Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-24 / 191. szám

<

XIV. ÉVF. 191. SZÁM.

HkSH

miniszterim általautorizált napárai--SJ ' Cg(ia:Mii.MM4A||. felvesz a nyilvánossági joggal b«?ó isidó líceumba, ., VtfSíslíl TlllifirPSrílrlI IIQ gimnáziumba, kereskedelmibe es elemi iskolába járó noven’■ mmM IlIIIlBlUl IsllI Ilii elekeket Elsőrendű kóser ellátás. Mérsékelt árak. A növendékeket az igazgatón kivlil 3 szaktanár és 2 pedagógus készíti elő'. Minden iskolai és internátusi ügyben íelvilágosl- tással szolgál és komoly érdeklődőknek prospektust^ küld az Igazgatóság. Nagyvárad, íjtr. Delavrancea [Ritook Zs. u.) 17

lozsvár, a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály elnöke: Mit mond a filozófia ma a mai embernek. (Bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály népszerűsítő előadása.) 4. Dr. Tusa Gábor Kolozsvár: Birói védelem sérelmes közigazgatási intézkedések ellen. (Jog- és társadalomtudományi szakosztály népszerűsítő előadása.)

Délután 4 órai kezdettel: 1. Bányai János Székely- kéi-esztur: Udvarhely vármegye iszapforrásai. (Természettudományi szakosztály népszerűsítő előadása.) 2. Dr. Bitay Árpád Gyulafehérvár: Gróf Batthyány Ignác (Bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály népszerűsítő előadása.) 3. Dr. Szász Ferenc Kolozsvár: Szigetek a világegyetemben. (Természettudományi szakosztály népszerűsítő előadása.) 4. Dr. Sulyok István Ko- lozsvár: A nemzeti kisebbség mint társadalmi életforma, (Jog- és társadalmi szakosztály népszerűsítő előadása ); 5. Dr. Balogh Ernő Kolozsvár: A leghaszontalanabb fém, (Természettudományi szakosztály népszerűsítő előadása, Vetített képekkel.) A diszülésre, valamint az összes előadásokra a belépés díjtalan. Aug. 31-én, hétfőn kirándulás a pilisi sziklatetöre.

A vándorgyűlésre mindenkit szívesen látnak a Ingyenes elszállásolásról gondoskodnak. Az elszállásolásra igényt tartók ebbeli szándékukat közöljék a nagyenyedi előkészitöbizottság elnökével, dr. Gazda Kálmán ügyvéddel. (Aiud-Nagyenyed, Str. Mihaiu Viteazul, volt Magyar ucca 54. sz.)

Lezafloít a szovátai sakkverseny

Első Herland bukaresti, második Balogh Csíkszeredái mester

Az EME nagyenyedi vándorgyűlése

Tegnapi számunkban közöltük az EME nagyenyedi vándorgyűlésnek elsőnapi, augusztus 28-iki programját. Ma folytatólagosan a következő két nap előadásainak programját adjuk:

Augusztus 29-én, szombaton a Bethlen-kollégiumban a következő előadások lesznek: (Egy-egy előadás kb. 30 percig tart.) Délelőtt 9 órai kezdettel: 1. Török Zoltán Segesvár: Adatok a nagy küküllőmegyei neogén geológiához. (Természettudományi szakosztály szakelőadása.) 2. Horváth József Marosvásárhely: Indiáról. (Bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály, népszerűsítő előadása.) 3. Dr. Markos György Kolozsvár: A kiütéses fertőző > betegségekről. (Orvostudományi szakosztály népszerűsítő előadása.) 4. Dr. Szá- deczky K. Gyula Kolozsvár, a természettudományi szakosztály elnöke: Nagyenyed vidékének geológiai kialakulása és kapcsolata a szerves élettel. (Természettudományi szakosztály népszerűsítő előadása.) 5. Dr. Balogh Arthur Kolozsvár, a jog- és társadalomtudományi szakosztály elnöke: A kisebbségek nemzetközi védelme. (Jog- és társadalomtudományi szakosztály népszerűsítő előadása.) 6. Dr. Schmidt Béla Marosvásárhely: Öregedés és halál. (Orvostudományi szakosztály népszerűsítő előadása.) Délután 4 órai kezdettel: 1. Szabó T. Attila Nagyenyed: Adalékok a magyar diákéneklés történetéhez. (Bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosz tály szakelőadása.) 2. Dr. Tulogdi János Kolozsvár: A tordai hasadék. (Természettudományi szakosztály szakelőadása.) 3. Dr. Bitay Árpád Gyulafehérvár: Nagyenyed 1600 körül. (Bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály népszerűsítő előadása.) 4. Dr. Török Imre Kolozsvár: A rákról. (Orvostudományi szakosztály népszerűsítő előadási.) 5. Elekes Viktor Nagyenyed: Gáspár Jánosról, az enyedi tanítóképző első igazgatójáról, a magyar népoktatás történetében nevezetes szerepet játszott férfiúról. (Bölcsészet-, nyelv- és történet- tudományi szakosztály népszerűsítő előadása.) 6. Dr. Császár Károly Kolozsvár: A helyes magyarság. (Bölcsészet-, nyelű- és történettudományi szakosztály népszerűsítő előadása.) 7. Bányai János Székelykeresztur: Székelyföld mint fürdőország. (Természettudományi szakosztály népszerűsítő előadása. Vetített képekkel.)

Este 9 órai kezdettel a vendégek tiszteletére a nagyenyedi műkedvelők két egyfelvonásos vígjátékot adnak elő.

Augusztus 30-án, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel: 1. Járai István Nagyenyed: Körösi Csorna Sándor. (Bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály népszerűsítő előadása.) 2—3. Dr. Tavaszy Sándor Ko..--------------------- ------------A párizsi

gyarmatügyi kiállításon

Irta : Dr, Jancsó E

Ki ne vágyott volna gyermekkorában távoli világrészekre, ismeretlen népek közé, mikről csak útleírások meséltek és amiket a gyer- röékfantázia még elevenebbé, színesebbé tett ? Ki ne vágyott volna robin,soni kalandokra, vagy ki ne utazott volna szívesen el a napsütötte Indiába, a végtelen őserdőket magába rejtő Afrikába, vagy az óceánok bájos kis szigeteire, ha az élet kegyetlen realitásai itthon nem tartották volna. Ezek a régi gyermekvágyak, soha meg nem valósítható almok jutottak eszembe, midőn átléptem az Exposition Coloniale kapuját. Az, ami után valamikor annyira vágytam: Afrika, India, Madagaszkár, Amerika, mind itt vau, ide jött Parisba, hogy egy kiállítás keretében mindenkinek megmutassa szépségeit.

A hois de Vincennes, Párizsnak ez a szép parkja egészen átalakult. Hatalmas sétányai és terei között a kiállítási épületek százai foglalnak helyet és a nemrégiben még csendes fák alatt zajos embertömegek nézik a távoli világok idehozott csodáit. Az Exposition Coloniale Internationalt kettős cél hozta létre. Az egyik, hogy csillogó pavilonjaival az idegenek százezreit hozza Párizsba. A másik célja már tisztán belpolitikai. A franciák ugyanis óriási kiterjedésű gyarmataik ellenére nem szívesen hagyják el az anyaországot. Nagy dolog, ha a francia kispolgár szülővárosából eltávozik és más vidéken telepszik le. Gyarmatokra inkább csak a délfranciaországiak mentek, akik a tenger mellett lakván, annak végtelen lehetőségeit ügyesebben ki tudták használni. Érthető tehát az aggodalom, amivel az imperialista Francia- ország polgárainak ezt a lmzódozását nézte. Tavaly merült fel először a gondolat, Algéria elfoglalásának centennáriumakor, hogy egy

(Szóváía, augusztus 22.) Tegnap értek véget a szóvátai sakkversenyek, melyek augusztus 10-től lázas izgalomban tartották Románia sakkvilágát. A mesterversenyen 11 kiváló játékos vett részt, mig az amatőrök csapatában tizen mérkőztek. A mester versen.yen meglehetős meglepetést keltett az idősebb generációhoz tartozó Herald bukaresti mester kiváló formája, aki korekt és óvatos játékával sorra aratta a győzelmeket, tiz játszmából 9 és félpontot érve el. Második a külföldön is jól ismert szimpatikus Csíkszeredái magyar ügyvéd, dr. Balogh János hét és fél ponttal. Két tehetséges fiatal játékos, a nagyszebeni dr. Proca és a jasii Winkler egyformán hat pontot értek el és igy megosztották a harmadik és negyedik dijakat. A többi játékos közül Karácsonyi (Arad), 5 és fél, dr. Elekes (Kézdivásárhely), Halié (Arad) és Mendelsohn (Bukarest) egyformán 4 és fél egységgel végeznagyszabású kiállítás keretében csináljon a francia állam összes gyarmatai népszerűsítésére propagandát. A kiállítást eddig is több mint 15 millió francia és egy-kót millió külföldi nézte meg. így tehát mind a két kitűzött célt sikerült elérni. Párizs ritkán látott olyan idegenforgalmat, mint az idén. Amerikaiak, németek, olaszok és a távolkelet gazdagjai mind eljöttek gyönyörködni ebben a ritka látványosságban, amilyent csak egy gazdag állam hozhat létre milliárdos pénzügyi befektetéssel, de kimozdult a francia kispolgár is otthonából. Franciaország minden vidékéről érkeznek naponta a különvonatok a kiállítás megtekintésére és a francia polgár ráébredt saját országa végtelen gazdagságára és azokra a lehetőségekre, amiket számára a saját gyarmatai jelentenek.

Ahogy belépek a főkapun, hatalmas emlékoszlop áll előttem. Rajta a hódítók nevei, akik Franciaország lábai elé terítették az európai civilizáció nevében Ázsia és Afrika védtelen népeit. Jobbra tőié, hatalmas palota emelkedik ki a többi épületek közül, a Musée Coloniale, amely a kiállítás után is meg fog maradni és mint gyarmatügyi muzeum Párizs látnivalóit fogja gazdagítani. Végigmegyek a fősétányon. Jobb- ra-balra apró kis pavillonolc húzódnak meg a fák között. Itt egy néger falu 10—12 néger családdal, akik úgy élnek Afrikából áthozott kunyhóikban, mint otthon, de az őeserdők lakói helyett kiváncsi európai szemek szegződnek rájuk. A pavillonok között százával vannak az apró kis bódék, amelyekben az 5 világrész mindenféle különlegességét meg lehet vásárolni. Négerek, arabok, indokínaiak hangos szóval kinálgatják áruikat. Akinek kedve van az arab koszinusztól a martiniki rumokig itt mindent végig kóstolhat. Ahogy a sétány közepére érek, hirtelen elém járul az augkori palota. Mintha a mesékből emelkedne ki cifra tornyaival, faragott lépcsőivel olyan csodálatos ez a palota, amely hii utánzata a távolkelet egyik legszebb építészeti remekének. Esténként zöld és lila fénnyel világítják át az egész épületet és tündéri látványt

tele. Taubmann (Bukarest 3 és fél pontot ért el. Sajnos, hogy az eleinte balsikerre! küzdő két kiváló temesvári játékos, Erdélyi és Tyroler a verseny középtáján kiléptek.

Az amatőrök első diját a még csak 19 éves, tehetséges galaci játszó, Zetlin vitte el. A többi bárom dijat egyforma pontszámmal dr. Neumann és Jurca (Kolozsvár), valamint Costăhel (Jasi) nyerték.

A verseny sikere arra indította a fürdőigazgatóságát, hogy a jövő nyár folyamára egy, még nagyobbszabásu, esetleg nemzetközi verseny megrendezését vegye tervbe.

* A Kolozsvári Iparos Egylet tűzi faszükségletének beszerzésére pályázatot hirdet f. hó 30-iki lejárattal. Pályázati feltételek P. Unirii 23 szára alatt d. e. 9—11 óra között átvehetők.

nyújtanak a sokszor százezrekre rugó nézőközönségnek. Az angkori palotában vannak elhelyezve Indokina kincsei: bútorok, ékszerek, szőnyegek diszitik a palota belsejét, amely bent is hii mása az eredetinek. Az angkori palota után megtekintem Északafrika: Tunis, Algír és Marokkó pavillonjait. Elém tárul az arab világ a maga egész gazdagságával. Tunis pavillonját egy fedett arab ucca „szűk“ veszi körül, ahol szőnyegeket, ékszereket, parfümöt árulnak hangos párizsi zajjal a Timisből idehozott ártisok. Aki nem járt Afrikában, az is teljesen oda képzelheti magát, ha végighalad ezen a tipikus kis arab uccán, ahol a kereskedőktől kezdve a házakig és vendéglőkig minden arab. Algéria és Marokkó épületei a legszebbek köze tartóznak. Az óriási anyagot szemléltető statisztikák teszik még érdekesebbé, amelyekből Éezakafrika történetére, terményeire, kultúrájára vonatkozólag mindent megtudhatunk. Az arab pavillonok valóban a kiállítás diszei, gyönyörű szőnyegek, párnák, hímzések, faragványok, dísztárgyak teszik minden részét csillogóvá. A főútvonal mellett vannak a katolikus és protestáns missziópaloták is, élénk dokumentumául egy harcnak, amely még ma sem végződött be a vad népek lelki meghódításáért. Mellette Guyena, Togo, Sudan, Mertinqu palotái, mindmegannyi külön világ képviselői, sajátos, le nem írható szépségekkel. A kisebb épületek közül magasan kiemelkedik Madagascar pavillonja pirostéglából épített hatalmas oszlopaival, amelyeket két nagy ökörfej diszit. Minden épületben megtaláljuk az illető ország különlegességeit, iparának és kereskedelmének termékeit, népművészetét és végül statisztikai adatait az elfoglalás történetére, az ottani európaiak és benszülöttek kultúrájára, egészségi és szociális viszonyaira vonatkozólag. Ha valaki valóban meg akarja ismerni a gyarmati népek gazda -ági és kulturviszo- hyáit, hetekig tanulmányozhatja ezeket a rendkívül ügyességgel összeállított kimutatásokat és belőlük mindent megtudhat, amire kiváncsi. De ezek az adatok nem holt számok csupán, ele-