Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-23 / 216. szám
XIV. ÉVF. 216. SZÁM. Huszonötmilliónyi adóbüntetést róttak ki Csikmegye erdőtulajdonosaira és fatermelóire Felülről siettetik az összeomlást - A jövedelem- csökkenés arányában emelték az adókat s most jönnek a milliós bírságok (Gyergyószentmiklós, szeptember 21.) Á gazdasági világválság minden jel szerint nálunk, Romániában érezteti legerősebben hatását. Az országra nehezedő krízis pedig kétségtelenül egyenlőtlen megoSztásu, amennyiben vannak vidékek, amelyek kevésbé érzik és olyanok, amelyekre fokozottabb mértékben sulyosodik az általános helyzet majdnem mindenütt kibírhatatlan nyomása. Ha a Regát parasztjai egy sokkal jobb helyzetben vannak, mint az átlag — abszolút igénytelenek, minden szükségletük kikerül saját primitív gazdaságukból, adót a mi arányainkhoz képest úgyszólván nem fizetnek, pénzre igy szükségük tulajdonképpen nincs — Gyergyó székelyei minden bizonnyal azok, akik a szörnyű helyzetet legkeservesebben sinylik. Nagy jövedelmekhez voltak szokva, a közbirtokosságok évenként munka nélkül osztották a jelentékeny összegeket képviselő jutalékokat, az erdőmunka nagyszerűen jövedelmezett és a nagy kereseti lehetőségek mellett az igények annyira megnőttek, hogy megtakarított tőkék helyett a gazdasági nagy fellendüléssel egyszerre adósságok keletkeztek, nőttek, szaporodtak. Egy adott pillanatban, körülbelül két éve, letörött a fakereskedelem, máról holnapra megszűnt minden jövedelem, az is, amit eddig munka nélkül adtak, az is, amiért dolgozni kellett volna. Gyergyóban, ahová mindig százszámra jöttek messzi földről erdei munkások, megkezdődött a munkanélküliség. Az adósság maradt és szaporodott a kamatokkal, mert most már senkinek sem volt honnan fizetni. S a nagy, könnyű keresetek után egyszerre, egyik napról a másikra beköszöntött nyomorúság most keservesebben érezteti hatását, mint bárhol másutt. A nép vezetői már régen látják, hogy a viszonyok itt relative is lehetetlenek, kísérleteznek, hogyan volna lehetséges rajtuk javítani, segíteni, de a megyében magában az önsegítésnek minden lehetősége ki van zárva, kividről, felülről kellene, ha mást nem, legalább jóakaratot találni. Memorandum a pénzügyminiszterhez. Több mint egy éve, a osikmegyei magyar- párti képviselők memorandummal fordultak az akkori pénzügyminiszterhez és feltárták a megye kétségbeesett helyzetét. Elmondták, hogy a faárak letörése miatt a lakosság, ha valami keveset el is tud adni, azért ma kisebb összeget kap, pedig saját fáját hozza a gyár udvarára néha tizenkét-tizen- öt kilométernyi távolságról is, mint amennyit két évvel előbb fizettek volna neki ugyanazon famennyiségnek fuvardíjáért, amikor másnak a fáját szállította. Földjeink úgyszólván terméketlenek, az állattenyésztésre alkalmas legelők úgy vannak az egyes községek között elosztva, hogy amíg egyiknek 30—40.000 hold jutott, a többinek 500—1000 hold maradt, az igazságos agrárreform következtében. így a magyar községek állattenyésztését megfojtotta a legelőhiány, ez se jövedelmi forrás. És jóllehet az előző években az egyedüli dolog, amin keresni lehetett, a fa, bőven hozott s most a kereseti lehetőségek zéróval egyenlőek, az adózás, a kiabáló tények előtt behunyja szemét, bedugja fülét. Amig 1925-ben a vármegye összeadója huszonegymillió lejt tett ki, ez az összeg 1930-ra hatvannyolcmillió lejre emelkedett. Tudjuk, hogy ez idő alatt az adókulcs jelentékeny változáson nem ment keresztül. Az emelést a kincstár azáltal érte el, hogy rendszeresen évről-évre, tiltakozás, könyörgés, a leszegénycdés kózenfogható bebizonyitása ellenére az adóalapul szolgáló jövedelmeket mind nagyobb és nagyobb összegekben állapította meg. Holott mindenki tudta, hogy a jövedelmek estek, hogy az emberek néhol még azt az ösz- szeget sem keresik meg, amelyet adóba fizetnek, mindennek előadása és bizonyítása azonban a páratlan adókivető bizottságok számára nem volt lényeges és számbaveendő körülmény. Az is természetes, hogy mit sem ért az adózók képviselőjének, mint bizottsági tagnak tiltakozása sem. Azért minden egyes határozatot egyhangúlag hoztak. Mennyi az adó a fa után? Ugyanez a memorandum számítja ki, hogy minden egyes köbméter fa után a következő adók és illetékek fizetendők: Földadó .19.29% Útadó 5 Szerződés illetéke 7.92 Községi pótadó 1.5 Vármegyei pótadő 2.5 36.25%; Kassák; Megnőttek és elindulnak. 