Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-14 / 183. szám
rt ■ l V <'{■WjúU postaLa Clătita EN NUMERAR So. 24256—027. Cíttj-KoIozsvAr, 1931 augusztus 14 Péntek ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN i I évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lek egy bóra 100 lej. , Egyes szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii .(Főtér), 4. Telefon: 5-08, 6-04. XIV. évfolyam 183-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON s 1 éyre 56 pengő, íélévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 26 fillér. Pesszimizmus A Földhitelintézet 670 millió lejét Mironescuék költötték el, de Jorgáék máig sem fizették vissza Argetolann újabb nyilatkozatban fejtegeti az államkapitalizmus csalhatatlanságát — Az algydgyi találkozó kudarca-•-r-ftTem lehet tagadni, hogy a mai gazdasági válságban* nemcsak a rossz konjunktúrának, a termelés és- kinálat eltolódott viszonyának, az európai pénzszűkének és a kormányuk elhibázott intézkedéseinek, hanem az egyre veszedelmesebb méreteket öltő pesszimizmusnak is jiagy szerepe„,van. Szó sincs róla, egész Európa a gazdasági válság nehéz óráit éli. Ez azonban még sem lehet ok arra, hogy a közönség maga alatt vágja a fát és a lemondás gesztusával harakirit végezzen. Hogy egyszerűen fejezzük ki magunkat, ne igyekezzünk önmagunkban kitenyészteni a pesszimizmus csiráit, ne torzítsuk az amugyis súlyos helyzetet még tragikusabbá és ne engedjünk teret a bizalmatlanságnak ott is, ahol arra semmi ok sincs. A gazdasági élet intézményei olyanok, mint a gramofon felvevő lemezei, amelyek még a suttogást is reprodukálják. Akkor tehát, amikor túlzott aggodalom és indokolatlan félelem rádióhullámait továbbítja az észnélküli megrianás, önkéntelenül azt érjük el vele, hogy magunk idézzük fel azt, amit el akartunk hes- segetni. Való igaz, hogy az ember nem mindig ura az akaratának és igy nem egészen tőle függ az. hogy az eseményeket a pesszimizmus, vagy optimizmus lencséjén át nézze. A mai tömeghan gulatnak azonban, amelyet bátran nevezhetünk tömeghisztériának is, nem mindig, sőt nagyon ritkán tények a forrásai és nagyobb százalékban naiv és felelőtlen pletykahordozás szélese dik ki ártó rémhírterjesztéssé. Panaszkodunk a vállalkozási kedv szünetelése, a tőke visszahúzódása ellen, holott mind ebben nagyon nagy része van a veszedelmesen szélesedő pesszimista hullámnak. Ugyanazok, akik sóvárogva keresik a munkaalkalmat és panaszkodnak elmaradása miatt, nem gondolják meg, hogy ők maguk is hozzájárultak a helyzet előidézéséhez, ha akaratlanul is. Ha önmagunkban, abban a gazdasági rendben, amelynek valamennyiünk alkotó részei vagyunk, nem bizunk, ha lépéseinket a siker felé a pesszimizmus irányítja, ne csodálkozzunk a sikertelenségen. Persze, mindez nem jelenti azt, hogy köny- nyü nonsaiánsszal menjünk el a szakadékok, a fenyegető gondárkok mellett és léha megadással várjuk a sült galambot. Mindez nem jelenti azt, hogy az országot vezető politikusok a fatalizmus mosolyával hivatkozzanak a világválságra azzal, hogy ha semmit sem tesznek, önmagától fog megváltozni a dolgok rendje. Nem, a sikert sohasem adják ingyen. Meg kell szenvedni, dolgozni érte, de eközben nem szabad a pesszimizmus fekete szemüvegén át bejósolni a biztos kudarcot. A tanács szól önmagunknak, szól a kormányférfiaknak, szól a köz- gazdasági élet olyan reprezentánsainak, akik túlméretezik az Övatoskodást, szól a közönségnek, amely mesterségesen kelti a pánikhangulatot s vele a saját romlását: egy adaggal többet az optimizmusból és sok adaggal keveset) bet a pesszimizmusból. (Bukarest, augusztus 12.) Megírtuk, hogy az avereseáausok bukaresti hivatalosa egész nyíltan váddal illette a lemondott Mironescu és a jelenlegi Iorga kormányt, hogy a Mezőgazda- sági Hitelintézet céljaira felvett külföldi kölcsönt más kiadások fedezésére fordították. A napirenden szereplő kérdéssel kapcsolatban a Curentul szenzációs kulisszatitkokat közöl. Április hónap folyamán az államkasszában megközelítően sem volt akkora összeg, hogy azzal a tisztviselő és más fizetéseket