Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-31 / 197. szám
S?«í5*3 fittért szüntették be a kohóvölgjji százötvenéves bányaüzemei ? A Keleti Újság 174-ik számában cikk jelent meg arról, hogy a százötvenéves kohóvölgyi bányaüzemet beszüntetik és ezer ember vehet koldusbotot a kezébe. A cikkel kapcsolatban az Erdélyi Bányaüzemek igazgatósága a következőket közli velünk: — A kohóvölgyi állami üzemeket azért szüntették be, mert megalakulásuk óta mind* máig ráfizetéssel dolgoztak s a deficit középér* (éke az utóbbi években körülbelül évi hétmillió lej volt, Ezeknek az üzemeknek a felszerelése csak nagyon fogyatékos és olyan, hogy pótlása vagy mással való helyettesítése lehetetlen s minthogy a kohóvölgyi terület fémtartalmú anyagai teljesen elégtelenek, az állam nem viselheti az üzemek uj beruházási költségeit. Ezeknek az indokoknak alapján Boila Bomu- lus dr. elnöksége alatt 1929-ben működött-parlamenti bizottság kénytelen volt beismerni maga is a kohóvölgyi üzemek bezárásának szükségességét, de az volt a véleménye, hogy ezt a rendszabályt ne alkalmazzák egjszerró, hanem csak fokozatosan, hogy igy időközben biztosi- tani lehessen a felszabaduló munkások,elhelyezését s egyszersmind az volt a véleménye, hogy cserébe a fernezelyi üzemeket kell kifejleszteni. A bizottság kívánságait a munkásokra nézve lehető legelőnyöséblf-feltételek mellett realizálták, mivel valamennyinket más üzemnél helyezték el még jobb fizetéssel. Ezt a helyzetet egyébként elismerték a munkások is, ahogyan megállapítható azokból a kéréseikből, amellyel azt kérték, hogy|jmás üzemekhez helyezzék át őket. Ha'a kolífvölgyi üzemeket bezárták a fennti okok alajjján, cserébe sokkal nagyobb mértékű fejlődést vettek a Nagybánya területi kitermeléseik, ami körülbelül 84 munkás alkalmazását tette szükségessé, a fernezelyi bányakitermelés pedig a terjeszkedés utján van. Ami Lazarescu mérnök urat illeti, neki nem volt más beleszólása a dologba, mint az, hogy tanulmányokat végzett és javaslatokat tett a kitermelések rentabilitásával kapcsolatban. Le kell szögeznünk azt, ftbgy ő egész működését az állami üzemek minél nagyobb és minél jobban megszervezett fejlődésének szenteli. Lazarescu móEiiök alkalmazása szerződés alapján történt jtjioha a szerződés huszonhét- ezer lej havi fizetést irányoz elő, ő tényleg nem kap többet kézhez, mint 18 ezer lejt, jutalékképpen pedig ugyancsak a szerződés alapján a deficit csökkenéséből 0.5 százalékot kap és nem inkább provinciális jelentőséggel birt, ma 180.000 lakosa van, mióta kikötőjét sok százmilliós költséggel átalakíttatta a francia állam. Kikötője egyike Északafrika legnagyobb kikötőinek. Itt bonyolódik le nyugat Algiria cs kelet Marokkó egész kereskedelmi és személyforgalma. Innen ágaznak el minden irányba azok a vasútvonalak és országutak, amelyet revén Oran 10—12 óra alatt Marokkó vagy Alger rnin- den lakott helyéről, beleértve a legdélibb oázis- várost Colombbéchart, is megközelíthető. Amilyen mértékben fejlődik a kolonizáció, nőnék a búzával, olajfával, szöllővel beültetett területek, ngy emelkedik évről-évre Oran jelentősége is. A város egyébként festői fekvésén kivül nem sok látnivalót nyújt. Arra számítottam, hogy arab és spanyol emlékekben gazdag utcákat és városrészeket fogok találni és az első órák után már észrevettem, hogy egy teljes európai jellegű városba jutottam. Széles bulvárdjai, hatalmas szállodái beillenének akármelyik francia vagy német nagyvárosba és ha nem látnám utcáin és terein csodaszép pálmafáit, otthon, Európában gondolnám magamat. Orant hosszú századokon át spanyolok birtokolták, de ennek az évszázadokig tartó uralomnak a spanyol lakosságon kivül jóformán semmi nyoma nem maradt. Egyetlen nagy emlék Santa Cruza vára, a város mögötti magas hegyen, amelynek hatalmas falai régi harcok sebeit hordják magukon. Innen gyönyörű kilátás nyílik a tengerre és az alant elterülő városra. Forró meleg van. Nézem a város népes utcáit, a száguldó autókat, a tengerparti villanegyedeket. Keresem a város régi ősi arcát. Hosszas keresés után felfedezem az arab negyed lapostetejü házait a város szélén egy kis domb oldalán. Alig pár utca és egy két tér az, ami az arab Óraiból megmaradt. Olyanok ezek a szegényes kis házak a franciák gyönyörű városrészei mellett, mint a rabszolga viskója gazdája kastélyánál. öt százalékot, ahogyan szerepel s egyébként ez a jutalék nem haladhatja meg az évi maximális 150 ezer lejt, bármekkora is legyen a kitermelések haszna. . Szívesen közöljük a helyreigazítást, amely, — sajnos, — azt az állításunkat nem cáfolja meg, hogy a százötvenéves régi bányaüzemet mégis beszüntetik. ¥@rte m©g? a magyar vizipolócsapat a belgákat A magyarok 99 pontfával szemben a németek eddig: csak 66 poniszámo! értek ei (Párizs, augusztus 29.) Ma újabb magyar sikerek szaporították a magyar csapat győzelmi esélyeit. A helyzet e pillanatban az, bogy a magyar uszócsapat biztos aspiránsa az elsőségnek és a francia fővárosban a magyarok az ösz- szes európai nemzetek uszógárdái fölött kivívják a győzelmet. A tegnapi német—magyar mérkőzés — mint ismeretes — eldöntetlenül végződött. A sorozatos győzelmek után alapos lecke volt a magyar csapat számára ez a félgyőzelem, amelyet félvereségnek is lehetne nevezni, azonban az a körülmény, hogy nem annyira a német támadások erejének, hanem a magyar csapat fejvesztett játékának lehet tulajdonítani a fényes sikerekre következő balsikert, jogosan vonja maga után azt a konklúziót, hogy a magyarok sokkal jobb eredményt érhettek volna el ezúttal is, ha higgadtabb fővel állanak a starthoz. Emellett a franciák részéről meglehetős ellenáramlat kisérte a magyarok játékát, ami szintén nem kicsinyelhető le. A tegnapi játék azonban ugylátszik kijózanítóan hatott a magyar csapatra, mert ma már teljes fegyelmezettséggel vonultak fel a magyar—belga mérkőzésre. Az eredmény nem is maradt el, amennyiben 9:2 (félidő 5:0) arányban a magyarok valósággal lehengerelték a belgákat. A vizipólóversenynek ez a fináléja nemcsak a magyar pólócsapat elsőbbségét jelentette, hanem a pontversenyben is biztosította a magyar győzelmet. E pillanatban a magyarok 99 pontjával szemben a második helyen álló németek csak 66 és fél pontszámot tudnak felmutatni. Magyarországnak eddig 60, Németországnak 36 és fél pontja volt. A belgák feletti győzelem 26, a hátuszásban elért sikerek 8, illetve 5 pontot jelentettek. A 100 méteres hátuszásban első Deutsch (német) 1 p. 14.8 mp., második Bitskey 1 p. 15.8 mp., harmadik Nagy 1 p. 16.2 mp., negyedik Koller (osztrák) 1 p. 16.2 mp., ötödik Lündal (svéd) 1 p. 16.4 mp., hatodik Lehnig (német) 1 p. 17.2 mp. A 4X100 méteres hölgy gyorsuszás stafétában: 1. Hollandia 4.55. 2. Anglia 5.08. 3. Magyar- ország 5.02. 4. Franciaország 5.13. A magyar csapat végleges győzelmi esélye Halassy holnapi szereplésétől függ az 1500 méteres gyorsuszás döntőjében. Ha Halassy legalább a harmadik helyet megszerzi, akkor Németország már utói sem érheti, bár több versenyszámban esélyekkel indul. Az nincs kizárva, hogy Németország vizipólóversenyében veszíteni fog a belgákkal szemben s ez esetben leszorulhat a harmadik helyre. Hónapok óta nem fizetik a kolozsvári Opera müvesztagjűit és egyelőre szó sincs a megnyitásról (Kolozsvár, augusztus 29.) Mindenütt văl Ságban vannak a színházak, különösen'az álla mi színházak, amelyek kivétel nélkül csak nagy szubvenciókkal tudják fenntartani magukat, ami a kolozsvári Operával történik, az már mégis több a soknál. Ismeretes, hogy a mull évben Pavel Constantin és Sorbul Mihály kapták meg a színház koncesszióját, a nemzeti parasztpárti kormány óriási, lmszonkétmiliiő leA „magasabb rendű“ európai műveltség átplán- tálása oly nagyszerűen sikerült, hogy a franciák büszkén elmondhatják: az operáció sikerült, de a beteg meghalt. Aki csak Orant látja, az valóban azt hiheti, hogy az arab világ itt kihalóban van, hiszen csak hordárok, kikötő- munkások és egy pár kiskereskedő képviseli azt. De a látszat csal. Oranból kiszorították az arabokat, de Oraniából, a tartományból nem. Itt a lakosság 95%-a a bensziilött és csak 5% az európai. Bármilyen irányba menjünk Oranból, mindenütt arab falvakra találunk, amelyek szorgalmas lakói lassan-lassan kezdik elsajáti tani az intenzivebb földművelést és nemsokára fel fogják tudni venni a versenyt hóditóikkal, a franciákkal. Építészetileg 3—4 középület az, ami említést érdemel. A háború után ugyanis a franciák gyarmati középületeik nagyrészét az illető gyarmat stílusában építik fel. így épült fel az állomás, a posta, a nemzeti bank, sőt még egy katolikus templom is mór-arab stílusban. A gyönyörű épületek valóban megkapóan szépek az európai bérpaloták tömegében. Az arab oszlopok díszes faragványai közül csak éppen maguk az arabok hiányoznak, akiket a gyarmatosítás előbb megfosztott földjüktől, később modern rabszolgákká tette őket és kiszorította a külvárosok piszkos utcáiba. Oran lakosságának ősi rétegét alkotják a zsidók is. Hatalmas zsinagógájuk egyike a város legszebb épületeinek Érdekes a zsidó temető is, ahol sok száz éves sírokra borul rá a ciprusfák árnyéka. Késő este van és hiába keresem itt Afrikát, Európa megölte civilizációjával a kelet szines világát és visszaszorította délre, ■I hegyek közé. Afrika, a romantika földje, haldoklik. Lelkén, ezen a szilaj, vad paripán átgázolt a nap talan Nyugat és most vérébe fetreng- ve hever a hóditó Európa lábai előtt. jes szubvenciójával együtt és ráadásul még arra is lelhptalmazták a vállalkozó igazgatókat, hogy az esetleg még mindig mutatkozó deficit eltüntetésére moziüzemet állítsanak be. Pavelék a szubvenciót annak rendje és módja szerint felvették, megnyitották a mozit, csak éppen az Opera tagjait nem fizették ki, akik ugyanakkor amikor az Opera épületében érzelmes és humoros filmek peregnek le, fizetős nélkül, teljesítetlen bonokkal a zsebükben várják a gázsirendezés napját. A két igazgató azonban, akikről mellesleg aZ is csak most derült ki, hogy a szerződés garanciájául szolgáló összeget nem helyezték letétbe, anélkül, hogy a tagok kifizetéséről gondoskodtak volna, ismeretlen helyre távoztak Kolozsvárról, annyira azonban nem voltak felületesek. hogy a moziüzem fenntartásáról ne gondoskodtak volna. A jó és rossz filmeket tovább játsszák, de a tagok is tovább éheznek. Ugylátszik Pavelék ki akarják kapartatni a gesztenyét az Opera művészeivel oly módon, hogy ök a művészeket éheztetik, ezek viszont ki fogják sürgetni az Opera megnyitását. A kormány azonban nem sokat törődik a kolozsvári Opera dolgaival. Szó volt arról, hogy Pavelék koncesszióját bevonják és az ismert olasz dirigens, Massini kapja meg az igazgatóságot. Ez azonban csak kósza hírnek bizonyul" A tény az, hogy a kormány éppen úgy ameriká- zik ebben a kérdésben, mint Pavelék s a tagok szerződésé az uj szezonra a levegőben lóg. Közben pedig uj, meg uj porok indulnak meg a nemfizető Pavel-konzorcium ellen. Pavel Constantin ugyanis minden lelkiismeretfurda- ’lás nélkül dobálta ki színházából a művészeket. Ezek aztán a perek légióját indították meg ellene s ma is, sor került egy ilyen Opera-pörben az ítélethozatalra. Tizennyolc volt operai zenész indított pert az Opera, igazgatósága ellen, akiknek máról-holnapra felmondtak. Szerződés szerint mindazoknak a tagoknak, akiknek legalább ötéves szolgálatuk van, felmondás esetén esedékes egyévi fizetésük is. A tizennyolc zenész ezen az alapon perel, dr. Anca Cornelia ügyvéd utján s a kolozsvári járásbíróság meg is Ítélte egy évi járandóságukat, összesen egy és félmillió lejt. Az Ítélet szerint az összeget tíz napon belül letétbe kell helyezniük Paveléknek. Persze e pillanatban az Ítélet felette illuzórius, mert legfeljebb a mozibevételeket foglalhatják le, amely esetben a védekezésnek egyszerű módja az előadások beszüntetése.
