Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-24 / 217. szám
XIV. ÉVF. 217. SZÁM. Tönk szélére jutottak Gyimesközéplok csángói a renegát jegyző miatt A csángók nótáriusa a legkörmönfontabb stiklikkel csalta és zsarolta a népet, hiába jelentették fel, még eljárást sem indítottak ellene A jegyző ur nemcsak vadászni szeret, hanem denunciálni is, de kitünően ért az urnakezeíéshez is — Hogyan juttathatja egy minden emberiességéből kivetkőzött szélhámos jegyző koldusbotra egy falu derék és szorgalmas népét (Csíkszereda, szeptember 22.) Tisztes fehér inges, magyaros motívumokkal gazdagon hímzett fehér báránybőrbundás, viritóbarna, kék- szemű, szálas, nyílt tekintetű gyimesi csángómagyarok jöttek panaszra hozzánk. Nagy a panaszuk s amint gyöngyöző, értelmes magyar beszédüket hallgatjuk, intelligens, tisztességtudó íjuogjelenésűket nézzük, büszke öröm tölti el szivünket. Csak akkor komolyodunk el és döbben belénk a gondolat, hogy itt van egyik magyarázata annak a rémséges nyomornak és szegénységnek, amibe a csángómagyar és a testvér székely nép jutott, amikor elnyomásuk, kiuzso- rázásuk végetérhetetlen panaszáradatát halljuk. Jegyzőjük ellen panaszolnak a csángómagyarok s bélyeges románnyelvü írásokba foglalva is előadják kérésüket, hogy szabadítsák meg az illetékes hatóságok őket attól a közigazgatási tisztviselőtől, aki hat éven keresztül átkuk volt nekik. „Hat éven keresztül rabolt és csalt“... „Nádasát Neszveda Béla jegyző, aki hat éven keresztül rabolt és csalt minket“... — kezdődik a panasz és annak mellékletei borzalmas köz igazgatási kórképét festik a székelyföldi falvakra idegenből rászabadított, kegyúri jogokat gyakorló jegyző kiskirályok yérszipó üzelmei- nek. Felvilágosítjuk csángó atyánkfiáit, hogy adják be panaszukat a járási főszolgabiróság- hoz, vagy a vármegyei prefekturára, amelyek a községi jegyzők felsőbb hatóságai, de rezignálton jelentik ki, hogy voltak a főszolgabíró urnái Szépvizen, de Hamzea főbíró tanulmányozás után visszaadta Írásaikat azzal, hogy majd megtartja a vizsgálatot, de kérésüket iktatószámmal el nem látta, nehogy a vizsgálatot tényleg meg kelljen indítania. Jártak még többféle, de feljelentéseiket, amelyek mind tanuk előtt adott nyilatkozatokkal vannak alátámasztva, mindé nütt visszadobták, hogy csak menjenek haza, a dolgot elrendezik. Fejcsóválva jegyzi meg egy meglettebh csángógazda: ..Vájjon miért nem tesznek semmit ez ellen a Nádasdi jegyző elien. aki ahol eljár, mindenütt a visszaélések egész sorozatát követi el és jobban zsarolja n népei mint annakidején a török, latár.“ Szegény csángó testvérem, te inég nem tudod, hogy a politika és a közéleti tisztesség, az kettő. A legsötétebb Afrikában sem... Tovább pereg a panasz ajkukon s a község lakóinak több száz aláírásával, munkás kezek nehézkes Írásával kiállított sok deklarációval bizonyítják, hogy Nádasdi Neszveda Bébi hogyan uzsorázta ki őket, hogyan szedte ki utolsó garasukat szegény hegyi pásztoroknak, egyedülálló özvegyeknek, jóhiszemű, becsületes ügyfeleinek a zsebéből, hogyan kívánta el tehetetlen öregektől egyetlen malacukat, tehenüket, hogy állást Református Kérház Ş Kolozsvári Mentők £» Zsidó Kórház > sorsjegyei kaphatók a kiadóhivatalban. — Vidékre 11S*— leiért utánvéttel szállítunk. — szerez fiuknak, hogyan