelőször is azt állapítja meg, hogy a Népszö­vetség ezévi tanácskozásai az általános közö­nyösség jegyében kezdőétek meg. — A különböző népek számára, amelyek a legnagyobb nehézségekkel küzdenek — írja Herriot — a Népszövetség csak epizódikus ér­deklődés jellegével bir Angliában — s a sajtó hangjából ítélve, talán még annyit sem jelent Az embereknek ott nxâ,ş gondjaik vannak és a genfi intézmény ötödik helyre szarait. — Fel tudja-e ébreszteni Briand Európát ebből az érdektelenségből? — kérdezi Herriot, aki ebben nagyon kételkedik. Ellenkezőleg, az a véleménye, hogy Herriot cikkét éléoken kommentálják Pá­rizsban, ahol különösen a radikálisok nincsenek megelégedve Brianddal. Az a véleményük,hogy Genfben nagy beszédet tart és amikor vissza­tér, számtalan kompromisszumot fog tenni. Ál­talában nem az az ember Briand, aki szereti gyorsan és erőteljesen keresztülvinni a dolgo­kat. Ebben a tekintetben különben Herriot sem valami gjors átütő erejű temperamentum s ép­pen ez az oka annak, hogy pártja, a radikális párt, nem mindenben ért egyet vezérével. A vele szembenálló mozgalomnak a vezére Pierre Cot, aki a La Republique-ben a következő pesz- szimista képet adta Európa jelenlegi helyzeté­ről: — Európa valósággal beteges izgalommal rohan a pusztulás felé. Mindenki nyugtalan. Azok, akik gondolkoznak, látják a baj okait és következményeit, de a legjobbakat is visszadöb­benti a saját meditációjuk eredménye. Azoknál, akiknél nem hiányzik a dolgok tisztánlátása, hiányzik a bátorság. Mert miről van szó. Való­sággal bolondság nem látni, hogy a jelenlegi gazdasági rezsim csődöt mondott. — Várjunk? Mire? Csak egyetlen kiutat lá­tok a jelenlegi gazdasági anarchia helyébe, egy uj gazdasági rend behelj'ettesitését. Tervet kell koszi teniink. Mentsük meg az ember szabadsá­gát és méltóságát úgy, hogy gazdasági tévé­nép legnagyobb tömege azokból az igénytele­nekből áll, akiknek mégis terem annyi, hogy van valami ennivalójuk. A buza vékáját har­minc lejért sem tudják eladni, a tengeriből nem tud pénzt csinálni a hegyi lakó. Minden költ­ségvetésredukáló arra számit, hogy ez az igény­telen népréteg amúgy is megél a maga néhány vékányi terméséből s a többivel lesz ahogyan lesz. De ezeknek az adófizetöképessége már a nullával egyenlő s a többi néprétegé sem 33 százalékkal csökkent. Az adósságok az egész vonalon emelkedtek s egészen valószínű, hogy pusztán az adófizetőktől ezt a 25 milliárdot sem tudják bevasalni. Akármilyen nevet adtak ennek az újjáalakítandó költségvetésnek, a redukció nem segít azon a tényen, hogy messzi távolságban áll az élet követelményeitől s Ar- getoianu pénzügyminiszter beroizmusa csak a papiroson arat hősiességet, a valóság nem segít a fokozódó fizetésképtelenségen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom