Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-27 / 193. szám

( Tudósítás eleje az első oldalon) MacDonald és Snowden vissza fognak bonnlni a politikától. Angol politikai körök nagy elismeréssel be­szélnek MacDonaldról és Snowdenről, akik pártjuk jórészének tiltakozása ellenére vállal­tak szerepet a kormányban, hogy Angliát kive­zessék súlyos pénzügyi helyzetéből. A munkás­párt radikális szárrlya teljes erővel készül a MacDonald elleni hatéra. MacDonald valószínű­leg a munkáspárt pénteki ülésének jelenti be a pártelnökségről való lemondását. Utóda Hen­derson lesz. A munkáspárt kérlelhetetlenül bi­zalmatlanságot fog szavazni MacDonald és Snowden ellen. Mindkettőjüknek az az állás­pontja, hogy miután feladatukat elvégzik és si­kerülni fog Anglia pénzügyeit szanálni, végleg visszavonulnak a politikától. Nyolcszáz kgr, puskapor robbant fel a fogarasl dinamitgyárban A robbanási kommunista merény­letnek tulajdonítják (Bukarest, augusztus 25.) Az Universul fo- garasi tudósítása szerint a Fogaras melletti dinamitgyárban nagy robbanás történt. Vasár­nap reggel féltizkor hatalmas dörrenés rázkód- tatta meg a levegőt. A városban sok ablak be­tört és az emberek az uccára tódultak. Senki sem tudta kezdetben, hogy mi történt. A robba­nóanyagok gyárának irányából füstoszlopok emelkedtek föl s csakhamar kiderült, hogy a dinamitgyárban történt nagy robbanás. A ha­tósági személyek azonnal kiszállottak a hely­színére. A gyár személyzete rögtön nekilátott a tijz oltásának. Megállapították, hogy nyolc- száz kilogramm puskapor robbant föl és három mühelyhelyiség repült a levegőbe. A robbanás ereje nagyobb területen okozott károkat. Va­sárnap lévén, a gyárban nem dolgoztak és igy emberéletben nem esett kár. A kár nagyságát még nem állapították meg és a robbanás okát sem sikerült kideríteni. Bukaresti jelentés szerint a fogarasi rob­banást kommunista merényletnek tulajdonít­ják. Hir szerint, a sziguranca kinyomozta, hogy a szovjet-kormányt, nagyon elkedvetlenítette a romániai vörösnap sikertelensége s ezért szep­tember 6-ára újabb akciót készitnek elő, amely- lyel szemben az állambiztonsági hivatal meg­tette a megfelelő előkészületeket. — Jngoszláviában csökkentik a főiskolák számát. Belgrádból jelentik: A jugoszláv kor­mány közelebbről hozzáfog erélyes takarékos- sági rendszabályainak végrehajtásához. Le fog­ják szállítani a tisztviselők és nyugdíjasok illet­ményeit 12 százalékkal, ezenkívül átmenetileg megszüntetik a belgrádi egyetem orvosi és mű­szaki fakultását, valamint a szabadkai jogaka­démiát. Rée?5 vágya teljesülhet! Nem tudott ezreket kiadni a világ- irodalom remekeiért, most apró lejekért megvásárolhatja! Emil Ludvig, a legolvasottabb iró 2 világhirü alkotása vehető meg leszállított áron : NAPOLEON (600 old.. 21 teljes oldalú illusztrációval mű­nyomó papíron) eddig S44. most 130 L. GOETNE (580 oidal, 21 teljes oldal illusztrációval) eddig 599, most SS fel. Megrendelhető a Keleti Újság könvvosz- tálya utján. A két mü együttes rendelésé­nél vidékre portómentes küldés, egyébkén! kötetenként 15 lei küldendő portóra XIV. ÉVF. 193. SZÁM. Hogyan védekezhetünk a szabad iskolaválasztás jogának kijátszása ellen? Mit kell tudniok a szülőknek a beiratásokról, pót- és felvételi vizsgákról — Az iskolák meg­nyitásának időpontja (Kolozsvár, augusztus 25.) A tanügyi kor­mány egyik balkezes intézkedése, valóságos káoszt teremtett a tanügyi téren. A szülők azt sem