intézett válópöröket a faluban, milyen katonaszabaditási manipuTá- óinkkal fejte a türelmes csáiigómagyarokar... tovább... tovább egészen azokig a közigazgatási rémségekig, amelyeket még a legsötétebb Afri kában sem mernének elkövetni, de a Székelyföldön ugylátszik zavartalanul űzhetnek... Nádasdi Neszveda Bélát ismeri az egész Csikmegye székely népe, a kétes közigazgatási kvalifikácioju, minden kormányra kerülő párt hűséges emberét. Hires vadász, vándorszinész és zeneoktató s minden alkalmi konjunktúra nagyképü lovagja s mint ilyen, éktelen nagymondásairól is hires. Többrendbeli saját kijelentései szerint „királyi udvari vadász“-szá vagy legalább megyei „alispán“-ná való kinevezése csak napok kérdése. Nem is kell említenünk, hogy még híresebb „urvadász“ és felfelé kitűnő informátor, —■ ide mit dicsérjük mi szemtől-szembe; — beszéljenek a gyimesfelső- loki esángómagyarok panaszai, amelyekhez mi még csak kommentárokat sem füzünk, azt az álláspontot képviselve, hogy „minden Demosthé- oesnél szebben beszél a tett“. Esküvő, válás, alkalom a zsarolásra. Kezdik pedig a jó csángók Eszenyei Antal házassági esetével, amelyet annak rendje és módja szerint megkötött Nádasdi jegyző ur Mánya Annával. A házastársak közül a vőlegény 70, a menyasszony 69 éves volt s igy nem csoda, ha túlságos szerelem nem lohasztotta le régi veszekedő kedvüket, úgyhogy egy hét múlva azzal a kéréssel járultak a falu nagyhatalmú jegyzőjéhez, hogyha össze adta, válassza is el őket. Nádasdi urnák megvillant az eszében az uj kereseti lehetőség könnyű alkalma s kevés habozás után 8000 lejért vállalkozott is a válásnak saját hatáskörében való kimondására. A községben hamar hire szaladt a hírnek s szegény Eszenyei bácsi sokat emlegetette, mig meg nem halt, hogy milyen nagyhatalmú ur is az ő jegyzőjük és emlegeti ma is az öreg „fiatal“ elvált asszony azt a 8000 lejt, amelyért még ma is fáj a feje, úgy kérte mástól kölcsön a „válási“ dijat. A válás kimondásának technikáját az elrendelendő vizsgálat lesz hivatva megállapítani. Csalások, zsarolások végtiálküli sorozata Folytatják végnélküli módon, amint telegram stílusban alább előadjuk: Nádasdi ur Gábor Györgytől szerződés készítéséért 1200 lejt kért és kapott, de a szerződést telekkönyvezésre nem alkalmas módon ké szitette el, úgyhogy azt visszadobták s a fennforgó hibák kijavítására újból 710 lejt követelt. Amikor azt is megfizette, várta az eredményt, amely az volt, hogy többheti sürgetés után az elkészitetlen szerződést szembedobta vele, amelyet aztán az alsóloki jegyző 500 lejért készített el helyesen. Amikor pedig a pénzt visszakérni merészelte, mosdatlan szájjal, reprodukálhatatlan kifejezésekkel illette, amelyről különben Nádasdi ur közismert. A pénz még mindig birtokában van és a visszafizetésről hallani sem akar. Ambrus Andrástól 3000 lejt kért kölcsön leánya operációjának költségeire s amikor a jó- szivü ember segitett rajta az azonnali kölcsönnel 1928-ban, most azzal fizeti ki, hogy megkapja akkor, amikor a minisztériumból több százezer lej követelését kifizetik, vagyis soha napján, mert ilyen követelései sehonnan nincsenek, csak ez összeg körüli adósságai. Három év után, ha még említeni is meri Ambrus a pénzt, borzasztó szitkok között kergeti el. Tankó Miklós Petrukától 2400 lejt