Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1931-09-18 / 212. szám

WawBina KÎF. EFF. m. SZÁM., J i Select Mozgó mai kezdettel mutatja be: Lil Dagover és Petrovits legújabb német pár, beszédű bangosíilmjé Asszony, aki sohasem felejt Nagyszerű rendezésű, fényes kiállítása dráma. A filmet megelőzi a legújabb híradó. Mon. Favoritfim. é # Az erdélyiek magzatai*tásárói tanácskozik a parasztpárt vezérkara Feltűnést keltett Hatieganu Emil királyi audienciájának a hire — Eltitkolták a királynak egy táviratát és Titulescu válaszát a királyi táviratra — Kitiltják a francia lapokat (Bukarest, szeptember 16.) Az erdélyi poli tikusok ellen indított hajsza egyáltalában nem használt a konszolidációs együttműködés céljai­nak s az erdélyi néphangulat sokkal aggasztóbb lehet, mint amilyent például a nemzeti paraszt­párt erdélyi tanácsának határozatai kifejezésre juttattak. Nem volt kétséges, hogy Bukarestben egyszer mégis csak meggondolást kell ennek az eímérgesitett helyzetnek előidéznie. Jelek mu­tatkoznak, melyek szerint mintha a meggondo­lásra van néhol hajlandóság. A parasztpárt az erdélyik magatar­tásáról tanácskozik. Iunian volt igazságügyminiszter Topolo- venibe utazott Mihalache birtokára, ahova Madgearut is meghívták. Madgearu azonban most nem tudott vidékre utazni és igy az Ade­veriri szerint Tárgu-Jiuban Iunian birtokán fog­nak találkozni. A nemzeti parasztpárt regáti vezetőinek megbeszélése rendkívüli fontosságúnak ígérkezik. Arról van szó ugyanis, hogy a regátiak előtt nem közönbösek azok a megnyilvánulások, ame­lyek a párt erdélyi tagjai részéről ismételten észlelhetők voltak a legutóbbi időkben. Nem szólva a párt erdélyi elnöki tanácsának ismert határozatairól, amelyeket a regátiak is helye­selnek, főleg Bocu Sever és Vlad Aurel nyilat­kozatai, továbbá az erdélyi sajtó magatartása, valamint Boila Romulus tervezete azok a kérdések, amelyeket a regáti ve­zérek tisztázandónak tartanak és amelyeket úgy tekintenek, mint a párt prog­ramjával és céljaival sok tekintetben nem egyezőket. A tárgujiuli megbeszélésnek a párt jövője szempontjából nagy fontosságot lehet tulajdonítani. Hatieganu Emil a királynál volt audiencián. Politikai körökben élénk érdeklődést vált ki Hatieganu Emil tegnapi királyi kihallgatása, amelynek politikai hátteret, tulajdonítanak. A nemzeti parasztpárt kolozsvári határozatairól esett szó — ugytudják — ezen a kihallgatáson s Hatieganu Emilnek alkalma volt az erdélyi hangulatot is­mertetni. A nemzeti parasztpárt bukaresti ifjúsági szervezete ma ülést tart, amelyen Mihalache és Madgearu is megjelennek. Hir szerint ezalka- lommal foglalkozni fognak az erdélyiek mozgal­mával is. Eltitkolták a király és Titulescu táviratait. Az ellenzéki lapok éles támadást intéznek Iorga és kormánya ellen, amiért nem hozta nyilvánosságra azt az üdvözlő táviratot, ame­lyet az uralkodó intézett Titulescuhoz a Nép- szövetség elnökévé való másodszori megválasz­tása alkalmával. Ezenkívül a kormány eltit­kolta Titulescu választáviratát is. A Lupta föl­veti a kérdést, hogy milyen jogon tartotta titokban lorga ezt a táviratváltást, amikor jóval kisebb jelentőségű személyekhez intézett uralkodói táviratokat azonnal hivata­losan közölnek. Ez az eljárás legalább is érdé kés és mindennél ékesebben beszél arról a szel­lemről és szempontokról, amelyekkel Iorga bi­zonyos irányban viseltetik. t A francia sajtó kellemetlenkedik Egy másik támadási témája a Luptának az, hogy Iorga kormányának politikája mind merevebbé teszi a francia-román viszonyt. El­mondja a lap, hogy közelebbről a miniszterel­nök a miniszterelnökségen működő Pangal nevű urat küldötte ki Párizsba azzal a megbí­zással, igyekezzék az ország iránt kedvezőbbre befolyásolni a francia sajtó hangját. Pangal missziója nem nagyon sikerült és a Quotidien cimii nagy francia lap legutóbb sú­lyosan elitélő kritikát irt a Iorga-kormányról, amire viszont az volt a válasz, hogy a lapot Romániából kitiltották. A Lupta azt Írja, hogy ennek a magatartásnak továbbfolytatásával azt érik el, hogy nemso­kára majd az összes külföldi lapokat kitiltat ják a kritizáló cikkek miatt az ország területé­ről. Riasztó hírek a költségvetés leszállításáról. A jövő évi költségvetés tervezete, amint már megirtuk, Bratescu államtitkár munkájá­ban elkészült és a pénzügyi bizottság állandó permanenciában tárgyalja, egyelőre nem vala­mi nagy eredménnyel. Elvileg annyit elhatároz­tak, hogy a legmesszebbmenő takarékosság el­vét fogják érvényre juttatni, végérvényesen azonban még nem döntöttek a költségvetés tel­jes összege tekintetében és ezt nem is tehették meg, mert az egyes minisztériumokban még nem történt meg a költségvetési tételek reví­ziója. Kétségtelennek látszik azonban, hogy_ az uj budgetben mégis csak sor kerül a tisztvise­lők fizetésének leszállítására, Ismeretes Arge- toianunak az az álláspontja, mely szerint van­nak tisztviselők, elsősorban falusi papok és tanítók, akik sokkal könnyebben élnek, mint a városiak és ezek fizetését feltétlenül le akarja szállíttatni. A bizottság állítólagos ilyen egyik tagja — elterjesztett birek szerint — ál­lítólag ezt mondotta volna: — Az állami tisztviselő elégedjék meg na­ponta egy darab kenyérrel és egy dinnyével. Ilyen híresztelésekkel arról beszélnek, hogy a tisztviselői fizetéseknél harminc százalék körüli leszállítások lesznek. Sor fog kerülni az anyagi kiadások nagy csők­kentésére. A költségvetési bizottság kebeléből most több albizottságot küldöttek ki az egyes fejeze­tek kidolgozására. Az egyik a személyi kiadások kérdésével, a másik az anyagi kiadásokkal, a szeszmonopóliummal, a harmadik a hadsereg ügyeivel s végül a negyedik az állami tisztvi­selők fizetésével, valamint a nyugdijak ügyé­vel fog foglalkozni. Külön bizottság foglalko­zik a vármegyék és a községek pénzügyeivel is. Az egész közvélemény érthető érdeklődéssel várja a bizottságok munkájának befejezését. Curtius és Apponyi a kisebbségek jogai mellett törtek lándzsát Genf ben A kisanfant államok semmitmondó nyilat­kozattal tartották lenn régi deklarációjukat (Genf, szeptember 16.) A Népszövetség po­litikai bizottságában ma a kisebbségekre vo­natkozó kijelentések hangzottak el. Curtius hangoztatta, hogy a német delegáció ez alka­lommal inkább bírálatokra szorítkozik és nem lép fel uj javaslatokkal. Újból leszögezi, hogy a kisebbségeknek teljes igényük van jogaik ér­vényesítésére. Egyébként a józan ész is a ki­sebbségi jogok teljes érvényesülését kívánja, amennyiben azok elhanyagolásából és meg nem adásából, vagy a gyakorlatban való mel­lőzéséből a többségi népeknek is nagy kára származik. A kisebbségi panaszok száma egyre nő, véleménye szerint a Népszövetség főtit­kársága nem fejt ki valami nagy buz- góságot azok elintézésében. A 204 akceptált panasz közül negyvenhármat intéztek el és ezeket is csak részben. Ezen a té­ren nagy változásokat sürget. Curtius után Románia. Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Görögország és Lengyelország ne­vében a román delegáció vezetője válaszolt s rámutatott arra, hogy az említett államok új­ból leszögezik tavaly megtett kijelentéseiket és nem szándékoznak a jelenleg érvény­ben levő szerződéseken túlmenő kötele­zettségeket vállalni, a kisebbségek vé­delme tekintetében. Apponyi Albert gróf, a magyar delegáció vezetője volt a következő szónok. Ö is fenntar­totta multévi deklarációját a kisebbségek vé­delme és a kisebbségi panaszok kezelése tekin­tetében. Örömmel állapította meg, hogy a pa­naszok népszövetségi elintézése terén bizonyos haladás észlelhető Különösen két dolgot hang­súlyozott. Szükségesnek tartja, hegy a petició* benyújtó kisebbséggel mindig közöljék az ér­dekelt kormány megjegyzéseit, ami — nagyon alkalmas a félreértések eloszlatására — másod­szor pedig minden esetben a petíciókra adott válaszokat és bizottsági határozatokat hozzák nyilvánosságra és ezek közlése a jövőben ne le­gyen kivétel, hanem szabály. Apponyi után Kanada megbízottja muta­tott rá a kanadai kisebbségek helyzetére és az állandó kisebbségi bizottság megalakítását ja­vasolta. Lord Cecil csatlakozott Curtius állásfog­lalásához. Maurice Petsche, francia államtitkár ugyan­csak az előtte szólók véleményéhez csatlakozott s azt hangoztatta, hogy a kisebbségi ügyekben való eljárásokat liberális szellemben kell ke­zelni. A politikai bizottság a kisebbségi vitán kí­vül az Európa-bizottság megalakulásáról és munkájáról szóló határozatokat tudomásul vet­te és utasította az Európa-bizottságot a munka továbbfolytatására. Előadóként az Európa- bizottságba Motta svájci követségi tanácsost küldötték ki. Laval és Briand berlini útja. Briand és Laval közelebbi berlini Htjával kapcsolatban a párizsi Oeuvre azt irja, hogy ez a látogatás történelmi jelentőségű fordulatot fog jelenteni a két nép életében, amennyiben ez alkalommal egy német-francia nagyipari kar­tellt fognak létesíteni, amely az ipari élet min­den ágára kiterjed. A Népszövetség pénzügyi bizottsága beha­tóan tanulmányozza jelenleg Magyarország pénzügyi helyzetét. Vaikó magyar külügymi­niszter, aki jelenleg Budapesten tartózkodik, csütörtökön érkezik Genfbe Ehrenburg: Die heiligsten Güter, Vászonkötésben 220 lei Lepagenál, Kvár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom