Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-04 / 200. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24256—927. / C/oj-Ko'czsvir, 1931 szeptember 4 Péntek ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON r 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN l érrr, X200 lej, félévre C" yed évre 300 le), egy hó« Egyes « i 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal : Plata Unirii (Főtér) A Telefon : 5-08, IMML XIV. évfolyam 200-ik szám. Sajlóbilincs a láthatárom Iorga miniszterelnök ur már többizben kifejezést adott azon felfogásának, hogy a kisebbségi sajtó túlfeszíti a hurt és kritikájában túlmegy az illendőség határain. Néha napján a miniszterelnök ur a többségi sajtó ellen is fordul — természetesen saját pártorgannmait lelkes módon kiemelve — egyszóval a kormány elnöke nincs megelégedve a sajtó viselkedésével és erőteljes rendszabályokhoz folyamodik. A miniszterelnök ur kis szócsövében, a Neamnl Romanescben azt fejtegeti, hogy még eddig nem Ítéltek el kisebbségi ujságirót, de ezután jön majd n hadd el hadd! Már most tisztek'i tel tesszük fel a kérdést: a kisebbségi sajtó változtatta-e megga hangját, azt az ildomos, docens hangot, anpSy állítólag sohasem kénysze- ritette ki a hatóságok üldözését, avagy tizenkét év megelőző kormányai voltak oly nagylelkiiek, hogy szemet hunytak a kisebbségi „sajtógaráz- dálkodások" kai; Szemben? Egyik sem történt meg. Ne ringasa magát Iorga miniszterelnök ur abba az illúzióba, hogy miniszterelnök-elődjei nem tudták, hol kiáltsanak vétót, aminthogy mi sem ringatjuk magunkat abban az illúzióban, hogy a lorga-koraiany működése alatt büntctlc- nrbl>ül lehet irni. mint más kormányok alatt és ezért kaptak vérszemet a kisebbségi sajtóor gánumqk. Ha a miniszterelnök ur ugv figyelte, avagy figyeltette volna a múltban az erdélyi kisebbségi lapokat, mint ahogyan mostan, rájött volna, hogy ez o kisebbségi sajtó egyetlen egy kormánnyal szemben sem tett kivételi oly tekintetben, hogy a maga jogos igazát el ne mondja és ne dokumentálja és hogy ez a kisebbségi sajtó áldó lián ni nehéz helyzetében mindig példásan megőrizte a. maga önfegyelmét, mindig szenimeü tartotta az állam jelentőséges érdekeit és he Iorga miniszterelnök ur töbl - Ízben konstatálta, elismeréssel és fenntartás nélkül, hogy a magyar kisebbség józan és jóhiszemű államalkqiú elem. úgy indokolatlan e kisebbség sajtója ellen berzenkedni, amely éppen a megdicsért magyar kisebbség közhangulatát, kívánságait tíikrözteti vissza. Ha a kisebbségi sajtó árgumentumokat akarna keresni a maga igazához, elmondhatná azt is ]:• gy ha a kisebbségi sajtó magatartásával nincs megelégedve a kormány, mit szól akkor a többségi sajtó ellenzéki megnyilatkozásaihoz? Végtére is nehéz volna elhitetni Románia közvéle ményével, hogy a román többségi sajtó nme- rendszabályozásárn nincs szükség, mert az tud . ja a maga sajtókötelességeit, a kisebbségi sajtó ellenben nem tudja, tehát nyomatékosan figyelmeztetni kell rá. Végtére is ki fogja elhinni, hogy a kisebbségi sajtónak ma nincs egyéb dolga, minthogy diszkreditálni igyekezzék a kormányt akkor, amikor valóságos létérdeke, hogy minden romániai energia az ország megmentésére koncentráltassck. Nehezen veszi be azt az egyszerű olvasó ember feje is, hogy miért éppen a kisebbségi sajtó árasztja el pergőtüzével a mai rezsimet, akkor, amikor a kisebbségnek abból a szempontból, hogy jut-e kormányra vagy nem jut, minden többségi politikai párt semleges, azaz minden politikai párt programja helyeslésével találkozik, ha jót hoz, kritikájával, ha rosszat hoz? A kisebbségi sajtónak nem érdeke, hogy a kormány azért bukjék meg, mert egy másik párt. vállain talán ő is a kormányzásig emelkedhetik. Nyugodjon meg hát a miniszterelnök ur abban, hogy a kisebbségi sajtó a maga teljes erkölcsi felelősségének magaslatán áll ma is és a múltban is és ha a miniszter- elnök urnák úgy tetszik, hogy túlságosan kri tizálják intézkedéseit, akkor hozzon olyan intézkedéseket, amelyek nem hívják ki automatiJ Ubségi elEin mindinhdbb tényezfijévé sál az ország palititsájánaK“ - ismerte el Suta a kiseneoi liMis páFtéríeUeten Orientációs hullámok a nemzeti paraszt-pártban Szeptember 10-re összehívják a képviselőházat (Bukarest, szeptember 2.) A Dreptateaban, a nemzeti parasztpárt hivatalos lapjában cikksorozat jelenik meg a politikai erők újra csoportosulásáról s az első cikk a világgazdaság depressziójából származó szükségessegeket tárgyalja. Először is azt fejtegeti, hogy a politikai erők újra csoportosulása a pártpolitikai geometria szempontjai szerint nem fog létrejönni, aminek bizonysága, hogy egy év óta a legkisebb kisérlet sem történt erre vonatkozólag. Egészen más azonban a helyzet, ha a politikai erőket a világgazdaság helyzetének prizmájánál nézzük. A lap hárofíi portba f ;,f 'Ijk össze a gazdasági helyzet által előidézett szükségességeket az ország politikai élete szempontjából. A normális gazdasági fejlődés és a társadalmi egyensúly biztosítása érdekében feltétlenül szükséges az agrárszempontok szerinti politikai beállítottság. Nálunk a mezőgazdaság hátramaradott, szervezetlen állapotban van, akár a termelés vagy a mezőgazdasági hitel, vagy a termékek értékesítését tekintjük. A mezőgazdaság megmentése csak állami akciótól várható. Másodszor úgy gazdasági, mint pénzügyi területen meg kell könnyíteni a nemzetközi gazdasági együttműködést Végül pedig teljesen normálisa”. kell működnie az alkotmányosan parlamenti rendszernek, olyan a nép tömegeiben mélyen gyökerező politikai szervezetek támogatásával, amelyek valóban a fennálló érdekeket és eszmeáramlatokat képviselik. A cikket úgy lehet tekinteni, mint a nemzeti parasztpárt most alakuló n] programgondolatainak egyrészét és ebből a szempontból nagy fontosságuk van. A Patria, a párt kolozsvári hivatalosa szintén ilyen követendő elveket szögez le négy pontban: A hamisitatlan alkotmányos rezsim, a decentralizáció alapján felépülő korszerű köz- igazgatás, a pénzügyi és gazdasági problémák azonnali radikális, ha szükséges heroikus eszközökkel való megoldása, végül pontos orientáció a külpolitikában, teljes egyetértésben a barátságos államokkal és a román állam érdekeivel. A lap végül, ami természetes, most is hangoztatja, hogy a nemzeti p.-párt az egyetlen az állam sorsának vezetésére alkalmas politikai erő, amely nyugodtan várja a napot, amikor uralomra kerül, de viszont aggodalmait fejezi ki azok iránt a veszedelmek iránt, amelyek a ké- sedelmeskedésből származhatnak. Uj eszközöket, áldozatokat és bátorságot követel az ország vezetői részéről. Ugyancsak a Patria a leghatározottabban cáfolja azokat a híreket, amelyek a nemzeti parasztpárt és az Averescu-párt fnziós vagy együttműködési tárgyalásairól elterjedtek. RepülSf^éplesszállási területek gyártása — nagyban A bukaresti sajtó élénken kommentálja t)u- mitrescu tábornok csendőrségi vezérinspektor rendeletét, amelyben nem kevesebbet követel az egyes csendőrörsöktől, minthogy minden egyes helyen sürgősen repülögépleszállási területet készítsenek elő, mivel a tábornok váratlan Inspekciókat fog tartani és útját repülőgépen teszi meg A leszállási terület 400 méter hosszú es 400 méter széles kell legyen s ha ilyennel az illető csendőrkirendeltség nem rendelkezik, úgy azt a községi legelőkből kell kiszakítani. Amikor a repülőgép közeledik, a csendőröknek tüzet. kell gyujtaniok a szél irányának jelzésére. Az îndreptarea szerint az ilyen rendeletek alkalmasak arra, hogy idegességet keltsenek. Felveti a kérdést, hogy miféle készülődésekről tud a kormány és miért tesznek ilyen rendszabályokat. ítélet a speriejenei lázadás ügyében. (Bukarest, szeptember 2.) A târgoviştei törvényszék vádtanácsa most tárgyalta le a spe- rietenei lázadás negyven letartóztatottjának ügyét. A vádtanács határozata szerint a gyanúsítottak közül tizenötöt, közöttük négy asszonyt tartottak fogva, mig a többieket szabadlábra helyezték. Megírtuk, hogy ugyanezzel az üggyel kapcsolatban letartóztatták Spineanu volt nemzeti parasztpárti képviselőt is. A letartóztatás a nemzeti parasztpárt körében politikai bosszu(Folytatás a második oldalon.) kusan a Neamul Rómanescen kívül talán az egész romániai összsajtó kritikáját. És végül legyen szabiid megemlíteni azt is, hogy a miniszterelnök kilátásba helyezett megtorló intézkedései, ha mindjárt csak kisebbségi vonatkozásában pengetik is. a Románia alkotmány-szelleme, a törvénybe iktatott sajtószabadság elve ellen való cs meg tudjuk érteni egy vezető többségi lapnak, az Adeverulnak kisérő szavait, amikor a lap tiltakozik az ellen, hogy a sajtó egyrészé- vel szemben megkülönböztetett módon járjanak el. Az egész sajtó — üt rá az Adevernl frap- pánsul a szögre — a sajtószabadság mellett áll és nem lehet csak annak egyes orgánumait börtönnel fenyegetni, mert amúgy is kilátszik a lóláb, hogy ez a fenyegetés mindenkinek szól, aki a kormány elleti mer irni. Mert ez az igazság!
