Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-10 / 180. szám

ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: I évre 1200 lej. félévre 600 lej, negyed évre 800 ieţ egy hóra 100 lej. Ára 6 lej. tmmmms'sim'i iMiMiiutMawiWBwgawiH i— ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fiat» Unirii (Főtér) 11 Telefon : 5-08, trM. XIV, évfolyam ISO-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON : I évre 58 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. Chj'‘Kofaz$vi& 1931 aúgusztns 10 fj£i£ß ifm *ó«áia fla-i f TITÄ IN NUMERAR j j No. 24256—827. j Oszíozás a világ fölött Állítólag nagy külpolitikai tervek érlelőd­nek, melyek a Duna mentén levő államok szö­vetkezését kívánják létrehozni. A hírek szerint elsősorban Románia és itt is Maniuék állanak a nagy tervek mögött, melyeknek időszerűségét éppen a mostani nagy világgazdasági krízisben látják. Ennek a krízisnek európai megnyilatkozása az, hogy Németország vonaglik. A tőle keletre fekvő középeurópai államokban is roppant za­var és kétségbeesés van a gazdasági élet körül. ■Még keletebbre az orosz szovjet gazdasági rend­szere nyomja a bajba jutott Európát, s fenye­geti az amerikai és angliai tőke minden fölépí­tését. Viszont Európa nyugatán.- s mintegy a szorongatott keleti és messzi nyugati területek központján, aránylag legnyugodtabban ül fel­halmozott aranykincsén Franciaország, Nos, ez az aranykincs akar európai politi­kát csinálni. A németek nemzeti vonaglását is alázatos meghajlásba akarja kényszeríteni, az orosz beütés ellen is védő középterületet akar ivonni, s igy a maga fennmaradását, befolyását ÍSs gazdasági uralmát biztosítani véli minden (felfordulás ellen. Az ilyen értelmű francia fen- Böség lenne Európa meghatározója, mellyel az angol világbirodalom is, Amerika is, a szovje­tek világváltoztatásra törekvő gazdasági rend­szere is meg kellene hogy alkudjék. Ennek a világon osztozó elgondolásnak a középeurópai előtere akarna lenni a dunamenti államok szövetkezése. A román elképzelés sze­rint Románia volna benne a vezető állam, s kö­réje gyűlnének Jugoszlávia, Magyarország. 'Ausztria, Csehország és Lengyelország. Közös Vámterület., közös pénzegység, közös honvéde­lem, s igy közös külügy is lenne közöttük. Tehát nemcsak gazdasági, de politikai, ha- talomirányitó és hatalomosztó csoportosulás tá­madna ekként a mondott államok között. Hát­terük, protektoruk, pénzzel tápláló védőjük pe­dig Franciaország volna a maga felhalmozott aranykincsével, s a maga Európa-igénylő poli­tikájával. Ahogyan ez a középeurópai előterület ki­alakulna, úgy egyensúlyozná és közömbösítené az olasz és német állami és gazdasági területek jelentőségét. El is választaná a német területe­ket a szovjetek összefüggésétől. Amellett Ro­mánia és Jugoszlávia utján a Balkán-államok blokkjának is olyan kialakulására vezetne, hogy ez a blokk is mintegy kiágazása lenne az juj középeurópai szövetségnek. Ezzel is nőne a szövetségterv mögötti gaz­dasági nagyakarásoknak a piacterülete, s a más világrészekbe átvezető forgalma. A terv bizonyára nagykörvonala, s az Egyesült Európai Államoknak legalább is a fe­lerésze készen volna vele. A másik felerésznek ezintg kénytelen-kelletlen utána kellene érnie, mikor a keleti rész már ennyire kiérett. A fran- eia tehetség is megvan hozzá, meg az a tehetet­lenség is, amiben a felsorolt középeurópai álla­mok most vergődnek. A vergődők mindnyája (fuldoklóként már nynjtja