Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-01 / 172. szám
XIV. ÉVF. 172. SZÁM. *á ultrombolás - muttpusztulás i. Az alsórákosi halálraítélt várkastély Erdély történelmi emlékei közt egyike a legszebbeknek és legértékesebbnek az alsórákosi várkastély. Fél évszázaddal ezelőtt még virágjában állott az Olt jobb partján felmeredő hatalmas tornyával, kerek bástyáival, dér oszlopokon nyugvó, lövésekkel ellátott folyosóival, gyönyörű lovagtermével, melynek reliefjei is meretlen nagy művészek halhatatlan munkái. A forró mészbe hányt fekete bazalt sziklákból épített falakat, mintha az örökkévalóságnak szánták volna. Agyuk tüzének és bevehetetle- neknek építették. Az Olt fenségesen szép völgyébe nyíló Rákosi szorosnak ez a vár volt a kulcsa. Minden, a múltat becsülő népnél a mult bucsujáró helye lett volna ez a várkastély és minden eszközzel megőrizték volna a pusztulástól. Annál megdöbbentőbb, hogy nagy része ma már romokban hever. Mindennap látom, minden nap mint fekete felkiáltó jel döbben elém a sötét vár, mint az erdélyi magyar múltnak ittfeledett hőse, mely teljes részvétlenség mellett szemeink előtt haldoklik. Mindennap le omlik róla egy kő, minden éjszaka megrázkódnak falai és néma sikoltása olyan, mintha idegen bolygó hazátlan őslakója hallatná halálkiáltását. A mult haldoklásának rettenetes szimbóluma ez a fekete rom. A halálraítélt vár. vár története legalább is ezt látszik bizonyítani. A délnyugati bástyán egykor olvasható, ma már teljesen eltűnt felirat szerint, a várat Síi kösd György mezei kapitány építtette 1624-ben A felirat ez: „Soli deo gloria Extrái fecit ex fityidamento Georgius Sükösd A. D. 1624. 9. máj. Különös dicsőségére ugyan nem vált sem Istennek, sem az embereknek, mert sok könny, panasz és testi-lelki szenvedés fogta össze i'a Iáit. és hangzott el benne/és mintha érezte volna is a jövőt Sükösd György uram, vagy valamelyik utóda, a bástya keleti oldalára a kő vetkező nagy igazságot vésette l'el: „Saepe calamitas felicíiatis est cauza." A baj, szenvedés gyakran a boldogság oka. Olyan igaz, mintha nem is emberkéz, hanem a Végzet maga irta volna fel a várfalra. Be is teljesedett. Kiváltságosok boldogsága a történelem folyamán számtalanszor zúdított halálos bajokat ránk és ejtett sírba népeket. Ez a második halálos Ítélet, amelyet oZüIntésekor véstek a vár homlokára. Pár vonással csak érintem a vár történetét- Sükösd György halála után a várkastély az áiladalomra szállott vissza. í. Háköczy György Matskási Ferencnek, a mezei hadak vicekapitányának Ígéri, hogy őt megnyerhesse, de Apafii Mihály korában a vár már Buday Péter kezén van. aki hogy a kapzsi Teleki Mihály bele ne ülhessen, regius concessus mellett keresztfiának gróf Bethlen Sámuelnek hagyta, aki a kasiciy* csaknem átalakíttatta. Ó csináltatta a ma is meglevő tornyot, amelyen ma is látható a címere és a következő felirat: „Comes Samuel Bethlen Comes Com,, de Kiiküllő ac sedis siculicalis Marus CapitaneuSt utrobiQue suprefnus". A Bethlen Samuel idejében már hatalmas erőd is volt a rákosi várkastély. Erre mutat a Literato István által 1697-ben készített magyar nyelvű összeírás, amely láncokon járó felvonó hidról, 21 szakálós ágyúról, egy „muskétoly“- ról, rengeteg karabélyról, salétromról emlékezik meg. Mindezt azonban régen széthordották, elkallódtak, megsemmisültek, minthogy kitépték és széttördelték a falakba erősített rabbi- linosek tömegét is. A várral kapcsolatos hatalmas és irigyelt birtok is átment a nép kezére. A rengeteg erdők, a milliárdokat érő mészkőhegyek, többezer hold föld, amelyeket az említett vasjármúban nyögő emberek késő leszármazottai müveinek. A ráhullott könny és verejték ma nekik termi az acélos búzát, a kenyeret. Mindössze még csak a vár emlékeztet a régi világra és az sem sokáig. Hullanak a kövei, inognak a falai és minden kővel egy darab mult hull a megsemmisülésbe és feledésbe. Egy értékes, régi emlékünkkel ma-holnap kevesebb lesz. Senki sem gondol a halálraítélt várra. A kő és az embervér is visszatér a földbe. Hiába: A vér, a drága embervér már pihenni vágyik... (Alsórákos.) Nyirő József. A várkastély ma a közbirtokosság tulajdona Értékét mindig számontartották és a háború alatt első részét katonai erővel restaurálták is A munkálatok azonban abbamaradtak és ma csak a torony és nehány boltíves szoba van használható állapotban, amelyekben a esendői- ség lakik. A külső bástyákat pár év alatt le bontották, a falak egy része ledőlt, a többi dü ledezik. A relief ékítmények eredetije, — melyeket a nephagyomány szerint két görög i'o goly alkotott — már szintén porrá lett. Símen cséré gipszmásolatát egyik budapesti muzmm őrzi. A vizárkökat majdnem teljesen beta. ölték, a kastély előtti terraszt körülvevő nyolc szögletü bástyáknak és összekötő falaknak ma nyoma sincs. Egy évtizeddel ezelőtt még talán meg lehetett volna menteni ezt az őskastélyt, de eltekintve attól, hogy a közbirtokosság teljesen céltalannak látta és nem is állott rendelkezésére a restauráláshoz szükséges hatalmas összeg, — van egy másik szempont is, ami a pusztulással összefügg: a nép ugyanis mondhatni halálra ítélte a rákosi várat. Nem bántja senki, mégis el kelt pusztulnia, mert a népitélet titkos ereje le fogja teljesen dönteni a megmaradt romokat is. J Olyan esettel állunk szemben, mikor a mult fölött a szó szoros értelmében egy nép mondotta ki a pereatot. Már maga ez a puszta és ritka lény is megérdemelné, hogy foglalkozzunk a rá kosi várral. Ennek a múltnak reális megsze- mélyesitője az a vasjárom, mely a legutóbbi időkig meg volt és amelybe a vár urai a nép dédapáit fogták be a rettenetes jobbágyi sors ban. A vasjárom eltűnt, a börtönök megszüli tek, de megmaradt, a „szabadság ünnepe“. Az egyetlen ünnep a naptárban, amelyet a nép alkotott, a jobbágysorsból való felszabadulás emlékére. Örök időkre, maradékról maradékra fenntartják és ma is, minden szentháromság ünnepét követő hétfőn éppen úgy megünneplik, mint kezdetben. A jobbágysorsra emlékezteti őket ma is a vár és nem csoda, ha ma is összeszorul minden rákosi ember ökle, ha csak reá is néz és ahányszor elmegy mellette, annyiszor elátkozza. Az átoknak meg is van a foganatja A nép pedig nem feled és hetediziglen is meg fertőzöttnek tartja azokat a köveket, aiuo lyekhez elődeinek vére és verejtéke tapadt A vér halált és pusztulást hoz, Az emberi vér a legdrágább és legszentebb folyadék, amellyel ha visszaélnek, halált és pusztulást hoz. Ennek az igazsága is szóról- szóra teljesedik be a rákosi váron. Azt mondót tam, hogy köveit forró mészbe hányták, mikor építették, de mész helyett embervért és verejtéket is mondhatnék, amely nem a szabadság és nagy eszmék védelmében tapadt rá, hanem a múltak bűne piitotta évszázadokon keresztül A Ütötték, csúfolták, kifosztották a Ferencváros csapatát Délamerikában (Rio de Janeiro, julius 30.) A tegnap elutazott Ferencváros itteni szereplése anyagilag katasztrofális volt, mert formálisan kifosztották a hamis elszámolásokkal a csapatot, amely óriási nehézségek után felhajtott kölcsönpénzen tudott csak továbbutazni. Ugyanolyan