tudták, mikor vannak a beiratások, a pót­vizsgák s mi a beiratások tulajdonképpeni el­járása. Ezért tartottuk szükségesnek, bogy a tanév megnyitásával kapcsolatban részletes be­számolót írjunk. I. elemi iskolák. Az elmúlt nap folyamán a közoktatásügyi miniszter 11175—1931. szám alatt távirati ren­deletét, küldött a kisebbségi egyházaknak, amelyben bejelenti, hogy a felekezeti iskolák megnyitása azonos az államiakkal és bogy a beiratások 25-től augusztus 31-ig tartanak. A megnyitás szeptember 1. Egyébként a felekezeti iskolai beiratásokkal kapcsolatban dr. Páll Gá­bor országgyűlési képviselő a következő tájé­koztató közleményt adta ki: 1. Az 1924. évi állami elemi iskolai törvény (Moni­torul Oficial 1924. évi junius hó 26-iki 101. számában) 19. cikke értelmében az elemi iskolai beiratkozások min­den évben szeptember 1—10. között eszközlendök. A köz- oktatásügyi minisztérium azonban a folyó évre 111751— 1931. szám alatt kiadott rendeletével a beiratkozások idejét augusztus hó 15—25. napjaira tűzte ki. Ez a ren­delet a törvénnyel tehát ellentétben áll. Minden államban alapvető szabály az, hogy törvényt miniszteri rendelet nem változtathat meg. Tekintettel azonban arra, hogy a miniszteri rendeletben előirt határidő be nem tartása esetén a szülök különböző zaklatásoknak lesznek kitéve, mindenkinek érdekében áll, hogy gyermekének beiratá- sát a rendeletben megállapított határidő alatt eszközölje. Mindazon szülők azonban, akik bármi okból akadályoz­va lennének ezen határidő betartásában, a beiratást szeptember 1—10 között kíséreljék meg. Ha valamelyik szülőt pénzbüntetés érné azért, mert a beiratást nem augusztus 15—25. között eszközölte, úgy a törvény em­lített rendelkezésére hivatkozással a büntetés ellen jog­orvoslattal kell élni. 2. Azon szülök, kik gyermekeiket nem állami elemi iskolában akarják taníttatni, kötelesek a községben levő állami elemi iskola igazgatójához Írásbeli nyilatkozatot beadni és abban megjelölni azt a felekezeti iskolát, melybe gyermeküket beíratják. Sem az 1924. évi állami elemi iskolai törvény 19. cikke, sem pedig az ezen tör­vény végrehajtása iránt kiadott részletes miniszteri uta­sítás 29. cikke nem teszi a szülök kötelezettségévé, hogy a felekezeti iskolába való beiratás szándékát az Írásbeli biztosította, amit a helybeli tanfelügyelőség is az össze3 iskolákkal 4581—1929. sz. alatt közölt. Az állami iskolá­nál való jelentkezésre az a szülő is köteles minden év- ben, akinek a gyermeke felsőbb osztályokba jár. 3. Az 1924. évi állami elemi iskolai törvény végrehaj­tási utasításának 28-ik cikke azon rendelkezést tartal­mazza, hogy azok a gyermekek, akik az előző évben az állami iskolába jártak, „hivatalból beíratnak a kővet­kező évre is". Ez a rendelkezés csupán azt jelenti, hogy a gyermekét állami iskolába járató szülő pem köteles minden tanév elején beíratni gyermekét ugyanabba az iskolába, de nem azt jelenti, hogyha egyszer oda be­íratta, akkor többé más iskolába át nem viheti. Az 1924, évi törvény 19. cikke az iskola-választás jogát megadja a szülő részére, sőt e törvény végrehajtási utasításának 38-ik cikke is határozottan megengedi az iskola változ­tatást és csak a tanévközben való átlépést korlátozza, Csíkszereda, 1931. évi augusztus hó. Dr. Pál Gábor, orsz.-gyülési képviselő, II. középiskolák. Beiratás a gimnázium, polgári és kereske­delmi iskolákba 1931. augusztus 25—31-e között. A középiskolák első osztályaiba való felvétel­nél a románnyelvü vizsgát szeptember l-én tartják meg. A középiskolák negyedik osztályába felve­szik mindazokat, akik a harmadik osztályt si­kerrel végezték. Felvételi vizsgát, (kisérettségit) nem kell letenni. Arra vonatkozólag, hogy a kereskedelmi iskoláknál felveszik-e a három osztályt végzett gimnazistákat, még nem nyújt­hatunk pontos választ. Holnapi számunkban azonban több mint valószínű, már ebben a kér­désben is részletes felvilágosítást adhatunk. Ad­dig is azonban a szülőknek tanácsos lesz elője­gyeztetni a gyermekeket, nemcsak a kereskedel­miben, hanem valamelyik gimnázium negyedik osztályában is, mert ha a kereskedelmibe nem vennék fel, akkor folytathatja a gimnáziumi ta­nulmányait. Az összes javító és pótvizsgálatokra 1931. szeptember 1. délelőttig kell jelentkezni. A pót­vizsgákat szeptember 1. és 2-án tartják meg. A tanév ünnepélyes megnyitásának dátuma szep­tember 1. Az internátusok is szeptember l-én nyílnak meg. A rendes tanítás szeptember 3-án veszi kezdetét. nyilatkozatnak személyes átnyujtásával jelentsék be. A törvény és a végrehajtási utasítás ide vonatkozó rendel­kezései csak az Írásbeli nyilatkozat beadását Írják elő. Ez azt jelenti, hogy a szülő az esetben, ha az állami is­kola igazgatóját a beiratási batáridő alatt rendes hiva­tali órák idején hivatalában nem találja és igy írásbeli nyilatkozatát személyesen átadni nem tudja, eleget tesz a törvény rendelkezésének azzal is, ha azt a kitűzött határidő alatt postán ajánlva juttatja el az állami elemi iskola igazgatóságának címére. Minden évben a beiratások idején az állami elemi iskolai igazgatók közül többen a jogtalanságok soroza­tát követik el azzal, hogy a beiratások időtartama alatt nem tartózkodnak hivatalukban és nem lehet őket meg­találni. Ezzel számos szülőt megakadályoznak abban, hogy gyermekének más iskolába való beiratását az Írás­beli nyilatkozatnak személyes átadásával bejelenthesse. A szabad iskola-választás jogának alacsonyrendü kiját­szása ez. Az Országos Magyar Párt parlamenti tagjai még julius hó első napjaiban beadvánnyal fordultak a közokt. minisztériumhoz és kérték, hogy az állam köze­geihez nem méltó és minden évben ismétlődő hasonló visszaéléseket gátolja meg. A minisztérium azonban nem intézkedett a kérés teljesítése érdekében. Az állami iskolák igazgatói hirdetményekben közöl­ték a lakossággal, hogy a beiratást csak az apa vagy más törvényes képviselője (gyám) kérheti Ez a felhívás teljesen jogtalan. Az állami elemi iskola igazgatója nem válogathat a szülök közül és az anya nem tartozik előtte igazolni azt, hogy a beírandó gyermeknek apját milyen okok akadályozzák a megjelenésben. Az Írásbeli nyilatkozatra az állam: iskolák igazgató! 24 lejes okmánybélyeget és három iejes repülöbélyeger követelnek, holott a 126.703—1929 számú közoktatásügyi miniszter rendelete a nyilatkozatok bélyegmentességét — Lourdes közelében kisiklott egy zarán­dokvonat. Párizsból jelentik: Lourdes közelében zarándokokat vivő vonat kisiklott. Harminc sú­lyos és több könnyebb sebesülés történt. A vas­úti szerencsétlenség okának megállapítására be­vezették a vizsgálatot. Egyetlen a maga nemében! CZELNAI: Cufc*ás£at és hideg büíié 140 lei beküldésére portómentesen szál­lítjuk. — Utánvéttel 20'— lejjel több. Az egyetlen jó büffé- és cukrászkönyv. Kapható a Minerva könyvkereskedés­ben Cluj-Kolozsvár, Regina Maria 1 sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom