Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-05 / 175. szám
f&ymsSaiG? Leszállítják a magyarországi képviselők fizetését Felemelik a forgalmi adót és az ötödik fizetési fokozattól mérséklik a tisztviselői fizetéseket (Budapest, augusztus 3.) A magyar képviselőház hétfőn tartotta a nyári szünet előtt utolsó ülését, amelyen harmadszori olvasásban elfogadták a felhatalmazási törvényjavaslatot, megválasztották a 33-as bizottság képviselőtagjait és döntöttek a gazdasági bizottságnak a jegyzői fizetésekre vonatkozó javaslata felett. A 33-as bizottságba jelölendő képviselők személye körül egész vasárnapon folytak a tanácskozások Rubinéit István dr., az egységes párt ügyvezető elnökének vezetésével. A felhatalmazási törvény alapján megalakulandó 33-as bizottságnak elsősorban a bevételek fokozásának kérdésével kell foglalkoznia s ete”- kintetben több javaslat kerül majd megvitatásra. Szó van mindenekelőtt a kereseti adó felemeléséről, a forgalmi adónak három százalékra való újbóli visszaállításáról. Ennek a két adónemnek a felemelése biztosra vehető, annál is inkább, mert ezeknél nincs szükség semmiféle különösebb adminisztrációs munkára, hanem egyszerűen az eddig fizetett kereseti adó helyett megállapítják a felemelt összeget, aminthogy a forgalmi adó felemelésének adminisztrációja sem kíván semmiféle költséges előni u uká latot. A kiadások csökkentésére vonatkozólag elsősorban az V. fizetési osztálytól felfelé lenne szó fizetésleszállitásról, mig az alacsonyabb fizetési osztályok javadalmazását változatlanul hagynák meg és ott csupán a kereseti adó felemelése csökkentené tulajdonképpen a fizetéseket. Ha az V. fizetési osztálytól felfelé csökkentik a fizetéseket, akkor ebben részesednie kell a képviselőház tagjainak is, akik tudvalevőleg közel vannak javadalmazás tekintetében a IV. fizetési osztály utolsó fokozatához. Volt ugyan errevonatkozólag konkrét indítvány a Ház plénuma előtt, azonban Farkas Tibor képviselő ezzel a javaslatával teljesen egyedül maradt. Azoknak a képviselőknek, akik nyugdijat kapnak, vagy az egyik, vagy a másik illetményeikről le kell mondaniok. Vagy legalább is annyit el kell érni, hogy a nyugdíjas tisztviselő ne kapjon teljes képviselői fizetést, hanem ha nyugdiját felveszi, abban az esetben az ilyenek részére állapítsanak meg, mint képviselőnek, jelenléti dijat és igy legalább bizonyos mértékben a teljesített munka után kap külön honoráriumot. Vasárnapi weekend a faluba Egy elgázolt disznó mint a gazdasági válság értékmérője Hogyan fest a gyakorlatban a kormány optimizmusa a terméssel szemben (Kolozsvár, augusztus 3.) Alig pár hónapja annak, hogy a földmivelésügyi miniszter duzzadó optimizmusa újabb megnyilvánulási formát talált. Hivatalos jelentést tett közzé, amelyben örömmel állapította meg, hogy kitűnő termés Ígérkezik. Pár száz vagonnal több a buza, nem is szólva a tengeri s a többi mezőgazdasági termékekről. A minisztériumban megejtett kalkulációk szerint közel kétmilliárd lejjel hatalmasabb jövedelemhez jnt az ország agrárlakossága, mint az előző évben. Nem lehet biztosan tudni, vájjon ezek a hivatalos megállapítások milyen célt szolgáltak. Tény azonban az, hogy a miniszteri jelentés teljesen légből kapott adatokon épült fel és az a való tényállást szándékosan homályositja el. E sorok irója vasárnapi szabadidejét egy környékbeli faluban töltötte el. Már most a közlemény elején szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy utunk célja, nem a falusi nyomor feltárása volt. Hiszen