szerényen, komolyan és lelkesen jöttek, mint ezelőtt két éve és ugyanúgy legjobb tudásukkal és korrekt módon játszottak és küzdöttek, mint akkor. A két év óta tartó krizis. a forradalom, any- nyira alapjában renditette meg ezt az államot, a fokozódó nyomor annyira cgzaltálttá tette az embereket és olyan idegengyűlöletet támasztott, hogy a Ferencvárosban sem volt többé hajlandó mást látni, mint olyan idegeneket, akik pénzt visznek el tőlük. Ezt a lapok nyiltan meg is Írták, még a Ferencváros megérkezte előtt, s ennek az ellenpropagandának volt az éredmé nyc az a hideg fogadtatás és az a részvétlenség, amelynek jegyében a bárom riói meccs lejátszódott, esetenként mindössze öt-hatezer, sőt, háromezer néző jelenlétében. A riói részvétlenséggel szemben Sao Raolóban, a legbrutálisabb bánásmód mellett, Valósággal kifosztották a csapatot. Minden alkalommal átlagban legalább 16— 18.000 néző jelent meg a pályán, de azért min den esetben 5—6000 jegyről számoltak csak el és olyan bagatell összegekről, amely nem fedezhette még az ittartózkodás költségeit sem. A mérkőzésekről csupán az anyagiakat illetőleg lehet beszélni, mert hiszén sport vagy szabályos mérkőzés: az itt nem volt! Fütyülés, szabadrúgás, biintetőrugás, tizenegyes. Â publikum belcrugdidt a pályáról levonult fiukba és szitkokkal halmozta él őket. A második mérkőzés alkalmat adott a német bírónak arra, hogy határtalan ragaszkodását, és szolgai alázatát a vendéglátó brazil néppel szemben bemutathassa. Meg is tette rücksichtlos“. a legnyersebb terror formájában Szegény kis Fraditól Szinte földöütüH teljesítmény volt, hogy.ezt a második meccset mégis megnyerte. Talán ilyen kétségbeesetten még sose láttuk küzdeni őket Hogy alig volt magyar já tekos. aki a pályáról levonulva, potoul ne kapott volna a közönségtől, áz természetes Ezzel a két mérkőzéssel tulajdonképpen befejeződött volna a Ferencváros eredeti program ja Sao Paolóban. A csalárd elszámolások miatt azonban még a hotelszámlát sem tudták volna kiegyenlíteni. A holtfáradt csapatnak másnap éjjel kellett volna egy válogatott néger csapat ellen kiállania, hogy ennek árán esetleg elutazhasson. Itt, aztán senki sem tud bizonyosat. Állítólag Joao Albérto, az állam interventora, tiltotta le a vendégcsapatot mélyen megalázó mérkőzést, mások szerint h Palestra erőszakossága harcolta ki, hogy mégegyszer. utoljára, belerúghasson a Ferencvárosba, elégtételként a veszteségért. Ezt a mérkőzést szitáló ködben, éjszaka tartották. A tömeg biztatta a honi csapatot: „Taposs a gyomrába! Törd el a lábát!" A pofozkodás elől a fiuknak a bezárt öltözőbe kellett menekülni. Az igazságnak tartozunk azzal, hogy ennek a meccsnek a második félidejében, mint akiknek már nincs mit veszteni, a fiukból is kitört a visszafojtott keserűség és nem hagyták megtorlatlanul öklözni magukat a mezőnyben. Másnap kora reggel elutaztak — kölcsönpénzen. A Combate ujság mégis úgy búcsúztatta őket: „A magyarok értenek a pénzszerzéshez!“ Ugyanakkor, amikor a fiuknak alig volt cigarettájuk és a csapatkapitány fejétvesztve szaladgált, hogy az elutazáshoz előteremtse a kölcsönt. Az összes újságok bölcsen hallgatnak az összes csúnya mellékkörülményről s a kivívott „győzelem“ ünneplésén túl csak az fáj nekik, hogy mennyi pénz ment megint külföldre! Vágja ki azalábbiszetvényt.ha 10 darabot összegyűjt, havi 40 leiért veheti igény boa DANTE I ücsönliiinpláráí SZELVÉNY. Tiz darab fulajdonos* jogost* tott a DANTE kőlcsönkönyvcá* iának 4G*— lei kölcsöndij ka£iza* tésc mellett egy havi hasznáii* tára.