vett fel. Lupás Istvántól 1000, majd 1800 lejt kért és kapott leltári dij és szerződés-készités cimén. Gyi tncsfcjsőlok lakosaitól 100—200 lejeket szedett össze, bogy azzal vágterület engedélyezésé! járja ki azok erdejéből. A 40—50.000 lejt kitev összeg felhasználásáról semmi hir, erdő vágte rület engedélyezve ma sics. Szép Viktortól állampolgársága rendezé sóért 1400 lejt kért és kapott. „Ezer lejt kérek, mert sikkasztottam Tankó Pál (mozsikás)-tól egy alkalommal sebbel-lobbal 1000 lejt kért, hogy itt vannak Szeredéből az urak vizsgálni és a kasszában ennyi hiánya van s ha Istent ismer, segítse ki a bajból, nehogy börtönbe kerüljön. A jószivi csángó szívesen kisegítette a megszeppent jegy ző urat, akiben azóta nem volt annyi becsület érzés, hogy a becsületbeli kölcsönt 1929 ót; megadja annak, aki szorultságában tényleg r börtöntől mentette meg. Antal József Antóktól 960 lejt, később mc 1400 lejt vett föl szerződés elkészítéséért 1929 ben és 1930-ban még nem volt elkészítve a vál lalt munka, amikor azon a cimen, hogy az „il leték“ azóta emelkedett, még 800 lejt kért s ma 1931-ben sem jött ki még a végzés a járásbiró Ságtól, mint telekkönyvi hatóságtól, ha egyél talán be is adatott oda a szerződés. Tankó Miklós peluk panaszolja, hogy 1929 ben szerződés készítésével bízta meg Nádasdi! aki felvett elsőizben 1200 lejt, aztán egy naj múlva a fél lakásán újabb 1200 lejt követelt, amit meg is kapott és amikor most Tankó a bíróságon utánajárt a szerződés ügyének, látja, hogy a szerződés beadva nincs, az illeték lerovása sincs eszközölve s ennélfogva a megvett ingatlanok adózása és birtokolása tekintetében óriási rendetlenség uralkodik. Akit a határon akart áttétein!. Baczoni János havasi pásztort úgy zsarolta meg, hogy 3000 lejt követelt tőle, amiért az állampolgársági lajstromba felveszi, pedig a földhözragadt szegény pásztor már tartózkodási helyén, Csikszentmiklóson fel volt véve, semmi szükség sem. volt újabb eljárásra, de erőszakkal és fenyegetésekkel, hogy Magyarországra téteti át, egyévi keserves keresetét, 961 lejt kiránt el s a cisikszentmiklósi elöljáróság állampolgársági bizonyítványát trágár szavak kíséretében széttépte. A több rendben kért pénz visszafizetését azzal odázza el, hogy rémes káromkodásokat visz véghez s lelövéssel fenyeget! meg a pásztort, aki a saját bőrén tapasztalta Nádasdi hivatalos hatalmával való visszaélését. Se szeri, se száma a 250—300 lejes építkezési engedélyek kiszállási költségeibe felvett összegeknek, de a helyszínre soha ki nem járt s engedélyt sem szerzett. Csak mutatóba közlünk néhány nevet, Tankó Miháíyné, Ambrus Tamás, Pora András (anikó), Ambrus Géza, Farms Tmróné, Fábián Imre, Galaczi István, Bo- dor Dénes, Tankó Andrásné (bitang), stb., stb. Mánya Péter asztalosmester panaszolja, logy egy fél hálószoba bútor árába Nádasdi még ma is tartozik neki 1927. év óta 2600 lejjel •s csúf szája miatt kérni sem meri, mert többször megfenyegette, hogy megveri, általában mn$i csúfságot és cigányságot követett el vele, hogy önérzetes lélek utálja még a vele való találkozást is. ¥ tó í4i HOUR! Mielőtt tankönyv, füzet és iskolaszer megrendelését megtenné, kérje a „Minerva“ Irodalmi és Nyomdai Miiintézet Rt. tankönyv jegyzékét. Cím: Cluj-Kolozsvár, Sir. Baron L. Pop (Érassai u.) 5.