ezt már annyiszor megénekeltük. Felhívtuk az illetékesek figyelmét a szétzüllesztett gazdasági állapotokra, statisztikai adatokkal bizonyítottuk be, hogy a falu minden egyes újszülött lakosának tizenötezer lej- nyi adósság nyomja a vállát, Adót már nincsen miből fizetni, az adminisztráció holtpontra jutott. Kiutaztunk tehát falura adatokat gyűjteni. A földmivelésügyi miniszter urak hivatalos adatainak ellenőrzésére. Betlen közelében az autó elgázolt egy disznót. A soft'őr tovább akart ugyan hajtani, de amellett, hogy ez súlyos következményekkel járhatott volna, erkölcsi érzésünk sem egyezett volna bele a felelősség elől való tovarobogásba. A tulajdonos hamar megjelent a láthatáron, mi pedig zsebeinkben kutatni kezdtünk. A disznó ára kétezer lej, — gondoltuk. — Mielőtt a szegény földmives. akit láthatóan nagyon kellemetlenül érintett a sajnálatos eset — megszólalt, feléje fordultunk: ,— Mivel tartózunk a bácsinak? — Nyolcszáz lejjel, uram. __I Az első pillanatban viccnek minősítettük a választ, de a beszélgetés során éppen ellenkezőjéről győződtünk meg. A földmives a disznót a mult év őszén vásárolta 650 lejért. Hozzászámítva a hivatalos igazolványt a bélyegekkel együtt 730 lejt fizetett. Közel egy évig nevelte s most még a nyolcszáz lejt is alig mer kérni érte. — Már öt hetivásárban jártam vele, — mondja a gazda — de egyetlen egy esetben kérdezték az árát. Higyje el az ur, csak azzal van szerencsénk, hogy még van mit ennünk. Kenyér, tengeri, krumpli, tej és bus. A ruháról nem is beszélek. Se csizma, se tineplőruha, a mellreva- lómba már rég beköltöztek az egerek. Nyáron viseljük a házi vásznat s hogy télen mi lesz, azt csak a jó Isten tudja. Az adósságok törlesztésére hiába gondolunk, nincs miből... A társaság tagjai összeadták a nyolcszáz lejt és a szomszéd falu határáig azon gondolkoztunk, vájjon mit érdemelnének meg azok, akik ennyire tönkretették a jobbsorsra érdemes gazdatársadalmat. Soüikerék határában néma cséplőgépet pillantunk meg. Két földmives őrzi. Nagyon bizalmatlanul fogadnak. Olyan „urakat“ sejtenek bennünk, akik biztosan adóemelést szándékoznak keresztülvinni. Avagy árverés időpontját jelentik be. Bemutatkozásunk után már közvetlenebb hangnemben szólnak. Mi pedig figyelmesen jegyzőnk: A cséplésen már túlestek. Az árak a mult- évihez viszonyítva ötven százalékkal alázuhantak. Egyetlen szem sem az övék. Ezt az álli- tást komoly és elfogadható adatokkal illusztrálják. A termésből: 15 százalék vetőmag, 10 százalék az aratás költsége, 10 százalék a cséplés költsége, 25 százalék a befektetett tőke utáni kamat, 15 százalék a. földterület megmunkálása (kétszeri szántás, boronáié« s vetés), 25 százalék adó. Szándékosan mellőzzük az összeadás műveletét. Attól tartunk, igen lesújtó adatok születnének meg belőle. Mindezek ellenére azért mégis vázoltuk az elkeseredés indifó okait, mert ezzel be tudjuk bizonyítani: 1. A földmivelésügyi minisztérium tulszá- mitotta magát. Kétmilliárd jövedelem helyett, éppen akkora a deficit. 2. Addig nem lehet a helyzet javulását remélni, amig hivatalos körök ennyire nem ismerik a tényleges helyzetet. D. B. X2F. ÉVF. 175. SZÁM, Marosvásárhely egész magyarsága ünnepelte dr. Sebess Jenőt (Marosvásárhely, augusztus 3.) Megható, lelkes ünneplésben volt része vasárnap este dr. Sebess Jenő ügyvédnek, a Magyar Párt ma- rosvásárlielyi direktóriuma jelenlegi elnökének. Az ünneplést tulajdonképpen a Csizmakésziíő Ipartársulat rendezte abból az alkalomból, hogy, dr. Sebess Jenő 25 év óta jogtanácsosa az egyesületnek, de részt kért magának az ünnepségből Marosvásárhely egész magyar társadalmi és valamennyi magyar szociális és kulturális egyesülete is. A jubileumi ünneplés a Csizmakészitn Ipnrtársúlat saját székhazában, a Központi szálloda hatalmas éttermében zajlott le, melyet zsúfolásig megtöltött a közönség. Este 6 órakor kezdődött a díszközgyűlés. Bálint János az ipartársulat érdemes, öreg elnöke nyitja meg a gyűlést, majd a küldöttség hívására a teremben megjelenő dr. Sebess Jenőt köszönti egyszerű, keresetlen, de az őszinte lélek cs a hálás szív mélységéből fakadó szavakkal. Több évszázados múltra visszatekintő egyesület ünnepel ina, — mondotta Bálint János — 420 esztendővel ezelőtt alakult meg ugyanis Marosvásárhelyen a Csizmakészitők Céhé, mely azóta megszakítás nélkül, folyton fennáll. A céh-rendszer megszűnése után ipartársulattá alakulj át és ennek az ipartársulatnak jogtanácsosi tisztét töltötte be az elmúlt 25 éven keresztül dr.^Sebess Jenő úgy, hogy a társulat legnagyobb szeretetét és háláját érdemelte ki. Szinte páratlan az az önzetlenség és a közügyekért való lelkesedés, mellyel dr. Sebess Jenő az ipartársulat ügyeit 25 esztendőn át vezette anélkül, hogy soha egyetlen fillér fizetést, vagy honoráriumot elfogadott volna. Bálint elnök üdvözlő szavai után Felszeghy István alelnök átnyújtotta a jubilánsnak n társulat ajándékát: gyönyörű aragonit Írókészletet, majd lerántják a leplet arról az életnagysága festményről is, melyet a társulat készíttetett örök időkre szóló megemlékezésül. Az üdvözlő táviratok és levelek felolvasása után Tóthfalnsi József a ref. egyházközség nevében köszönti, dr. Ferenczi Zsigmond a Magyar Párt, Rita Antal a Magyar Iparos Egylet, dr. Balázs Béla az ügyvédi kamara nevében üdvözlik dr. Sebess Jenőt s aztán vége-hossza alig van a különféle társulatok és egyesületek felköszöntésének. Dr. Sebess Jenő meghatva mondott köszönetét az üdvözlésekre, kijelentve, hogy életének egyik princípiuma a közügyekért való lelkesedés volt. Örömmel dolgozott mindig az ipartársulat érdekéért, mert tudja, hogy a szélsőséges világnézetek harcaiban az iparosság a társadalom legerősebb pillére, melyen megtörnek a felforgató eszmék hullámai. A diszgyülés kezdetén és végén a Csizmadia Dalárda adott elő széíi magyar dalokat. A diszgyülés végén ugyanott több mint 200 terítékes bankett volt, melyen számos pohárköszöntő hangzott el. Sebestyén Dávid emlékünnepély Vasárnap, Sebestyén Dávid elhalálozásának első évfordulóján, a Zsidó Kórházegyesület vezetősége kegyelettel emlékezett meg a kórház alapítójáról. Az ünnepségen a zsidó testületek kiküldöttein kívül a vezetőség tagjai teljes számban voltak jelen. A szónokok, dr. Fischer Tivadar, Glasner Akiba főrabbi, dr. Büehler Dezső főorvos, dr. Marton Ernő az elhunyt emberi erényeit méltatva, valamennyien kiemelték, hogy Sebestyén Dávid szerény kezdetből képességei által kiemelkedve, családi boldogságában és anyagiakkal megáldva sem feledkezett meg, hogy mivel tartozik a köznek és olyan müvet létesített rövid idő alatt kedvezőtlen viszonyok között, mely immár eddig is sok puliiért mentett meg az életnek és követendő példát adott másoknak. Már készen áll az uj kórház, melynek felavatása szeptember 6-án lesz és -ennek a nagyszabású, modern emberbarát! intézménynek minden köve Sebestyén Dávidnak a legszebb emlékezete, aki azt megalapította, céltudatos munkával létrehozta, de a befejezést, amelyet, talán érezve közeli elmúlását, annyira sürgetett, meg nem érhette.
