Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1931-09-13 / 208. szám

lfiha> *a3ía posíala WjA­TITÄ IN NUMERA» No. 24256—927. Î' BT Claf-Kolozsvár, 1931 szeptember Î3 Vasár na p ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Plata Unirii (Főtér), 4, Telefon s 5-08, 6-04. ELŐFIZETÉS MAGYAKOBSZAGQW t 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengé, negyedévei 15 pengé. 1 ívre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lefc egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. XIV. évfolyam 208»ik szám* Egyes szám ára 29 fillér. A lelkek regionalizmusa 9 bukaresti lapok már elparsntálják a 3orp fuljMerMkségft Argetoianu szinajai kihallgatásától átalakulásokat várnak — Ismét Presant kérik fel miniszterelnök­nek, de Argetoianu veszi kezébe az ügyeket Az erdélyi nemzeti parasztpárt elnöki taná­csának. vagy vezérlőbizottságának kolozsvári határozatai súlyos mondatokat tartalmaznak, de nem keltett volna sem lent, sem fent különös meglepetést az sem, ha a súlyos mondatok még súlyosabb kijelentéseket foglalnának magukban. Mert a legsúlyosabb megállapítás azt mondja, hogy megalázás történt. Megalázás a sorsa Er­délynek s ezt a sorsot kénytelen viselni ma. ön kénytelenül felvetődik a.kérdés, hogy az egész Erdély megalázott sorsában nem érte-e a legsú­lyosabb megalázás azt a pártot, amelynek vezé­rei ezt a megállapítást kimondották: az erdélyi román nemzeti pártot? Ezért mondjuk, hogy az élesebb, a még súlyosabb megállapítások sem keltettek volna meglepetést semmilyen irány­ban, mert a megaláztatásnak helyzetéből nem várnak az emberek simulékony hangot, sokrétű kesztyűvel önbéklyózott kezeket. Az erdélyi ro mán nemzeti párt magatartásának az irányát hangfogóját azonban megadja az a magatartás, amit a fejnélküli párt feje foglalt el az elzárkó­zó, szótalan visszavonultsággal. Megértjük azt a taktikai magatartást, amely egyfelől igazodni kíván a Maniu Gyula elzárkő zó visszavonulásának a politikai jelentőségéhez, másfelől pedig a bukaresti kormányrúd felé sem akarja eljátszani véglegesen a posszibilitá sát. Ennek tulajdonítjuk azt a mondatot, amely azt szögezi le, hogy az erdélyi román nép lelké­ben feléledt a regionáiizmus erősödő gondolata Nem azt mondja, hogy a regionáiizmus politikai irányzat, amit helyeselnek,. vagy helyteleníte­nek- Azt sem mondja, hogy ez a regionáiizmus foglalkoztat politikusokat is, hanem csak fel­éledt a nép lelkében, mint ahogyan az elkesere­dett népietekből dal is kelhet szárnyra s terjed­het el messzi területek lakosai között. Tehát nincsen szerző és nincsen programvállaló, nin csen felelősség érte, hanem a nép maga növeli a saját gondolatai között azt a valamit, amit rc- gionálizmusnak mondanak. Egyszerűen mond va: a nemzeti parasztpárt erdélyi tanácsa nem úgy beszél a regionálizrausról, mint amit a ma­gáénak vállalna, hanem az erdélyi népre mutat Bukarest veszélyes regionálizmussal vádolja ezt a pártot, amely a vádakkal szemben a harmadik személyről beszél: a nép. A posszibilitásért szűk séges-e ez, vagy talán más egyébért? Nem keres­sük a választ e kérdésre, hanem komolynak, megfontoltnak s a tények szerint megfelelőnek vesszük e megállapitást és igyekszünk logikusan tovább menni rajta. A népiélek ösztönösen érzi meg, ha megaláz zák s abban a gondolatban, amiből jót remél a maga sorsára, feltétlenül hisz. Akármennyire helyes, vagy helytelen a megérző érzéke, feltét lenül hisz benne A regionálizmusban is hisz, ha ettől várja a jót. Az erdélyi nép képviselőinek pedig a néphittel nem lehet, ellentétbe kerülniük, legalább is ilyen esetekben nem. A megalázta­tásnak a kolozsvári határozat sok panaszait so rolja fel, a regionáiizmus hitének sok előidéző okait s a felsorolás nem azt bizonyítja, hogy a népösztön tévedett volna, hanem ennek az ellen­kezőjét. Ebben a hitében nincsen, ami vissza­tartsa ezt a népet s a történelmi hivatás felada­taival terhelt párt — ha igaz a kolozsvári hatá­rozat megállapítása — akkor nem szakíthatja el magát az erdélyi néptől. Ennek a pártnak a megaláztatásai súlyosabbak mint az erdélyi népé a presztízsén ejtett, sértések szempontjából s a íeliilkerekedés taktikájába sem akarunk kívül ről beleszólani, de a túlságos önbéklyózás nem lesz olyan eredményes, mint a szókimondó ge rincesség A nép a maga szószólóit akarja látni azokban. :>bik az ö képviseletére vállalkoznak és nu hivatottak. (Bukarest, szeptember 11.) A politikai köz­véleményt és a bukaresti sajtót Argetoianu pénzügyminiszter legutóbbi szinajai királyi ki­hallgatása foglalkoztatja. A kihallgatás egy órát tartott, annak megtörténte után Argetoia­nu a legszigorúbban begombolkozott és semmi­féle nyilatkozatot sem adott az újságíróknak. Ugylátszik azonban, hogy a kihallgatáson fon­tos dolgok történtek és sok helyen rendkivül nagyjelutőségü politikai változásokat várnak még kormánykörökben is, ahol általában véve erős a nyugtalanság. A miniszterelnök szombat délelőttre minisz­tertanácsot hivott össze Argetoianu ezen szá­mol be az audiegeiá; ií s a kormány tagjai szombaton délelőtt fogják meghozni a jövendő politikai alakulást befolyásoló határozatukat. A sajtóban az uj kormányt kombinálják. Az Adeverul ban Scrutator „Mikor és miért kell távoznia a Iorga-kormánynak?