Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-08 / 178. szám
fi gabonaértékesítést törvén# alkalmazása a legnagyobb nyugtalanságot keltette az országban Á|jiékek mellett a gabonaexportőrök is elégedetlenkednek — Minisztertanácson is foglalkoztak a törvénnyel és elhatározták, hogy a falusi •: lakosság munkával törleszthet! le adófát Hajnali pékrazzia Bukarestben a reudőrpreíekttis és öt rendőrkveszior vezetésével (Bukarest, augusztus 6.) Tegnap este, amint röviden jelentettük is, Valoni de Muntében minisztertanács volt. A minisztertanácson elsősorban tudomásul vették a kormány gazdasági bizottságának munkájáról szóló beszámolót, majd az ipar és kereskedelmi miniszter tett jelentést a román-magyar kereskedelmi tárgyalásokról, amelyek befejezéshez közelednek. Azután a görög-román tárgyalásokról, valamint Venizelosz látogatásáról vett tudomást a kormány. Elhatározta a minisztertanács, hogy a falusi lakosságinak az állammal szemben fennálló tartozása kiegyenlítésére elfogadja a munkában történendő fizetést is, ha valaki pénzben semmiképpen sem tudja hátralékát kiegyenlíteni. A munkateljesítmény anyagi ellenértékére vonatkozólag megfelelő tarifát fognak felállítani és a munkát különböző közmunkáknál fogják igénybe venni. A kormány végül a gabonaértékesitési törvény alkalmazásával előállott helyzetről tárgyalt és megállapitotta, hogy máris sikerült elérni, hogy a buzi ára megmaradt az eddigi nívón ugyanakkor, amikor a külföldi piacikon jelentékeny áresés történt. Elhatározta a minisztertanács, hogy a renitens pékekkel szemben a legenergikusabb intézkedéseket fogják életbeléptetni és a közönséget a katonai pékségek utján-kenyérrel ellátni. A minisztertanácsot a kiadott kommüniké szerint nyilvánvalóan a gabonaértékesítés és az ezzel kapcsolatos probléma érdekli. A gabonaértékesítés kulcsával foglalkozik az egész sajtó. A Curöntul szerint a gabonaértékesitési törvény igen nagy nyugtalanságot és mozgolódást idézett elő az egész országban. A gabonaexportőrök panaszkodnak, hog% nem kapják meg a kiviteli prémiumot és ezért tartózkodni fognak az exporttól, viszont a pékek gyűléseket tartanak országszerte és tiltakoznak megterhelésük ellen. Félő, hogy végül vagy a termelők, vagy a fogyasztók vagy mind a két osztály fogja megfizetni a közéjük ékelődött foglalkozási ágak hasznát. A kormányzat egyelőre a pékfronton akar rendet teremteni. Ma hajnalban három órakor a bukaresti rendőrség, a rendőrprafekliis. \ ,;vvj iir más kerületi rendkor vesztő;' vezetéséiül nagyszabású kenyérrazziát rendezett, hogy megállapítsák, mennyiben élnek vissza . fővárosi pékek a ke- nyérbélyegrendelettel. A rendőrközegek sorra járták a pékeket, valamint leállították a kenyeret kihordó munkásokat és leigazoltatták őket, valamint megmérték a náluk talált kenyérárut. Akiknél nem találták szabályosnak a kenyér súlyát a rajta levő bélyegmennyiség arányával, azoktól a kenyeret elkobozták és az esetről jegyzőkönyvet vettek fel. A razzia során 25 péket találtak, akik vagy kisebbsulyu kenyeret sütöttek, vagy pedig egyáltalán nem ragasztottak bélyeget a kenyérre. Ezektől a kenyereket szintén elkobozták és kiosztották a különböző népkonyhák között, mig a pékek ellen megindították a hivatalos eljárást a gabonaértékesitési törvény kijátszása miatt. A razzia következtében Bukarest mai kenyérellátása csak reggel 8-kor vette kezdetét, ami óriási felzúdulást idézett elő a fogyasztók körében. A hadirokkantak kongresszusa állást foglalt az erdélyi rokkantak bántó megkülönböztetése ellen Miért kap a regáti rokkant főhadnagy tízezer, az erdélyi kétezerötszáz lejt (Prága, augusztus 6.) Az erdélyi hadirokkantak súlyos sérelme szóbakerült a hadirokkantak prágai kongresszusán, amely nagy méltatlankodással fogadta, hogy az erdélyi rokkantak milyen mostoha bánásmódban részesülnek a regátiakkal szemben. Romániát a kongresszuson kilenctagú delegáció képviselte. Vagonescu volt szenátor és Poenariu rokkant őrnagy vezetése alatt. A hivatalos kiküldötteken kivül azonban megjelent Prágában két erdélyi hadirokkant is: Cservenka János nyugalmazott százados és Részegh Viktor Csíkszeredái ipartestületi titkár. A székelyföldi rokkantak közös megbeszélésén utasították őket, hogy utazzanak Prágába s tárják a világkongresszus elé azt a kiáltó különbségtevést, amit a nyugdíjellátás terén a román kormányok az ókirályságbeli hadirokkantak javára és a csatolt területek rokkantjai kárára gyakorolnak. A Ciamak irodája annak ellenére, hogy a két erdélyi rokkant nem mint hivatalos kiküldött, hanem mint vendég jelent meg a 230 hivatalos delegátus között, iktatta a panaszt és elő is terjesztette azt a nagygyűlésen. Az esetleges félreértések és félremagyarázások elkerülése végett azonban szükségessé vált, hogy a hivata'os román delegáció és a panasztevők között megállapodás jöjjön létre A tárgyalásik sikerre vezettek, Vagonescu és Poenariu is hozzájárultak ahhoz, hogy az erdélyi panaszt a hivatalos román delegáció is magáévá tegye. E megállapodás értelmében terjesztette aztán a kongresszus elé Pichot, a Ciamac elnöke, a maga határozati javaslatát. Pichot elnök a maga részéről előterjesztést készít a benyújtott panasz alapján s a Nemzetek Szövetségének őszi ülésszaka alkalmával érintkezést keres a genfi román delegációval, kérve a csatolt területek rokkantjaira annyira sérelmes nyugdíjtörvény megváltoztatása érdekében sürgős intervenciót. A kongresszus mély megdöbbenéssel hallotta, hogy amíg az ókirályságban a 81) százalékos rokkant főhadnagy nyugdija eléri a havi tízezer lejt. ugyanakkor a csatolt területeken a hasonlóan minősített rokkantak alig 2500 lejt kapnak, Pichot elnök határozati javaslatát egyhangúlag elfogadta. A csatolt területek hadirokkantjai tehát reménykedhetnek abban, hogy talán igy kerülő utón, sikerül rábírni a román kormányt tízéves sérelmük komoly napirendre tűrésére, " Km. *7*. m. szarni •mms^Ai^ssssmsssn-----------------------------s TTlfll FROBLÖnfiK Tömeghisztéria A legutóbbi pénzügyi események nyomárt az egész világon tömeghisztéria tört ki. Súlyos betegség, az idegességnek azzal a speciális tünetével, hogy elsősorban a vagyonos embert támadja meg és ennek a betegségnek kóros jelenségeivel számolnia kelleti az erdélyi és a romániai gazdasági életinek is. Tipikusan kaphat lista ez a betegség, amelyet szegény ember meg, sem kaphat, a vagyonosra azonban nagyon ragad. Nem tudják útját állani az országhatárok és a. legtöbbször nem képesek megakadályozni terjedését a leggondosabb pénzegészségügyi intézkedések sem. Kitör, terjed és pusztít, amíg virulenciáját el nem veszti. Sajnos igen sokszor, csak akkor vészit intenzitásából, amikor ok nélkül hatalmas takarékossági tőkéket pusztított már el és szegénnyé tett sok gazdagot. Pénz- gazdasági nyelven rön-nek nevezik ezt a kóros állapotot, amikor a magas láz kábulatéiban mennek neki a tőkék tulajdonosai azon intézményeknek, amelyek munkájának gyümölcsét megőrizték és gyarapították. Nagyjából ilyennek látszik a dolog, ha végig nézünk a kábult tömegen, amely az utóbbi hetekben bankjaink fártermeiben követelte betétjét. Igazában senki rém tudja megmöndani, hogy miért akarja kivé-mi azt az évek során át jól kamatoztatott és jól megőrzött takarékbetétet. Senki sent, tudja, hogy mihez kezdjen a kivett pénzzel, de kéri, mert más is kéri. És ez az esztelen tömegbetegség megakadályozza, hogy a pénzintézetek folytathassák hasznos és nélkülözhetetlen munkájukat: a tőkének a gazdasági élet vérkeringésébe való juthatását. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a tömeg- betegség ma már mulóban van és örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy az erdélyi pénzintézetek és különösen a magyar pénzintézetek fényesen megállták helyüket és ezzel bizonyítékát adták annak, hogy üzletvezetésük szolid és biztos alapokon nyugszik s igy a legnagyobb bizalmát érdemlik meg. A dolog természetéből folyik, hogy egyetlen bank sem tarthatja a betétesek pénzét trezorjaiban, mert nem is ez a. hivatása. A bankban elhelyezett pénz csak úgy teljesítheti közgazdasági feladatát, ha produktiv és gyümölcsöző munkára indul, azaz a banknak kötelessége a nála elhelyezett tőkéket biztos fedezet mellett termelő munkára kihelyezni. Nincsen a világnak egyetlen olyan bankja sem, amely, ha egyszerre kellene minden betétjét visszafizetnie, a legnagyobb zavarba nQ futna. Épp az elmúlt hetek bizonyítják a legjobban, hogy az erdélyi pénzintézetek a kihelyezések alkalmával a legnagyobb óvatossággal jártak el, ennek tudható, hogy nagyobb veszteségeket nem szenvedlek. Az erdélyi bankok nem lettek rosszabbak a nyugateurópai pénzügyi események következtében, mert a betevők tökéi az erdélyi termelésben nyertek elhelyezést és ezeknek a befektetéseknek booiitása semmivel sem csökkent. El kellett ezeket mondanunk most, hogy ti dolog nehezebbik részén szerencsésen átestünk, Pénzintézeteink « krízis nehéz napjaiban feladatuk magaslatán állottak és az erőpróbának sikere a legjobb bizonyítéka ez intézetek erejének, ennélfogva a bizalmatlanságra semmi oka sem lehet a közönségnek. Az erdélyi bankok erősek, amelyeket a. szomszédállamok pénzügyi eseményei sem ingathatnak meg, csak saját betevőik esztelensége és idegessége teheti tönkre őket. r. > ► Be* MINDEN GAZDASSZONY „CELLO használ. Befőttes üvegek legjobb lezáró hártyája.Legolcsóbban kapható a Minerváid. könyv- és papirkereskedésében, Cluj- Kolozsvár, Strada Regina Maria (volt Deák Ferenc ucea) 1—3. > >