is oda a kezét a fran- ícia aranykincs gazdája felé, hogy tőle kisegí­tést kapjon. Ezt az állapotot tekintve, igazán nagy az időszerűség hozzá, hogy a vergődőktől közös ál- lampolitika és közös állam gazdasági egyetértés kialakulását kívánják. Egyes gazdasági köl­csönösségek, társadalmi és barátkozó aktusok gnáris kezdenek megnyilatkozni közöttük; még az olyanok között is, amelyek eddig bizalmat­lanul és sértett érzékenységekkel állottak egy­mással szemben. Közös nyomornság kezdi kifejleszteni a kö- )sös érdekek felismerését, Aztán van az állam­Jkrgetoiaiivi ante portos* Kormánypárti körökben aggodalmakat keltenek Argetolanu tárgyalásai az ífji* liberálisokkal — Metbes ainiiniszter azzal védi megingott pozícióját, hogy kétségbe von ja Cry nln fehérvár jogosultságát (Bukarest, augusztus 8.) A kormány nyári vakációját apró-cseprő belső konfliktusok nehe­zítik. Aggodalomra ad okot elsősorban Arge- toianu magatartása, aki tovább tárgyal a gheorgistákkal. Az ifjú liberálisok Vezére azon­ban még nem adott konkrét választ arra vo­natkozólag, hogy Argetoianu kormányalakí­tása esetén támogatódé az uj kabinetetf A nemzeti parasztpártiak abból akarnak ma­guknak politikai tőkét kovácsolni, hogy a fran­cia barátság mellett újból lándzsát törnek s azt hangoztatják, hogy a súlyos gazdasági hely­zetben csakis ettől az államtól várhat támoga­tást Románia. Sok kellemetlenséget okoz a kormánynak Ghica külügyminiszter helyzete is. Ghica csak feltételesen vállalta a tárcát. A kormány nem veszi figyelembe r< küliigymi.;,.,.:rter tanácsait s ez a körülmény könnyen súlyosabb jellegű kom plikációkat idézhet elő. A Patria szombat reggeli száma azt a szen­zációs értesülést közli, hogy bizonyos körök Argetcianunak minisz* terelnökké való dezianálását készítik elő. A nemzeti parasztpárt félhivatalosa érthető ide­gességgel kezeli ezt a kérdést. Az Ádeverul szerint Maniu és Junian min­den ellenkező híresztelés ellenére a legjobb vi­szonyban vannak egymással. Ezt. bizonyítja az is, hogy Juniant külföldre való utaztában Ma­niu jó darabon elkísérte. Az Epoea értesülése szerint Junian mostani utazásával egy fontos missziót is teljesít, még­pedig azt, bogy St. Moritzban találkozni fog Titulescuval, akit informál a belpolitikai hely­zetről, valamint az ezzel kapcsolatos nemzeti parasztpárti politikáról és szóba kerül majd a párt vezérségének kérdése is. Késiül a munkásbiztositás uj tör­vénytervezete. A munkaügyi minisztériumban lázas gyor­sasággal dolgoznak az uj munkásbiztositási törvényjavaslat elkészítéséről, amelyet az őszi ülésszakban okvetlenül le akarnak tárgyal­taim. A törvény több igen fontos és az újabb követelményeknek megfelelő pontot fog tartal­mazni, amelyek a régi törvény hiányossága miatt sok egyenetlenséget okoztak már a ro­mániai munkásság körében. Az uj törvényja­vaslat revízió alá veszi a békéltetési jogot és azt egész más irányban szabályozza. Megre­formálja az uj javaslat a kollektiv szerződés és a betegsegélyezés kérdését, természetesen az illetékes szakszervezetek véleményeinek alap­ján. (Folytatás a második oldalon.) határok között meg nem álló gazdasági számí­tásoknak is sok ügyessége, sok egyeztető képes­sége. mely a haragosok között is üzleteket akar és üzleteket tud csinálni. Ez mind-mind hatni tud arra, hogy a megpuhitott talajon nemzet­közi állam-tervekét is lehessen elültetni. Hogy mi lesz a kibantanttal? Erre is meg­van a Maniuéktól induló tervezgetésnek