Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-13 / 208. szám
6 OÁL XIV. tVF. 208. 5Z2AA Hihetetlen mennyiségben halmozódott fel az arany a svájci pénzpiacon Ahol a mérhetetlen pénzbőség és a kamatok alacsony volta idézi elő a nehézségeket Zürich, 1931 szeptember elején. ■ Amikor a Banque de Geneve bezárta pénztárait, a genfi nép meglehetős közömbösséggel fogadta ezt a hirt, miután mindenki bizonyosra vette, hogy átmeneti zavarról lehet csak szó, hiszen a bank elnöke, Alexander Moriaud volt, aki most már évtizedek óta politikai vezetője a genfi kantonnak és elnöke az államtanácsnak. Tényleg a kantoni kormány segítségére is akart sietni az intézetnek és Moriaud 15 millió svájci frank rendelkezésre bocsátását javasolta. A kanton önkormányzata már meg is szavazta volna ezt az összeget, amikor a szocialista párt részéről vétót emeltek azon a cimen, hogy ez az összeg úgy sem volna elegendő, miután a Banqu de Geneve veszteségei 60 millió svájci frankot is elérnek. Kiderült azután az is, hogy Moriaud és a bank többi vezetői óriási összegekkel tartoznak az intézetnek, mire olyan nagy lett az elkeseredés, hogy legutóbb már 40.000 genfi polgár, valamennyien betétesei az intézetnek, nagygyűlésen követelték nemcsak a bűnös igazgatóság, hanem az egész kantoni kormányzat letartóztatását. Nem sokkal ezután a botrány után lett köztudomású, hogy két másik nagy genfi pénzintézet, amelyek úgy egymással, mint a Banque de Geneve-vel szoros kapcsolatban állottak, szintén olyan viszonyok közé került, hogy a szanálásuk elkerülhetetlen. A Comptoir d’Es- compte de Geneve és az Union Financiere de Geneve ez a két pénzintézet, amelynek szanálásáról a tárgyalások most fejeződtek be azzal, hogy elhatározták a két intézetnek az egész svájci bankvilág közreműködésével való összeolvasztását. Ilyen megrázkódtatások után érthető volt, hogy a genfi tőzsde reagált legelőször a Krenger-részvények esésére és onnan indult ki a részvényektől való menekülésnek az a láza, amely csakhamar úrrá lett úgy a baseli, mint a zürichi tőzsdén is. Természetesen az európai tőzsdéken már hosszú hónapok óta állandósult lanyhaság a svájci tőzsdéket sem hagyta érintetlenül és különösen az utóbbi hónapok eseményei itt is bizonytalanná tették a hangulatot. A svájci tőzsdéken nagyon sok külföldi részvényt, kötvényt, záloglevelet jegyeznek, ezeken keresztül tehát a külföldi tőzsdék irányzata többé-kevésbó mindig érvényesülni tudott. Augusztus utolsó napjai óta azonban a lassú árlemorzsolódást hirtelen áresés váltotta fel. A helyzetet súlyosbította, hogy az áreséseknek fele az utolsó két hétre esik és hogy olyan stabil értékek, mint a Bankverein Magy Kredit- anstalt-részvények is 20%-os veszteséget tudtak szenvedni. Természetesen a külföldi részvények árvesztesége még ennél is sokkal nagyobb, * de hát ez inkább a külföldi tőzsdék behatásának következménye. De azért mégis figyelemreméltó, hogy olyan nemzetközi spekulációs papir, mint pl. a Hyspano, amely már 4000 frankon is állott, közel 1000 frankra csökkent, legmagasabb árfolyamának tehát csaknem 75%-át vesztette el. Nem kisebb arányú a Kreuger & Toll-rész- vények esése sem, amely 340 frankig zuhant, miután már 1000 frank fölött is állott. És miközben a svájci tőzsdéken ilyen értékrombolás folyt, a pénzpiacon szinte úszni lehetett a pénzben. Az augusztusi ultimót annyira nem érezte meg a piac, hogy a legtöbb svájci bank a magánkamatlábat 1 hétnyolcad %-ra csökkentette, sőt például a zürichi Kantonalbank az 50.000 franknál kisebb amortizációs kölcsönök kamatlábát is 4%%-ról 4%%-ra szállította le. A svájci pénzbőségre azonban még ennél is jobban jellemző, hogy a svájci Nemzeti Bank már nem fogad el aranyat. Augusztus végén 1188.8 millió svájci frank értékű volt a svájci Nemzeti Bank aranykészlete, csaknem 550 millióval több, mint egy évvel ezelőtt. Az arany tehát nemcsak Amerikába és Franciaországba áramlott, Svájcba is jutott belőle igen tekintélyes mennyiség. A külföldről visszavont svájci tőke tehát arany helyett most már devizákban és valutákban áramlik vissza és a svájci Nemzeti Bank ezen a téren is igen nagy gyarapodást mutat. A mult éy augusztusának végén 341.6 millió frank értékű külföldi fizetési eszköze volt a svájci Nemzeti Banknak és ez a készlet az idén 565. 5 millióra! növekedett. Az arany- és a devizaállomány tehát egy év alatt kereken 981 millióról 1754 millióra emelkedett, vagyis csaknem megkétszereződött. Ezzel szem« ben a forgalomban lévő bankjegyek mennyi-« sége egy év alatt csak 350 millióval 1300 mii« lióra emelkedett és ennek is főképpen csak azj volt az oka, hogy a külföldön tezaurálták ai svájci bankjegyeket. A bankjegyek tiszta aranyfedezete csaknem 93%. Az a körülmény, hogy a bankjegyforgalom a külföldi tezaurá« lás "ellenére nem emelkedett az aranykésfleii növekedésével arányosan, arra vezethető vissza, hogy a svájci bankok állandóan igen mérsékelt hiteligényeket támasztanak a jegybankkal szemben, tehát maguk is igen nagy tőkeforrá« sok fölött rendelkeznek. De tekintetbe jön az is, hogy a világválságot Svájc gazdasági élete i3 megérzi, ott is csökkennek a hiteligények, a bankok pedig fokozott óvatossággal elégítik ki a hitelkéréseket. Ilyen, körülmények között a bankok mobilitása folyton emelkedik és azok az aggodalmak, amelyek a svájci nagybankok részvényeinek árfolyamcsökkenésében jutnak kifejezésre, valóban alaptalanok. Talán helye« sebb az a feltevés, hogy az a külföldi tőke, amely a svájci tőzsdéken helyezkedett el, keres most másirányu elhelyezkedést, de Svájc mér« hetetlen tőkegazdagságánál fogva ez az irány« zat nem lehet tartós. , â pincén át haf@lta3c be az éiieli Mrdk © ssáSEFégeni tssnfefea (Marosvásárhely, szeptember 11.) Szászré- gonben péntekre virradó éjjel ismeretlen tettesek betörtek a Szászrégeni Hitibank pénztár- helyiségébe. Először a pincébe mentek be, majd innen jutottak át a tulajdonképpeni bankhelyiségbe. Az egyik kasszát sikerült felbontaniok, a másikkal azonban már nem tudtak boldogulni, mert közben megvirradt és a kasszafurók elme« nekiiltek. A feltört kasszából százezer lejt vittek magukkal. A marosvásárhelyi rendőrség is meg« indította az ügyben a nyomozást és egy társaság ellen irányul a gyanú, amelynek három férfi és egy nő tagja van. A földmiveiésügyi államtitkár átvette a kisemmizett dévai csángók kártalanítási ügyének aktáit (Déva, szeptember 11.) A Irarói földek elvétele miatt a dévai csángók kártérítési pert indítottak. Ez a per még nem dőlt el. A hatóságok még a tavaly egyezkedni kezdtek s a pre- fekturán lefolyt tárgyalások eredményeképpen három alternativ megoldási módot állapítottak meg. Az egyik pénzben, a második a Déva melletti Bezsán erdőben, s a harmadik a bánáti állami rezorvákból óhajtotta volna kártalanítani a dévai csángókat, akiknek a kára már eddig is szinte kiszámíthatatlan. Az alternatívák azonban csak az aktában maradtak, mert a csángók abból semmit sem láttak. A mult héten aztán lent járt Hunyad- inegyében Stánciu földmiveiésügyi alminisztor, akinek űr. Bratu Dumitru, Hunyadmegye jelenlegi prefektusa átadta a csángóügyben véleményező javaslatát, amelyben azt fejtette ki, hogy a maga részéről is a bánáti állami rezer- v'ákból látja a legreálisabbnak a csángók kártalanítását. Stanciu miniszter magához vette ezt az iratot s a prefektus előtt azt a kijelentést tette, hogy a csángók ügyét ő is minél gyorsabban rendezendőnek tartja. Hogy ez már a hányadik rendezési szán« dék, nem tudjuk. Feltételezzük azonban, hogy a szándék nemes s igy végre mégis csak re« mény van arra, hogy ezt a kormány részére! sem kellemes ügyet, végre véglegesen elintéz« zék. NE VEGYEN füzetet, körzőt, tolltartót, vonalzót, iskolai aktatáskát addig, amig nem tekintette meg a MINERVA könyv- és papirkereskedés, iskolai cikkek raktárát, Cluj-Ko- lozsvár, Sír. Reg. Maria No. 1. ön hiába kételkedik, hogy minden pénzért kaphat kötött-árut és selyemfehérnemüt. mert tény és való, MUTATÓ REKLÁM-ÁRAINKBÓL Sportharisnya..........................................26*— lei Gyapjnharisnya ...................................59’— lei Gyermek-nadrág ...................................26*— lei I*ouliower...................................... ... . 120*— lei „ELBE“ Calea Reg. Ferdinand 19. Harfsnpbdz Calea Reg. Ferdinand 29. (a kis hid mellett)
