Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-21 / 188. szám
XIV. ÉVF. 188. SZÁM. !&£££*$ ■---------------- — ~-j~iíínrriiimr,,!;—!—— 1 ■ ---------------------------^ —,—----------«-—^-------------------—nffTiiTTi—------t—------------Lehangoló konklúzióval oszlott szét a bukaresti diákkongresszus Konfliktusok teflikiusokra halmozódtak s csak nagy nehezen sikerült a súlyos ellentéteket elsimítani — Áz angol diákok feltűnő demonstrációja a meddő politizálás ellen (Bukarest, augusztus 19.) Nyolc napja a kereskedelmi akadémia homlokán Európa majdnem valamennyi nemzetének zászlóját lengeti a szél. Kezdve a piros-fehér-zöldtől, egészen a török félholdig, minden nemzet szine képviselve van. A nemzetközi diákkougresszust ez évben Bukarestben tartották meg, amely tegnap ért véget. A tanácskozásoknak azonban egyetlen lényegbevágó határozata sincs. Mintha egy miniatűr népszövetség ülésezett volna, ahol a különböző államok külügyminiszterei diplomatikus sakkhuzásokkal ellensúlyozzák egymás érdekeit. A szinajai megnyitás. Kitör a francia-olasz antagonizmus. Mindenekelőtt szépen, akadémikusán letárgyalták a szellemi munkanélküliség és más ehhez hasonló kérdéseket. De amikor a Cie sporthivatalának elhelyezéséről kellett volna beszélni, kirobbant az olasz-francia ellentét, amelynek nagyon érdekes és tanulságos múltja van. Az olasz ifjúság sportteljesítményét az egész világ értékeli s éppen ezért az 1929-es budapesti kongresszuson azt a kérést terjesztették elő, helyezzék át Olaszországba a sporthivatalt. Párizs azonban ragaszkodott ehhez az aránylag elég jelentéktelennek nevezhető intézményhez. Diplomatikusan azonban mégis azt válaszolták: — Még egy évig maradjon nálunk a központ s a következő kongresszus alkalmával az olasz álláspontot támogatjuk. 1930-ban Brüsszelben gyűltek össze a diák- képviselők s az olaszok újból felvetették ezt a kérdést. A francia ifjúság ekkor sem támogatta az olasz kérést. Mire az utóbbiak azonnal fel- pakkoltok és be sem várva a kongresszus programjának letárgyalását, hazautaztak. Szavazati jogukat akkor a magyar delegátusokra ruházták át. „ Bukarestben az általános közhangulat az olaszok óhaja mellett nyilatkozott meg, mire a franciák szintén hajlandóknak mutatkoztak a javaslatot elfogadni. Csakhogy az olasz ifjúság most egészen más álláspontot képviselt. De Poseda, az olasz delegáció elnöke szót kért s emelkedett hangon aposztrofálta a franciákat. — Nem fogadjuk el a sporthivatalt és a francia támogatást, — mondta erélyes hangon, — mert a budapesti Ígéretét Brüsszelben nem tartották be. A francia oldalon izgatott mozgás támadt. Ketten már szólásra is jelentkeztek, de az elnök honfitársainak nem adta meg a felszólalási jogot, hogy ezáltal elkerülje a súlyosabb jellegű konfliktust. Demonstráció Mussolini mellett Az ülést Szinajában nyitották meg. A megnyitót követő napon Őfelsége kihallgatáson fogadta a kongresszus résztvevőit, akikkel barátságosan elbeszélgetett. Másnap a kongresszusi tagok Bukarestbe utaztak, ahol a kereskedelmi akadémia nagytermében folytak le a tanácskozások. Laikus elgondolása szerint egy ilyen összejövetelen, ahol a világ ifjai adnak egymás sál találkozót, a legbarátibb szellem uralkodik. A bukaresti kongresszus azonban éppen nem ezt demonstrálta, noha a vendéglátó román diákság mindéin lehetőt elkövetett a kor diális viszony megteremtésére. Lényegében két hatalmi csoport áll egymással szemben, akárcsak Genl’ben. Az egyik az angol-szász diákokat és államaik szövetségeseit tömöritette, a másik oldalon a franciák a kisantant államokkal kép viselték a maguk külön álláspontjait. A külügyminisztérium bankettet adott a külföldi fiatal vendégek tiszteletére, amelyen a fascista diákok fekete ingben jelentek meg. Jellegzetes uniformisok sok mindenre engedett következtetni. Az ülésen Sauvrain francia diák elnökölt. A viták is francia nyelven folytak. cárokkal csörgött —, tizenegy ötvenhat. Biztosi — És... Az ember a borítékot felnyitotta és írásokat futott át, útlevél s egyéb dolgok. — Kendben van. Julis, kérem, van valami délről! Káposzta, nagyon helyes. Menjen, jóember, majd a személyzet ellátja. Alássan instálom, nem vagyok éhes hanem... — Ja, úgy. Akar egy finom szivart! — Megkövetem, nem nagyon szoktam ...gondolom... — Antinikotinista! Helyes. Hát izé. Merre lakik, jóember! Kőbánya, na az kicsit messze van. Fogja csak, itt van huszonnégy fillér... tiz, húsz, huszonnégy, menjen villamoson. Hogy hivják? — Lappány Gergely, kérem, Méltóságos uram, én megvallom... — Hát nézze, Lappány Gergely, nekem nagy örömömre szolgál, hogy a becsületes és józan dolgos magyar népbe vetett hitemet egyre újabb és újabb példákkal nemcsak bizonyítva, de sőt, mintegy alátámasztva látom. Nem veszthetem el egy jobb jövő reményébe vetett rendületlen hitemet — a nyakához nyúlt és egyik lábát előrevetette Oberhäuser főtanácsos —, hitemet, akkor, mikor eme bátor és lovagias erényekkel felruházott, de sorsviharoktól tépett nemzetnek az alsóbb néprétegekből származó egyedei is ekkora erkölcsi erővel és morális rugóval., vagyis inditóokok. amelyek ugyebár,, ugyebár., ugyebár, meg nem törnek, meg nem lazulnak örülök, jóember, hogy kezet szorithatok magával. Az ember aztán lement a lépcsőn, végig a keramitos kis utón, a kapu előtt állt egy kicsit, mert azt hitte, zárva van, de aztán látta, hogy patentzáros, belülről nyitható. Kiment. A huszonnégy aprót áttette a másik zsebébe, mert emez lyukas volt. De a konfliktusok sora ezzel még nem záródott le. A belga ifjúság, amely szintén a fran cia expanziós politika exponense, nyílt ülésen összeütközött a fekete ingesekkel. A.z ügynek az az előzménye, hogy a mult év folyamán de Mulin belga professzor ellátogatott Olaszországba. ahol több előadást tartott és élesen kritizálta Mussolini politikáját. Erre az a nem várt fordulat következett he, hogy a fascista ifjúság nem a legudvariasabb formák betartásával vonatra ültette a belga professzort. A belga sajtó persze nem hagyta szó nélkül az esetet. A kampány hatása alatt az egyetemi hallgatók szervezete, amely a Cienek is aktív tagja, táviratilag kért elégtételt, honfitársuk inzultálása miatt. Az olasz válasz óriási elképedésükre azonositotta magát de Maliin tanár megleckéztetésével. A nyolc napos tárgyalás alatt, egy meglehetősen vehemens szópárbaj után a belga delegáció vezetője nyilvánosságra hozta a vitás ügyet. Még he sem fejezte mondókáját, amikor de Poseda izgatottan felugrott és kollégáival egyenesen a belgák padsorai felé tartott: — Mi elsősorban faseisták vagyunk s csak azután olaszok! Senkinek sem engedjük meg, hogy Mussolinit kritizálja. A kijelentés olyan sztentori hangon történt, hogy már-már botránytól lehetett tartani. Csak az elnök tapintatos közbelépése vette elejét az esetleges összeütközésnek. Harcok az elnökválasztás körül. Elnökválasztásra is sor került. Az angolszász csoportnak Széli János magyar, a franciáknak Pozsgrevszky lengyel volt a jelöltje. Az első két turnusban tiz-tiz szavazatot kapott mindkét elnökjelölt. A román diákság egyelőre tartózkodott a szavazástól. De amikor attól le betett tartani, hogy esetleg leadandó voksaik francia részre billentik a mérleget, az angolszász csoport más jelöltet jelentett be Fischer csehszlovák fődelegátus személyében, És ekkor csoda történt. A román diákság nem támogatta Fischert, a szomszéd utódállam jelöltjét. Hogy miért, annak is meg vannak a komoly okai. De elég az ahhoz, hogy Fischert visszavonulásra kényszeritették. A jelölés sikerét csak óriási nehézségek árán lehetett keresztülvinni, mert Fischer, akinek arcán és homlokán gyöngyözött a verejték, görcsösen ragaszkodott a megtisztelő pozícióhoz. Végül is Pozsarevszkyt választották meg elnöknek. Fischert azonban kárpótolni óhajtották. Sorra jelölték alelnöknek, főtitkárnak, pénztárosnak, de mindenütt csúfosan megbukott. Bolgár-román affér is volt A francia elnök felolvasta a bolgár nemzeti diákszövetség levelét, amelyben meleghangú köszönetét mond Poberevszky főtitkárnak, amiért támogatta a szófiai diákotthon megalakitású- nak akciójában, mert az otthonban törökországi, macedóniai és dobrudzsai elnyomott bolgár diákok találnak menedékhedyet. Amikor a Dobrudzsa szót kifejtette, a román diákság felháborodva tiltakozott az ilyenhangu levelek felolvasása ellen. A román nemzeti diákszövetség nevében Popeseu Botosán beszélt. A kínos incidens Kilcev bolgár kiküldött felszólalásával likvidálódott, aki visszavonta a levélben levő állításokat. A fehéroroszok is megfigyelőt küldtek ki, hasonlóképpen az általános érdeklődés középpontjába került Jangcse kínai diák is. aki azonban statiszta szereppel is megelégedett. A kongresszus nem ismer kisebbségi kérdést. A kisebbségi kérdést, amint annakidején megírtuk, levették napirendről, hogy ezáltal minden nagyobbméretü politikai jellegű összeütközést elkerüljenek. Az angol delegáció a Isilépésével demonstyálf a füseddö politizálás ellen A nyolcnapos kongresszus utolsó ülésén a' jelenlevők legnagyobb meglepetésére az angol delegáció vezetője mondott igen érdekes beszédet. Vázolva a Cie eddigi tevékenységét, megállapította, hogy az eltért eredeti célkitűzéseitől, s fő jellemvonása a politizálás. Éppen ezért kijelenti, hogy otthon proponálni fogja az angol ifjúságnak a Cie-bŐl való kilépését. Még el sem ült a súlyos kijelentés által előidézett izgalom, amikor hasonló nyilatkozaté* tett Délafrika, Dánia, Hollandia, az Amerikai Egyesült Államok diákcsoportja és a svédekéi képviselő Knotz diák. Vagyis a nemzetközi kongresszus ahelyett, hogy a népek közötti kapcsolatokat szorosabbá tette volna, kevés hijján halálos ítéletét irta alá. A meglepő bejelentések után a jövő évi kongresszus színhelyét kellett volna megválasztani, de több mint egy fél óráig egyetlen állam kiküldöttje sem terjesztett - lő javaslatot. Végül a rigai diákcsoport, vezetője szólalt fel, hogy jövőre szívesen látják a diákokat. Mindezek nagyon lesújtó tapasztalatok, mert amit a diplomaták elkendőznek, azt egy ilyen diákkongresszus napfényre hoz. íme, igy fest az európai népek békéje — a nemzetközi diákkongresszus tükrében. Önmagának életjáradekot, leányának hozományt, fiának tokét gyűjtsön és biztosítson csekély havidij ellenében a magyar egyházak biztositó- társulatánál, a „MINERVA“ BIZTOSÍTÓ , RÉSZVÉNY-. TARSASÁGNÁL, Kolozsvár, Calea Reg. Ferdinand (Eerencz József utj 37. Telefon 12—57.