a vá­lasza. A kisantant megmarad az uj államszövet­ség mngvának, s hatalmi túlsúlyának, amihez leginkább kell a maga egyesitett belső terüle­tén annak a szövetségnek igazolnia. Lehet, ta­lán olyan okosan is használják majd ezt a túl­súlyt, hogy a többi résztvevő ne érezze­Szóval: haladnánk a kisantant vitorlájával is a nagyobb egységek tengere felé. Mikor lesz meg? — nem tudhatjuk. De bi­zonyos jelekből érezhető, hogy csakugyan akar­ják és sürgősen akarják. Meddig fog tartani és ad-e a belefoglalódó népeknek megnyugvást, boldogulást? Arról is nehéz jóslatot mondani. Ha belső hatalmi versengés nélkül és külső uralmakra törekvés mohósága nélkül, tisztán a népek erkölcsi érzésű testvérségét tudná megva­lósítani. úgy bizonyára tartós alakulat lehetne belőle. De éppen ebben a tekintetben a kétsé­geknek nagyon megvan az indokoltsága. Amit kényszerű szükségek és uralmi vágyak hoznak össze, s nem a kölcsönös átérzés: annak a mulandósága is benne van a végzetében. De lehet, hogy ami ma csak kénvszeredett- ség és uralmi vágy, s ami fölött ma csak az üz- leteskedő számítások nsznak leselkedéssel és be­felé vigyorgásokkal: abból az összeterelésből megszokás lesz. A megszokásból kifejlődhetik az egymásra ismerés, a megbecsülés, a több bensöség. Ezek az erkölcsi elemek növekvő erőt is adhatnak az alakulatnak, s azzal a tartóssá­gát is növelni fogják. Lehet. Ez mind a jövendő titka. Egy azonban bizonyos. Az, hogy a terüle­teknek és gazdasági érdekköröknek nagyobb egységek felé haladása csak látszat. Nem nagy. egységek felé, hanem csak kitágulóbb megisme­rések felé balad a világ. Egyidejűleg egyénisé­geknek, kis népegységeknek a felszabadulása é3 öntudatra jutása is egyre érezhetőbb és feltű­nőbb jelenség. A nagy egységek külső látszatá­nak a köde alatt a kis egységek valóságai is egyre kivehetőbbek lesznek. A felvilágosodás növekedtével a kis dolgok és kis körök jelentőségeinek az ész re ve vese is mind erősebb. Az önrendelkezés jogát, az ön­állóság jogát éppen az elnyujtózkodó nagy h*v- talmaskodások ellenhatásként mind jobban fel fogják támasztani. A felvilágosodással a kis egységeknek önmagukról való felvilágosodása is el kell, hogy következzék, s ezt elnémitó ha­talmi szétterjengéssel nem lehet kezelni. A haladás természetessége az egyéniségek tökéletességét akarja, s nem a nagy egységek­ben való szolgai elfnlladást. Kis közök, kis egy­ségek nagy tökéletessége, s e tökéletességeknek közös nagy szellemi magaslaton való találko­zása: ez a jövő képe. A hatalmaskodó nagyakaratuságohnak meg kell 8zünniök. Természetes egyetértéseké a jövő, tehát ebben minden egyéniségnek, s igy min­den kis népnek is a maga érvényesülését meg kell találnia. Ilyen haladás megtagadásával se európai, se dunai államszövetség tartós nem lehet. Ami minket illet, a romániai magyarok ki­sebbségi sorsban levő kis népegyéniségét, mi ezzel a felfogással, s haladásunknak és igazság­hoz jutásunknak ezzel a hitével nézünk mások nagy terveire. Mikor ezek a tervelők más álla­mok hasonló tervelőivel mind összeülnek, ne­künk is lesz hozzájuk egy kérésünk: Gondolják meg, hogy mi is egész életünkkel és egész bol­dogulásunkkal beleférhessünk az 8 nagy ter­vükbe. Ne hatalmaskodni akarjanak a terüle­tükre jutó népek fölött, hanem mindeniknek, te­hát nekünk is hagyjanak meg legalább egy kis lakóterületet, ahol emberhez méltóan élhes­sünk... )(P,ţ ,j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom