Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-28 / 194. szám
3 XIV. ÉVF. 194. SZÁM. Jorgo fflinísztBPBlnöh a támadások pergőtüzében A miniszterelnök és a tanítók országos egyesülete elnökének konfliktusa foglalkoztatják a sajtót Argeioianu nem remél külföldi segítséget (Bukarest, augusztus 26.) Az iskolai év szeptember 1-én való megnyitása még mindig élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Ismeretes, hogy egyes lapok és politikai körök a kormányt határozottan azzal vádolják, hogy ezt a rendel kezését csak azért tette meg. hogy azzal megakadályozza. a tanítók szeptember elejére tervezett országos kongresszusát, illetőleg hogy ezzel indokolja a kongresszus betiltását. Az üggyel kapcsolatban a tanítók országos egyesülete elnökének V. Tóninak, aki különben egyike volt Iorga legfanatikusabb híveinek, heves üsz- szetüzése támadt a miniszterelnökkel, illetőleg a közoktatásügyi kormánnyal. V. Ţoni lemondott a közoktatásügyi minisztériumi szaktanácsosi állásáról és lemondását azzal indokolta, hogy az elemi iskolai oktatást és a tanítók tekintetében hozott intézkedéseknél nem kérték ki a véleményét. Iorga ezért intésben részesítette, ami a fegyelmi büntetés egyik neme. A tanítói kongresszus hetiltása után V. Toni ez ellen újból tiltakozott, amire Iprgától távirati utón megkapta a második intést és azt a figyelmeztetést, hogy most már a bíróság elé idézés következik. — A kamarában ön képviselő, — iáAdratozta Iorga \ . Toninak — azonkívül azonban az én autoritásom alatt levő tanító. Semmiféle .kongresszus sem tartható, csupán azokön a napokon, mikor nincs tanítás és akkor is politikai jelleg nélküli programmal. A miniszterelnök táviratára Toni újból válaszolt. Hangoztatta, hogy a két megintés jogtalan és törvénytelen és semmi sem tarthatja vissza attól, hogy ne teljesíthesse kötelességét, amely mint a tanítói egyesület elnökére hárul. Újból kérte a kongresszus megtartásának engedélyezését szeptember valamelyik vasárnapjára. A tanitók egyesülete nem politikai célú. amint azt egész működésével bebizonyította. Iorganak ilyen tevékenykedése nagy megdöbbenést váltptt ki az ország tanítói között. A Dimineaţa egy tanító nyilatkozatát közli. Iorga egyik utóbbi tanítói kongresszuson azt mondotta, hogy milyen hatalmas pártot képezhetnének a tanitók, ha az oktatás .jogainak érdekében egyesülnének. A tanitók azonban nem akarnak politikai pártot alakítani és csak a maguk szakérdekeinek megvédésére egyesültek, most pedig Iorga betiltja a kongresszusukat, amely- ' " ”----——---------Erdélyi Leszámítoló és Pénzváltóbank Részvénytársaság Kolozsvár, Piaţa Unirii (Főtér} 29. Bánffy palota. Foglalkozik a banküzlet összes ágaival —•>~ fcíémyos teltételek mellet* kölcsönt nyújt belterületen fekvő városi házakra 1. h. bekebelezés mellett hez hasonló nem történt meg egyetlen kormány alatt sem. Cáfolják Iorga mangaliai nyilatkozatát Bukarestből jelentik: A miniszterelnökség sajtóirodája szerdán a késő esti órákban kommünikét tett közé, amely a leghatározottabban megcáfolju a Lupta és Adevărulnak azon híradását, hogy Iorga miniszterelnök Mangalicában nyilatkozott volna. Ugyanis a két fővárosi lap állítása szerint Mangaíiában megjelent Iorga előtt egy földmives küldöttség, elpauaszolva a súlyos gazdasági helyzetet. A miniszterelnök válaszában utalt arra, hogy már hiábavaló minden honmentő kísérlet. „Az az ember, aki eladta a nevét “ A Patria a nemzeti parasztpárt kolozsvári lapja tovább folytatja Iorga elleni akcióját. Legutóbbi vezércikkének elme: „Az az ember, aki eladta a nevét“ és ez alatt az ember alatt torgát érti. A cikkben elmondja, hogy Iorga egyideig az erdélyi román nemzeti mozgalom harcosainak eszményképe volt és az egyesülés után is a legnagyobb tisztelettel vették körül Most pedig Iorga a maga nevét, presztízsét és népszerűségét eg.y politikai klikk szolgálatába állította. A miniszterelnök eddigi működése Félrevezetik, ha „OLLA“ helyeit silány utánzatot ajánlanak. alatt sok mindent akart és mindennek végül is éppen az ellenkezője történt. — Megértenénk Iorgának ilyen cselekvési módját, ha ö együgyű lenne és munkatársai zsenik volnának a kormányzás művészetében. Mivel azonban senki sem tagadhatja Iorga kiváló képességeit, feltesszük a kérdést, miiyen hatalmas indokok indítják Iorgát arra, hogy eltűrje, hogy nevének lobogója alatt mások az ő akaratával éppen ellenkező politikát folytassanak. A Goga interjú is tovább foglalkoztatja az érdeklődést. Goga azt mondotta, hogy Erdély a központi kormányzással való kapcsolatában ma teljesen árvának érzi magát. A kormánynak semmiféle támaszpontja sincs Erdélyben s az ország ezen részének érdekeitől izoláltan áll. Éppen ezért az elégedetlenség napról-napra nő, sőt aggasztó formákat vesz fel. A népben gyökeret ver az a gondolat, hogy elveszett az állam- vezetéssel való kapcsolata és hogy elhanyagolt mennyiség lett, amely rajta kivid álló célokat szolgál. — Én, aki tiz éve harcoltam — Írja Goga — az erdélyi regionálista törekvések ellen, határozottan fel kell emeljem szavamat. ez ellen a bűnös centralizmus ellen is. A regionalizmus sokkal elitélendőbb és veszedelmesebb, amikor Bukarestből jön, mint amikor Kolozsváron mozgatják. A Dreptatea a nemzeti parasztpárt hivatalosa kommentálva ezeket a szavakat, megállapítja, hogy a Goga által olyan pregnánsan jellemzett központi regionalizmus ellen a nemzeti parasztpárt már régen hangoztatta ugyanazokat az érveket és kifogásokat, mint amilyeneket most Goga tesz magáévá. A csíki magánjavak ügye A Népszövetség szeptemberi ülésszakának napirendjén újból szerepel a esiki magánjavak ügyének és az ebben az irányban beadott panasznak tárgyalása. Ismeretes, hogy a kérdés már a júniusi ülésszak napirendjén is ott volt, de a román kormány kérésére levették, azzal, hogy a felek közvetlen tárgyalások utján igyekezzenek egyezséget létrehozni. A tárgyalások meg is indultak, miután azonban — amint a hivatalos iroda jelentése mondja, — a kormány úgy látja, hogy túlzott igényekkel áll szemben, eredménytelenül végződtek és igy kerül az ismét a Népszövetség elé. A panasztevők a esiki magánjavak képviselői a hágai döntőbíróság elé való utalást kérik, a kormány ellenben a román bíróságok kompetenciáját kívánja megál- lapittatni. Mihalaehe njra tanító akar lenni. Bukarestből jelentik: Több lap azt a hirt közölte, hogy Mihalaehe. aki minisztersége előtt tanító volt, a közoktatásügyi minisztériumban beadott kérvényben kérte tanítói állásába való visszahelyezését- Most azutáq bebizonyosodott, hogy a reintegrálási kérés hire téves volt, amennyiben Mihalaehe éppen ellenkezőleg har mincévi tanítói szolgálat betöltése után nyugdíjazását kérte. Argetoiann a pénzügyi helyzetről. Argetoianu pénzügyminiszternek hosszabb interjúja jelent meg a Curentulban. Legelőször reámutat a nagybankok tömörülésének üdvös eredményére, de arra is, hogy az egymil- liárd léjes ellenállási alap csak az első lépés s előreláthatólag nem lesz elegendő. A fejlődés iránya konzorcium, vagy esetleges fúzió felé mutat. A kormány most a vidéki kisbankok felé fordítja a figyelmét és határozott szándéka, hogy támogatni fogja őket, mert működésűk legalább is olyan fontos, mint a központi pénzintézeteké, nagy nehézségekkel küzdenek és hivatásukat elisnlerésreméltóan töltik be. A mezőgazdasági adósságok rendezése nehéz probléma, amennyiben a mai pénzügyi viszonyok között nem lehet remélni a külföldi tőke belekapesolódását ebbe az ügybe. Az ország magára van utalva és saját erejéből mindent el kell követnie a helyzet szanálása érdekében. Az agrárhitelezők vis majorként kell tekintsék a helyzetet és hajlandóknak kell lenniök áldozatra is. A jövőévi költségvetésre vonatkozó tárgyalásokat a költségvetési bizottság már megkezdte, bővebb nyilatkozatot azonban addig nem adhat, mondotta, amig illetékes tényezők nem döntenek a megtakarítások tekintetében. wi!ţiţi!oit3*i!Mi^ij«uiwiii)nBaBnii»aiu)iuiu!i:joiimiiiiirjmiiiiii(BnBn(i9j|»n®tetiiiÂnintM moii fi I sin mám halhatatlan müveit olvashatja naponként minimális kölcsöndijcrt a sok ezer cserekötelld rendelkező cs a legkényesebb igényeket is kielégítő magyar.' német, román és francia nyelvű 9HTE ftMEi . K ÖLCSttNK ÖN ¥ VTÁ R R A ÍV | 1 STR, NICOLAE JORGA (v~ JÜKA1 UCCA)5 I ä « I Előfizetés (havonta 30 műre, naI ponkénti cserével) ....................60 lei I I Keleti Újság olvasói részére ... 40 iei I SE riiiuifluiiiOHimiiiuiniiiiiiiiiiiamiiiMmmiiHiiiiiHiBUHiiiuuininimniufpi^yiKijpjiiiiinujip^in^
