Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-29 / 195. szám
Kxj&nJ&sm 7 XIV, ÉVF. 195. SZÁM. A nagynémetek féltik az Anschlusst az osztrák-magyar közeledéstől Franciaország és Olaszország- együtt dolgoznak az uj Közcpcurépáért — írja Klein Tolt osztrák igazságügyminiszter európának a németek által tervezett ujjáren- dezését. A francia arany és francia felfegyver- zettség erősebbnek bizonyultak, mint az a ked- vezö lehetőség, hogy a délkeleteurópai paraszt* súg nyomora a német piacra történő kedvezőiéi nyes bevitel megengedése által enyhülni fog. A küzdelem középpontjába most még inkább, mint valaha, Német-Ausztria kerül. (Bécs, augusztus 27.) Klein Ferenc dr., volt osztrák igazságügyminiszter, az Anschluss- elmélet régi harcosa, nagy feltűnést keltő cikket irt az Oesterreichische Volkswirt legutóbbi számában. Ebben meghúzza a vészharangot a Franciaország által támogatott magyar-osztrák közeledés terve ellen. A cikk bevezetésében utal arra, hogy Brüning párizsi útja óta három jelentős és külpolitikai szempontból nagyfontos- ságu esemény történt: Franciaország résztvétele a magyar kölcsön jegyzésében; a Habsburg-ház egyik tagjának házassága a román király nővérével és elmaradása a szerb alkotmányreformnak, amelyet Sándor szerb király uralkodásának tizesztendős jubileumára helyeztek kilátásba. Klein fejtegetése szerint a pénzügyi szorultság nagymértékben hatott közre abban, hogy Magyarország egy uj külpolitikai tájékozódással barátkozzék meg és revíziós politikáját uj útra terelje. A magyar válságban politika és közgazdaság szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Minthogy Magyarország sem Anglia, sem Olaszország részéről pénzügyi támogatást nem remélhetett, kénytelen volt Párizs felé fordulni. Franciaország azonban a kölcsönt politikai feltételektől teszi függővé és ugyancsak módjában van a franciáknak olyan értékes ellenszolgáltatást nyújtani, amely megéri a kölcsönt a revízióról való lemondás nélkül is: az osztráknémet vámunió és az Anschluss megakadályozásának lehetőségét. Két feladatra volt hivatva a kisantant: a magyar revíziós törekvések fé- kentartására és az osztrák önrendelkezési jog bilincsbeverésére. Különösen az utóbbiért vált Franciaország a kisantant szövetségesévé. Ha ezt a feladatot a kisantant nem tudja betölteni, megszűnik Franciaország érdeke e szövetség fentartásában. A kisantant kezdettől fogva magában hordozta a betegség csiráit, amelyek az ellentétes kereskedelempolitikai érdekeltből származtak, Belgrad és Bukarest állandóan azon voltak, hogy a súlypont Prágából a Balkánra tétessék át. Románia már régóta megosztja ro- konszenvét Franciaország és Olaszország között. De a legkomolyabban fenyegeti — Klein szerint — a kisantant fenmaradá- sát Délszlávia jövőjének teljes bizonytalansága. Az ingadozó Sándor király uralmával nemcsak a horvátok, de a nagyszerbek sincsenek megelégedve. Ma még azok a bombák, amelyeket a szerb kormány a kommunistáktól eredőknek tüntet fel, a horvát kezektől származnak, de holnap már a nagyszerbek kezdik dobálni. Klein tigy látja, hogy a Quai d'Orsay az alkalmatlannak bizonyuló szövetségesektől elfordul és mást keres magának. Ha a kisantant nem képes megakadályozni Ausztria közeledését Németországhoz, akkor Franciaország ráeszmél a magyar ellenjátékosra. Ezen a kerülő nton lehetővé válik a francia és olasz délkeleti politikát közös nevezőre hozni. A francia és olasz politika közös nevezőjét Habsburgnak hívják. Bár bizonyára Francia- országban is akadni fognak ellenzői, a jobb és baloldalon egyaránt, a revíziós és restaurációs HALLATLAN Vászon iskolai táskák - - - 64 leitől Bőr aktatáskák .............-190 leitől Valamint mindennemű iskolai szerek a legolcsóbban beszerezhetők a Minerva könyv és papirkereskedésben Kolozsvár OLCSÓ fíRflK uj francia politikának, mégis osztrák szempontból nagyon komolynak kell venni a most jelentkező veszedelmeket. Az ansehlusstól való félelem olyan mértékben tölti el a franciákat és olaszokat egyaránt, hogy arról nekünk, osztrákoknak, fogalmunk sincs. Kétségtelen, hogy Franciaország szemében az Anschluss a fő- és alapbrobléma úgy Németországhoz való viszonyában, mint egész külügyi politikájában. Oktalanság volna — irja Klein — önmagunk elől ma eltitkolni azt, hogy egyelőre a francia vezérkar és a francia pénzügyi körök győztek. Franciaország elutasítja Közép- és DélkeletHa nincs meg a valószinüsége, hogy a Habs- burgok hatalmukat Budapestről Bécsig is kiterjesztik, akkor Franciaországnak egyáltalán nem, Olaszországnak pedig csökkent érdeke fűződik ahhoz, hogy a Habsburgokat