Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-10 / 180. szám
14 BS3BS«^3K! Keşjţn XIV. ÉVF. ISO. SZÁM. »mm nSSBSHS3SS2S SAKK Rovatvezető: Dr. Bródy Mikló«. 235. sz. feladvány. Fleck F. és Dulcsán G.-fól (Budafok). (A. „Brisbane-Courier“ 1930. évi versenyén I. díjas). —o— Sötét: Kd5, Bc5 és t‘S, Fg5 és h7, Hb6, gy.: a7, c6, d6, e2 (10 drb). ri e f mm p MM |gp t m/. V/. » t wm m m i 1 : X. ■ a 'mm m.y 4; ií ssB iä II Wyw/v// ff //////? <Ay i* . Ü A P" '« « m. wá Ä «1 Él * ■iSSP m m, w t a I Világos: Ka5, Vc3, Bg2 és h5, Fb8 és hl, Hc8, gy.: b3, c5 és e6 (11 drb). Matt két lépésben. (Megfejtési versenyünkön 2 pontot számit). —o— A julius 5-én közölt 232. sz. feladvány (Kési) megfejtése: ___________________ 1. Hfő (lépéskényszer). FXh4. 2. Vb44-, Kd5 3. He7 matt. (A): 1... Fb4 (c3). 2. Hg3+, Kd5. 3. Fe6 matt. (B): 1.... Ff2. 2. Hd6+, Kd5. 3. c4 matt. (C): 1.... Kd5. 2. Vb5+, Ke6. 3. Vb3 matt. (D): I. ... Hd7. 2 Vc6+ stb. 3. He7 matt. (A) 1.... Fb4 (c3). 2. Hg3+, Kdő. 3 Fe6 matt. (B) 1.... Fff2. 2. Hd6+, Kdő. 3. c4 matt. Helyesen fejtették meg: Szabó B. (Kolozsvár); Megyeri L. és S. (Gyulafehérvár); Walther K. (Vajdahunyad) — 61 ponttal. Camaraş J. (Dés): Mózes L. (Gyalár) — 58 pont. Sólymos I. (Zilab) — 56 p. Páska G. (Kolozsvár) —• 55 p. Papp M. (Kolozsvár) — 52 p. Gottlieb Zs. (Bánffyhuriyad) — 50 p. Ürmösi K. (Kolozsvár) — 49 p. Balogh F. (Kolozsvár) — 48 p. Sámuel •T. (Kolozsvár) — 43 p. Binder I. (Selymesilos- va) — 42 pont. DÓSAKÉ IRODALOM. A prágai sakkolimpiász összes csapat és egyéni eredményeit közli a „Magyar Sakkvilág“ augusztusi száma, Tárták owe r dr. kimerítő beszámolójával. Az értékes füzetet ingyen kapják mindazok, akik címüket aug. 15-ig közük a kiadóhivatallal. Cirn: Magyar Sakkvilág, Kecskemét. —o— SAKK-HÍREK. A szovátai sakkverseny, mely f. hó 10-étől 22-ig fog tartani, nagyszabású sakkeseménynek Ígérkezik. A mesterversenyen valószínűleg a következő szép mezőny fog indulni: Dr. Balogh (Csíkszereda) Mendelsohn, Herland, Taubmanr. (Bucureşti); Winkler, Augutstein, Bercovici (Iaşi); Erdélyi, Márton, Tyroler (Temesvár); Proca (Nagyszeben) és Halié (Arad). Az amatőrversenyre is számos és értékes nevezés érkezett már be, úgy hogy ebben a versenyben is magas nivóju küzdelmek várhatók. íorróság napjaiban1 semmi sem izletesebb és egészségesebb, mint hogy szomjuhkat egy alkalikus itallal oltsuk, kmely a szájat igen kellemesen hűsíti. Pr. Gusíin felfedezése óta elegendő egy liter rendes, avagy felforrt vízben egy csomagocska LITHINÉS GUSTIN feloldani, hogy egy ásványos, emészthető, kellemes, , nagyon hűsítő italt nyerjünk, amely mindennemű itallal jól vegyül, különösen a borral, a melynek kiválóan jó zamatot ad. Gombaleves Irta: Szalay László Molnár a főorvos, Bognár rendőrkapitány, meg még többen elöljárók, ott évődtek egymással rakáson a városháza előtti szakállszáritón... Dolog kevés volt így nyár derekán... Mert a nagyobbára gazdákból álló közönség künn heteit a tanyán, csak vasárnap jöttek be szent igét hallgatni, — mert akkor még templomjá- róbbak voltak a polgárok Halason... Fene meleg volt, még árnyékban is... S az a vélemény alakult ki, hogy célszerű lenne egy kis sörözés... Igen ám, de ki fizesse a sört?... Mert úgy jó a sörözés, ha csak egy valaki fizet s a többi örvendezve iszik... Fölkínálták ennek is, annak is a vendéglátó szerepet, de elhárította magától ez is, az is a megtiszteltetést... Már úgy állt a dolog, hogy kiki a maga zsebére fanyalodik, mikor megmutatkozott közeledőben Biró Dénes földbirtokos... — No, most már tudom, hogy ki fizeti a sört! — mondja örvendezve Molnár főorvos... — Ki?... — A Dini bácsi!... — A Dini bácsi?... Ha bolond lenne!... — No majd elválik!... Jön Biró Dénes, — hatalmas szál, szép pi- ríjfSarcu, fehér bajuszu úriember — a hivatal- béliek reverenciával üdvözlik... — Szervusztok! — és haladna tovább az öreg, de Molnár főorvos eléje áll: — Kedves