“ — címmel állit fel horoszkópot a politikai helyzetről. A közvélemény mind jobban meggyőződik annak szükségességéről, hogy a lorga kormánynak el kell hagynia a helyét. Kormánykörökben arról beszélnek, hogy szeptember 25-éig bekövetkez­het a kormány összetételében a nagyjelentő­ségű változás és az október elsején Bukarest­ben megnyíló interparlamentáris konferencia résztvevőit már nem lorga fogja üdvözölni, A Neamul Românesc-ben, lorga lapjában legutóbb egy politikai elmélkedő cikk kereté ben Richelieu-ről jelent meg megemlékezés, mint a hidegvérű, merész, bátor és hallgatag államférfiak mintaképéről. Az Adeverul gu nyosan aposztrofálja ezt a cikket s azt Írja, hogy a Neamul Românesc-nek Richelieu-re való hivatkozása csak arra jó. hogy klassziku­san megmutassa, melyek azok az államférfiu- tulajdonságok, amelyekkel lorga nem rendel­kezik. A kolozsvári határozatnak megvan a hatása. A fővárosi sajtó élénken kommentálja az erdélyi nemzeti parasztpárt kolozsvári ülésé-1 lorga miniszterelnök intervjut adott a Ber­liner Tageblatt-nak. A lap szerint lorga kije­lentette, hogy a politikában az ideológiáknak és az a priori elhatározásoknak sokszor nincsen érvényesülésük, mert a gyakorlati élet szabja meg a követendő lépéseket. Egy kormányra nézve ugyanez a helyzet. Ami egyébként Ro­mániát illeti, leghelyesebb politikának az önse­gély-politikáját tartja, amely saját erejére tá­maszkodva igyekszik talpraállítani az orszá got A kisebbségi politikáról is nyilatkozik lorga, aki kijelenti, hogy széleskörű kulturális autonómiát kivan adni a kisebbségeknek, úgy, hogy az állam ellenőrzése csak az állami biz­tonság és a közerkölcs szempontjaira szont­mint miniszterelnök. lorga visszavonulása első­sorban azért történik, mivel közötte és Argetoianu között a kormány vezetése tekintetében mélyreható diffe­renciák vannak. Utódjául szóba jön Presan tábornok, aki azon­ban nem akarja vállalni a miniszterelnökséget és igy szinte bizonyosan Argetoianut lehet te­kinteni az uj kormány elnökének. lorga távozá­sakor előreláthatólag vagy harminc képviselő, a miniszterelnök személyes barátai és hívei el­lenzékbe mennek és még néhányan fognak hozzájuk csatlakozni, azok t. i., akik Argetoia- nuval nem értenek egyet. Az Argetoianu veze­tése alatti uj kabinet sorsa attól függ, hogy vájjon sikerül-e megegyeznie Dúcával a libe­rális párt támogatására. Scrutator úgy véli, hogy Duca bizonyos felté­telek mellett hajlandó a támogatásra és az er- revonatkozó tárgyalások már folynak is. Daca garanciát kíván arra nézve, hogy az Argetoia- nu-alaknlat adott pillanatban egy, az Ő vezetése alatt álló tiszta liberális kormánynak adja át a helyét. Az a véleménye Dúcának, hogy egyelőre a li­berális párt még nem venné át szívesen az ügyek vezetését, mivel a jövőévi költségvetés nagy megtakarításaival nem akarja a maga népszerűségét kockára tenni. nek határozatait.. Az Adeverul sajnálattal kon­statálja, hogy Erdély hangulata igen izgatott és szer­vezett harc indnl meg, amely a ma! helyzetben nem segíti elő az ország lelki egységét. A párt bukaresti vezetőemberei közül Mi- ronescu, volt. miniszterelnök, aki ma is Bern­ben tartózkodik, szeptember 22-én tér vissza az országba. Mironescu valószinüleg Kolozsváron át veszi útját és meglátogatja az erdélyi párt­vezéreket. Ionian, volt igazságügyminiszter hosszabb 1 külföldi utazásából visszaérkezett az országba. kozzék. dó volna, ha e külföldi kijelentéseknek itt­hon is éreznék valami kedvező hatását a ki­sebbségek. A bankok nyugodtnab mondják a pénzpiacot. A kisbankok ókirálysági szövetsége hétfőn tartja országos közgyűlését, amely alkalommal valószinüleg megalakítják az egész ország kis­bankjait egyesitő szövetséget. A nagybankok szindikátusa ma értekezletet tartott a Banca Naţionaîanâl Buzdugan elnök­letével. Az értekezleten jelentést tettek a péuz- piae helyzetéről, amelyről azt a jelentést adják, hogy az egész voualou nyugodt és kielégítő. Példálóznak Richelieu képességeivel Jorga elismeri a kisebbségi autonómia jogosságát

Next

/
Oldalképek
Tartalom