Budapestrg visszahelyezzék. A legsúlyosabb ágyukat minden oldalról most Ausztria ellen fogják felvonultatni, hogy belecsalogassák, illetve belekényszeritséS egy olyan kapcsolatba, amelyben politikailag,- gazdaságilag és katonailag feláldozzák egy, aü elnyomás mesterségében kiváló nemzet kíméletlen akaratának és amelyből csak újabb vérW ontás árán tudna kimenekülni. J ^WV^VWWWVW Készül az uj iskolareform A növendékek .járjanak szandálkan és a tanárnők lehetőleg nemzeti viseletken tanítsanak A közoktatásügyi miniszter elhatározta, hogy módosítani fogja a tanulók egyenruháját. Addig is, mig a régi egyenruhákat elviselik és az uj egyenruhákra vonatkozó utasítások elkészülnek, a miniszter ajánlja, hogy a növendékek fa-szandálban járjanak az iskolába. Egyben a tanárnőknek és a tanítónőknek azt ajánlja lorga, hogy lehetőleg nemzeti viseletben tanítsanak Esküt kell tenni a tanároknak a növendékek előtt. A közoktatásügyi miniszter rendeletet intézett az összes iskolákhoz. A rendelet szerint valamennyi középiskolai tanár szeptember 1-én délelőtt jelentkezni tartozik abban az intézetben, ahová ki lett nevezve, vagy át lett helyezve, illetve be lett osztva. Az újonnan kinevezett tanárok esküt fognak tenni a tantestület és ft növendékek előtt és ez az eskütétel fogja egybeft az iskolaév ünnepélyes megnyitását képezni. Egyetlen tanár sem maradhat távol a szeptember 1-i jelentkezéstől azzal, hogy kérvényt nyújtott be a közoktatásügyi minisztériumhoz áthelyezés vagy más be osztás végett. Azok a tanárok, akik ennek a rendelkezésnél! nem tesznek eleget, állásukat fogják veszteni, ha csak igazoltan nem betegek. Ugyancsak ft közoktatásügyi miniszter egy másik rendeletében arra való tekintettel, hogy több iskola aa iskolaév elhalasztását kérte, az iskolaépület re- parációja miatt, közli, hogy semmilyen címen nem lehet elodázni a megnyitást. i^VWWW\AA/WVWV/WWWVWWV/WWWWWWVWWW/VWl Lengyelország rá akarja bírni Romániát is, hogy vegyen részt a lengyel-orosz-francia megnemtámadási szerződéshez való csatlakozásban (Berlin, augusztus 27.) A külpolitikának jelentős eseménye a készülő francia-lengyel-orosz egyezmény. A Temps tegnapi vezércikke részletesen foglalkozik a lengyel-orosz megnemtámadási szerződés tervével. A lengyel kormányt a francia félhivatalos szerint az a szándék vezeti az oroszokkal folytatott tárgyalásokban, hogy a megnemtámadási szerződést messzemenő lengyel diplomáciai akció kiindulópontjává teszi. A varsói kormány úgy szövegezte meg az orosz kormánynak átnyújtott tervezetét, hogy nyitvahagyta a lehetőségét a balti államok és Románia csatlakozására is. A lengyelek remélik, hogy ez a csatlakozás már a legrövidebb időn belül megtörténik. A moszkvai kormány eleinte elfogadhatatlannak nyíl vánitotta ezt a tervet, most már azonban hajlandó tárgyalni más államok bevonásának le hetőségéről, azzal a kikötéssel, hogy a tárgyaló sokat nem együttesen, hanem mindegyik résztvevő állammal külön-külön folytatják le. Ha a lengyel kormány ezt az utolsó akadályt is le küzdi s a megnemtámadási szerződés a varsói kormány intencióinak megfelelően jön létre, úgy a lengyel diplomácia — irja a Temps nagy sikert könyvelhet el. Berlini jelentések szerint Litvinov orosz külügyi népbiztos a hét végén Berlinbe érkezik. Rövid berlini tartózkodása folyamán Curtins külügyminiszterrel is találkozik és m-gvitatja vele a két országot közösen érintő kérdéseket. Beavatott politikai körök véleménye szerint a tanácskozások tárgya elsősorban a lengyel-orosz megnemtámadási szerződés lesz. Litvinov Genfbe utazik a Népszövetség őszi ülésszakára. Dirchsen moszkvai német nagykövet elkíséri Litvinovot Berlinbe. Moszkvai jelentés szerint a lengyel követ jegyzéket adott át a szovjetkormánynak a lengyel-orosz megnemtámadási szerződés ügyében. Orosz hivatalos tájékoztató szerint azonban s jegyzék körvonalazott feltételei a szovjetet nem elégítik ki s a tanácskormány az újabb lengyel lépést egyáltalán nem minősítheti a probléma előrehaladásának. Kudarccal fenyegetnek az orosz- francia tanácskozások. Párizsból jelentik: Párizsi sajtókörökben az a hir terjedt el, hogy a íraneia-orosz egyezkedési tárgyalásokat véglegesen megszakítják. Ennek a hírnek a lanszirozására az adott okot, hogy Dovgalevszky párizsi szovjet követ, valamint a tárgyalóbizottság többi tagjai is eltávoztak Párizsból anélkül, hogy visz- szajöveteliikre vonatkozólag bármiféle bizonyosat tudnának. Jól beavatott politikai körökben ezzel a hirret kapcsolatban úgy tudják, hogy a franeia-orosa tárgyalások megszakítása a lengyel-orosz tárgyalások fiaskóját is maga után vonja.
