Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-20 / 187. szám
T*aNa t’OS’fÁLa Pli. TITA IN NUMERAR Wo. 24255—927. Chj’Kelossváü 1931 augusztus 20 Csütörtök ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal : t'iaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon : 5-08, Ml. 'SÍt'J ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 leţ egy hóra 100 lej. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON : I évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévvé 15 pengő. Egyes szám ára 5 lej. XIV. évfolyam 187-Sk szám. Egyes szám ára 2t fillér. A MAKACSSÁGOK CSŐDJE Most loiyik a népek nagy erőpróbája. Mi lesz! Úgyszólván a nyakukon a kés és ha nem fogpak össze, az európai civilizáció megsemmisül Borzalmas időket élünk. Nemcsak gazdaságilag, de erkölcsileg is. Kínában az árvíz négymillió házat pusztított el és huszonnégymillió ember lett hajléktalanná. Nincs időnk foglalkozni velük, vállvonogatn&k az európaiak, van nekünk elég bajunk. Többesszámban beszélnek, de vájjon e többesszám alatt a fehér emberiség szolidaritását értik-e! Rendben van, de egyelőre fájdalommal bár, de tudomásul kell veauünk, hogy előbb csak a kontinensek törődhetnek magukkal és majd azután néznek át az óceánokon. De vájjon ezekben a sorsdöntő napokban megvan-e a szükcbb értelemben vett szolidaritás, az európai népek egymásrautaltságának gondolata? Nincs meg. Ennek két szomorú példáját mutatják Jugoszlávia és Franciaország. Megcsinálták a Hoower-tervet. A szövetségközi adósságokat stornirozzák — egy évig. A gesztus amerikáé, de utánozták a többi államok is. Egyedül egy állam, Jugoszlávia volt az, amely azt mondotta, hogy neki adjak ki a maga részét és azután csináljanak a többi államok azt, amit akarnak. És ezt éppen Jugoszlávia mondja, az a hajdani kis állam, amelyet antantsegitség nélkül összemorzsoltak volna az események, amely a maga politikai létét és gazdasági konszolidációját a nagyhatalmaknak köszönheti és amely most is kölcsönsegitségekért eseng külföld felé. Jugoszlávia csak önmagával törődik, mintha az egész világ anyagi felkészültsége csak azért volna, hogy Jugoszlávia érdekeit portálja. A sacro-egoismo-nak másik elrettentő példáját Franciaország nyújtja. Ennek módszerében van valami finomabb elem, fésültebb, diplo- matikusabb, franciásabb, Ök nem azt mondják, hogy nem kell segíteni Európán, csupán azt. hogy őket hagyják ki a játékból. Flandin mondotta minap, hogy Franciaországnak nincs semmi kifogása az ellen, ha Németországon segítenek az államok, de Franciaország minden körülmények között meg akarja kapni a magáét. Miuo nagylelkűség! A franciák is ugyanazt mondják, amit a jugoszlávok. De mig az utóbbiak a nyers bírálás ösztönének természetes hangján szólalnak meg, addig az előbbiek fu- volázó hangon dalolják a nagylelkűséget. Elvi nagylelkűségek a legcsekélyebb áldozatok nélkül — ez nem fogja előbbre vinni Eu- r ának a sorsát. Minden bajunk ott kezdődött, V az egyes államok alábujva „szent önzésük“ esernyője alá, vihogva nézték, hogy miként ázik a szomszédjuk. A vámhatárok, a fegy- v rkezések, a politikai. gazdasági, pénzügyi, kulturális elzárkózások mind abba a fantomba kapaszkodtak bele, hogy egv nemzet csak befelé hozhat áldozatokat, kifele sohasem. A „törődjék mindenki magával“ jelszó pergőtüze aiatt azonban egyik állam éppen úgy szenvedni kezdett, mint a másik. Természetesen, hiszen népi körülhatárolások voltaképpen csak ideológiákban élnek, a valóság összekuszálja a határokat és belekényszeríti egyetlen határ fölötti sorsközösség egységébe. Az európai kitisztulás csupán akkor kezdődhetik, amikor az államok eljutnak ehhez a felismeréshez is. Amerika, óceántuli távolságból nézve, meglátta az európai bajokat és meg merte hozni az áldozat első lépését. Az áldozat eszméje ma már magával ragadja a többi államokat is. Még küzködnek elleue, de már csírázik bennük ez a történeti szükségesség. Franciaország és Jugoszlávia is be fognak törni az élet kikényszerítő ereje alatt Jugoszlávia máris bűnhődik önzése miatt és Franciaországnak is sok pénzébe, sok kényszerű áldozatába í'og kerülni a makacssága. Brandscfi kétségbeesetten tagadja, hogy revizionista volna, de a román sajtókórus nem hisz neki  Patria a magyar diplomák támadásával akarja bebizonyítani, hogy Horga a „rossz hazafi**, nem a nemzeti-parasztpárt Súlyos taxákkal ny omora tolták mega tanulóifjúságot (Bukarest, augusztus 18.) Az utóbbi napokban több bukaresti lapban és a vidéki román sajtóban is éles támadások hangzottak el Brandsch Rudolf kisebbségi alminiszter ellen, akit azzal vádoltak meg, hogy Aradon mondott beszédében a versaillesi békeszerződésről a német válsággal kapcsolatban elítélően nyilatkozott s általában a revizionista gondolat mellett foglalt volna állást. A Dim; ’aata éles hangon követelte, bogy Brandsch tisztázza magát és azt kívánta a kormánytól, hogy amennyiben a kijelentések valóban megtörténtek, vonassa le a kisebbségi alminiszterrel a konzekvenciákat. A támadásokra Brandsch a következő kommünikét tette közzé: „Tekintettel arra, hogy az utóbbi napokban az a hir járta be Románia sajtóját, hogy én bizonyos kijelentéseket tettem volna, amelyek a versaillesi békeszerződés revíziójának szükségességét akarták kihangsúlyozni, a leghatározottabban visszautasitom, a nekem tulajdonított kijelentéseket, amelyek különben minden józan gondolkozásu román állampolgár szemében is csak a fantázia szüleményének jelentőségével bírhatnak.“ SajfóharCok a magyar diplomák noszlrifikálása körül lorga miniszterelnök közoktatásügyi miniszteri minőségében a napokban rendeletel adott ki. amely az 1926-ig Magyarországon szerzett diplomákat a román diplomákkal egyenlő érvényességűnek ismerte el. A rendelet nyomán az ellenzéki sajtó egy részében rendkívül heves támadás indult meg a miniszterelnök el len. Kifogásolják a lapok a rendeletet nemcsak nemzeti szempontból, hanem szociális okokból is, mivel a mai nehéz viszonyok között többezer uj orvost és ügyvédet kreált, uj versenytársakként a nagy nehézségekkel küzdő belföldi orvosoknak és ügyvédeknek. Hangoztatják, hogy elsősorban éppen a kisebbségi orvosoknak és ügyvédeknek kell méltatlankodniok, azoknak t. i., akik megtanulták a román nyelvet, belföldi oklevelet szereztek, nosztrifikáltatták esetleg külföldön szerzett diplomáikat s most azok, akik mindezt nem tették meg, minden további nélkül jogot kapnak diplomájuk felhasználására. Különösen éleshangu a nemzeti parasztpárt kolozsvári lapjának, a Patria-nak cikke. íme — mondja — mindig Maniut és Vaidát támadják azzal, hogy a magyarokat támogatják, hogy elárulják a román érdekeket s most az uj ritmus Megalakul a kisbankok A pénzügyminisztériumban a keddi napon is tovább folytatták a gazdasági helyzet szanálására irányuló tárgyalásokat Zamfir Bratescu államtitkár elnökletével. Az értekezleten Buzdugan, a Nemzeti Bank igazgatója, a nagybankok képviselői és Brezoiu, a Petrozsény lupényi bányák vezérigazgatója vettek részt. Az értekezletet még nem fejezték be. rA kormány egyébként az öt nagy bankból alakult Garancia-szindikátus után tervbe vette a kisbankok Garancia-szindikátusának létrehozását is. Argetoianu pénzügyminiszter Hans Ottó Bothnak, a nemet párt elnökének, aki vele ez ügyben tárgyalt, ilyen értelmű kijelentést tett. A nagybank-szindikátus elnökségének kérdése még úriadig uem dőlt el. Ezt a pozíciót a kormánya, amely napról-napra újabb csapásokat mér nemzeti szempontból a románságra, jön egy olyan rendelettel, amely, amint irja, ökölbe szorítja a kezeket és részvétre indítja a gondolkozókat azokkal szemben, akik azt képzelik, hogy kormányoznak, valóságban azonban csak szerencsétlen kísérleteket végeznek az országgal. Kifogásolja a Patria azt, hogy Magyarország Erdélyben újabb konzulátusokat létesíthet s végül a legerélyesebben kifogásolja a magyar diplomák egyenjogúságának elismerését. A debreceni és a szegedi egyetemeken — irja — ezrével gyártották a bon pour la Românie diplomákat és körülbelül ötezerre teszi azoknak az erdélyi magyaroknak és zsidóknak a számát, akik ilyen okleveleket szereztek. A kormány rendelete ezeket szabadítja reá az országra . A kisebbségek már hozzá vannak szokva ahhoz, hogy a pártoknak egymásközötti és főként a kormánnyal szembeni harcában a legjobb támadási plattform az, amelyiknél nemcsak a megtámadott politikai ellenfelét, hanem a kisebbségeket is éri az ütés. íme, a puffer szerepét töltjük be itt is, ezúttal a „demokrata ellenzők“ jóvoltából. Garanciaszindikátusa is Nemzeti Bank Anghelescunak, a volt bankkormányzónak ajánlotta fel. Angheleseu jelenleg külföldön tartózkodik és még nem érkezett meg tőle a válasz arról, hogy elfogadja-e az elnöki tisztséget, vagy sem. Sürgős a szeszcsempészek statisztikája. Az igazságügyminiszter átiratot intézett a pénzügyminisztériumhoz és sürgős kimutatást kért az 1930-bau elkövetett szeszadócsalásokról. A kimutatásra az igazságügyi hatóságoknak van szükségük, a szeszadó bírságok elleni fellebbezések tárgyalásánál. i Iskolai taxák özöne. A bukaresti sajtó értesülése szerint a köz- oktatásügyi minisztérium egyik legutóbb kiadott rendeletében uj iskolai taxákat vezetett