Dini bátyám, de halovány ma arcban!... — No, ne mondjad! — Minő a közérzése?... — A macska tudja!... — Jöjjön csak be szépen a szobámba, majd megvizsgálom!... Bemennek s még öt perc se telik, már jönnek is vissza — s a főorvos örvendezve mondja: — Nincsen semmi baj!... Csak tán a tegnapi vacsora volt kissé kövérkés!... Dini bácsi elmegy megnyugodva, Molnár doktor meg kiveszi a uadrágzsebből a kezét, kinyitja, — hát egy kövér körmöci arany van benne... — No igaz-e, hogy a Dini bácsi fizeti a sört?!... mm Ahogy söröztek, barátkoztanak vigan, azt mondja Bognár kapitány Molnár doktornak: — Ide hnigass, testvér!... Van nekünk otthon egy hordó négyéves vörösborunk!... Olyan sűrű. akár az olaj!... Mint a bikavér!... De abból nem iszol!... — Ahol-e!... Aztán mért nem?... — Mert az örzsébetem bezárta a belső kis- pincébe, oszt egy szalagon éjjel-nappal a kezében hordja a kulcsot!... — Négy év óta?... — Igen!... — Dehát — minek? — Minek!... Hát, hogy meg ne igyam!... Eltettem — azt mondja — az Ilonkának lakodalmára... Akkor majd ihatsz belőle!... — Hát tudod mit: ide hallgass, Imre... Ha énutánam indulsz, akkor holnap vagy holnapután torkig isszuk magunkat a borból!... — Azt se hiszem ám!... Akkor te nem ösm&- red az én Erzsókomat!... — Csak te ne légy kicsinyhitű!... Gyere, üljünk félre oda a sarokba, oszt majd kitanita- lak.... — Kikiriki-i-i-i! A felesége elképedve nézi: — Mi az?... A kapitány elkezd csapkodni a két karjával, szétterpeszti a lábait kakas módjára, — aztán megint csak harsányan kukorékol... Erzsi néni összecsapja a kezeit. — Jézus Isten, — mi történt veled?!... Most meg odalökdöste az asztalt a szekrényhez, aztán fölmászott az asztalra, asztalról á szekrény tetejére — és ismét kukorékolt... Erzsi néni kétségbeesetten rohant a konyhába: — Mari, MáriL. Szaladj azonnal a Molnár főorvos úrhoz, — de az egyik lábad itt legyen — és mondjad neki, hogy rögtön jöjjön, mert a gazdád oda van, de nagyon!... — Erzsókom, mit főzöl holnap ebédre?-.. — Kapsz egy kis jó tejfölös bablevest oldalassal. meg turóscsuszát töpörtővel!... — Nem köll!... — Micsoda?... — Nem köll!... A csusza még csak jöhet, nem bánom; de a bableveseiddel már nyakig vagyok!... — Hát milyen levest főzzek?... — Valami olyat, ami már régen nem volt!... — Lebencset?... — Nem köll!... — Gulyást?... — Az se köll!... — Hát mit?... — Csinálj egy kis finom — gombalevest! — Jól van!... Akkor hát lesz turóscsusza meg gombaleves!... Asztalhoz ülnek... — Na, itt a gombaleves!... De most aztán egyél ám!... — Nem köll aggódni!... Kiszed a kapitány egy teli tányérral, — utána még eggyel.... — Na, adja Isten egészségedre!... Mikor a turóscsúszával is végez, leteszi szépen az asztalkendőt, föláll égnek veti a fejét, becsukja a szemét és egy irtózatosat kukorékol; Jön a főorvos?... — Mi történt az Istenért!... — Képzelje el, az Imre kukorékol I — Kukorékó-ó-ól!... — Kukorékol!... — Hát mit adott neki ebédre? — Gombalevest meg turóscsuszát!.. — Hát persze!... Megbolondult a gombalevestől!... — De hisz’ én is ettem!... — Mennyit?... t — Egy tányérral!... — És az Imre? — Kettővel!... — Na látja!... — Jaj Istenem, hát mit csináljunk?.. — Van-e itthon vörösbor?... — Van!... Négyéves!... — Nahát csak rajta!... önteni, diktálni bele, amennyit csak a gyomra bevesz!... Hozta Erzsi néni a vörösbort pintes üvegekben... A főorvos meg lecsalta a kapitányt a szekrényről: — Gyere le Imre, itt a jó vörös bor, igyunk!... Antul szebben fogsz kukorékolni!... Lejött a kapitány, lenn is maradt és nekiesett a vörösbornak a főorvossal!... S valahányszor elkukorékolta magát, Erzsi néni ijedten töltötte színig a poharakat... A kukorékolásból estefelé már vidám nótá- zás lett... Mire Erzsi néni boldogan konstatálta, hogy kedves életepárjának már csak alkoholmérgezése van.. Mert nagy hozzáértője volt a tudományának Molnár főorvos... Gondos anya Höfer hintőport, krémet, szappant használ