153 lei Lepagenál, Kvár. Kérje az újdonságok jegyzékét! Ezekhez járul a esikmegyei közbirtokosságokra törvényellenesen kivetett illetékegyenér- ték még további tiz százalékkal, (az illeték- egyenérték sajátsága, hogy csak Csik- és Udvarhelymegye közbirtokosságaira kötelező, például a kolozsvári tábla területén lévő közbirtokosságok nem fizetik, ez a jogegység és jogbiztonság nevében, Hamangiu igazságügyminiszter ur törvényegységesitő érája alatt) a globális adó legalább további 5%, úgyhogy a tényleges adózás 51—52% minden egyes köbméter fáért kapott összeg után. Ezeken kivül mindenki tudja, hogy a vágási, kitermelési engedélyek is pénzbe kerülnek, százalékokban kiszámítva sohasem kevesebb, mint tiz-tizenkettő. így az erdőtulajdonos a kapott összeg harmincöt százalékával kénytelen megelégedni. Mert a romániai adótörvénynek van egy olyan rendelkezése, amit egyedülállónak gondolunk a világ összes adórendszereiben. Az erdők eladásánál az egész kapott összeg, vagy ha a tulajdonos sajátmaga részére termeli ki, az egész, becslés utján megállapított faérték tiszta jövedelemnek számit, amelyből semmiféle levonásnak helye nincsen. Erdőőrzés címén a közbirtokosságok Csik- megyében évente milliókra menő összegeket fizetnek, ezenkívül erdőszolgákat önmaguk kötelesek tartani, ujraerdősitési óvadékok címén további milliók hevernek évekig kamatozatla- nul a Casa de depunerinél, amely azokat csak akkor adja vissza, amikor az erdőtulajdonos már ugyanannyit költött az erdő mesterséges ujraültetésére, amire nálunk a legtöbb esetben a világon semmi szükség, nő az erdő magától jobban, mint az ültetett — mindezeken a címeken pedig egy fillér leütésnek nincs helye. Ezek a viszonyok 1931 julius elején. Jön az Inspektor nr Azért nevezetes dátum éppen julius eleje, mert ekkor érkezett csikmegyébe Tautu generálinspektor ur, akit a pénzügyminisztérium rendeletével a esikmegyei közbirtokosságokra szabadított. A generálinspektor ur végigvizsgálta a megye összes közbirtokosságait és erdőtulajdonosait és vizsgálatának eredményeképpen nem kevesebb, mint huszönötmilliónyi büntetést rótt ki a szerencsétlenekre, adóeltitkolás miatt. Egyetlen esetet se tudunk, ahol az „eltitkolt“ famennyiség ne lett volna rendesen adózásra bejelentve. Csak a komissziók annakidején, hosz- szas könyörgésekre és dokumentált bizonyításokra, mégis néhol figyelembe vettek egy-egy rendkívüli körülményt, minőségi leütéseket, menyiségi hiányokat. A kivetések jogerősek maradtak, némeiyik óta hat-hét év is eltelt, (adóbüntetés öt év alatt végérvényesen elévül) ebből mind kihágás és jegyzőkönyv lett a generálinspektor ur eredményes működése nyomán. Volt olyan eset is, ahol az adózó annakidején megfizette adóját, teljes összegében (több százezer lejes tétel) csakhogy a pénzt nem személyesen vitte az adóhivatalhoz és a nyugta másnak a nevére állítódott ki — ez is kihágás, hiszen a tulajdonos erdőt adott el s semmi nyom, hogy adót is fizetett volna. Több százezer lejes büntetést kapott Gyergyószentmiklós város, amelynél pedig kizárt dolog, hogy adóját eltittörkolta volna, ez lehetetlenség a számviteli vény hatálya alatt. A mai helyzet. A büntetések ellen az érdekeltek a fellebbezések áradatát adták be s önmaguktól jelentkeztek úriemberek „közvevitőkül", hogy a dolgot „el lehet intézni“. A fellebezés rengeteg költséget, utánjárást jelent. Az „elintézés“ lefizetendő súlyos összegeket és amellett az elintéző sohasem tudhatja, mikor pattan ki valami a dologból, két év múlva, jövőre, újra előveszik esetleg s az sincs kizárva, hogy a bütetésen felül még be is csukják valami politikai kampánnyal kapcsolatban, vesztegetésért. Az adó és büntetés megfizetésére pedig, amelyek a régi, jóvilágbeli faárakkal vannak bőven kalkulálva, ma két köbméter fát kellene eladni, ha volna kinek, hogy egy köbméterre eső adót és büntetést meg lehessen fizetni. Az emberek tanácstalanul állanak és fejüket törik, miért zudult rájuk éppen most ez a büntetésáradat, a nyomorúság legközepén, amikor ilyenek nélkül is mindenki megy tönkre. Talán ez az a segítség, amelyet a pénzügyi hatóságok hosszas könyörgésekre, leromlott gazdasági helyzetünk megjavítása céljából végre engedélyezni kegyeskedtek. Sándory Mihály. fiz Adriai Biztosító Társulat Romániai Igazgatósága által f. hó 15-én az illetékes hatóságok jelenlétében megtartott népbiztositási kötvények nyilvánossorsolásán a következő betükombinációk lettek kihúzva: D. M. 1. Y. J. D., G.K.K lés, vegytisztitásban, úgy kivitel, mini olcsóságban cég vezet!!