fedezni tudják. Mironescu miniszterelnök ekkor felkereste Ionescu tábornokát a vasút vezérigazgatóját, akit arra kért, hogy a vasnt invesztíciós kölcsönét bocsássák rendelkezésére. A vasút vezérigazgatója egy pillanatig' sem habozott teljesíteni a kormányelnök óhaját, de az eredeti elgondolást még sem lehetett megvalósítani, mivel Roger Anbion a leghatározottabban vétót emelt ez ellen. Ekkor született meg az a gondolat, hogy a Nemzeti Banknál letétbe helyezett 670 millió lejt, a tervezett Földhitelinté zet alaptőkéjét felvegyék. A pénzt folyósították is az államnak. Ugyanakkor Mironescu miniszterelnök kötelezettséget vállalt, hogy a pénzügyminisztérium napi részletekben törleszti a Nemzeti Banknak ezt az adósságát, de a közbejött kormányválság miatt egyetlen bánit sem fizettek vissza. Ismeretes Argetoianunak az az előadása, amelyet Văleni de Munteban tartott és amely óriási viharokat idézett elő. A szónok az államkapitalizmus célszerűségéről elmélkedett. A Cuvântul munkatársa felkereste Szinajában a pénzügyminisztert, aki újabb nyilatkozatot dobott bele a politikai élet boszorkányüstjébe. Azt azonban szükségesnek tartotta kiemelni egyúttal, hogy a Văleni de Munteban megtartott előadása tudományos vágányon mozgott és nem a kormány célkitűzéseit foglalta magában: — Már akkor is megemlítettem, — mondotta Argetoianu, — hogy a kapitalizmus történelmi fejlődésének alapja a gazdasági szabadság volt. Ezt a körülményt azonban alaposan kihasználták, azaz visszaéltek vele. A vál ságot nem csak időközi jelenségeknek kell tekinteni. Szerencsétlenségünkre szinte állandósultak a válság tünetei s éppen ezért nem lehet komoly törekvéseknek nevezni az ellensulyozási kisérleteket, ha azok erőtlen alapokon épülnek fel. A továbbiakban a kapitalizmus fontossága mellett tör pálcát, hangsúlyozva azonban, bőgj* szükségszerűen meg kell rendszabáiyozni. Majd igy folytatta: — Két kérdésre fektetek különösképpen nagy súlyt és pedig: a megrendszabályozásra, illetve a kapitalista társadalom akciószabadsá- yának megszüntetésére. Másrészről az állam büdzséjének a magánintézményekkel szembeni felelősségére. Ez viszont a fokozódó etátizmus természetes következménye kell hogy legyen. — Lehet, hogy csalódom, de meg vagyok íme, miért nem kezdheti meg működését az Országos Földhitelintézet? Argetoianu ellen. A kormány kevésbé rózsás helyzetéről szóló feltevéseket megerősíti a Filipescu Grigore vezetése alatt álló, kormányt támogató Vlad Tepes liga pálfordulása is. Az Epoca, Filipes- cuék sajtóorganuma Alexandru PerReann képviselő tollából hosszabb cikket közöl, amely élesen kritizálja Argetoianu pénzügyi törekvéseit. Sőt, továbbmenve olyan hangokat üt meg a cikk, amely a parlamentnek a kormánynyal szembeni feltételes támogatásáról beszél. Az ellenzéki magatartásra azért lenne szükség, — írja Perifeanu — mivel az egyéni érdekeket alá kell rendelni a magasabb állami érdekeknek. A cikkiró súlyos támadást intéz Argetoianu államositási törekvései ellen is, amelyről igy vélekedik: — Az etátizmus (államosítás) az a bor-i zasztó diktatúra, amelytől annyira félünk. Egyelőre nincs szükség ellenvetésekre. De ha szükséges lesz, nem fogunk habozni. A Viitorul szintén erősebb ellenzéki hangot üt meg, hangsúlyozva, hogy a kormány nem nyújt kellő garanciát a kincstári gazdálkodás felügyeletére. győződve arról, hogy egyetlen civilizált állam sem tudja elkerülni ezt a nehézséget a pénzügyi és gazdasági életben. A betiltott tanitógyülés. Az ország tanügyi köreiben kinos feltűnést keltett a közoktatásügyi miniszter egyik ren delete, amelyben közölte a lelkészekkel és a tanítókkal, hogy a jövőben nem engedélyezi semmiféle testületi gyűlésük megtartását, ha előzőleg nem kérik ki a minisztérium hozzájárulását. Ilyenformán betiltja a tanitók szeptember 1-re összehívott kongresszusát, amelynek megtartására elmulasztották a közoktatásügyi miniszter véleményét kikérni. A tanügyi kormány ez intézkedése annál kellemeílenebbül érinti a tanítókat és a lelkészeket, mivel Iorga érdekében a választások alatt óriási propagandát fejtettek ki. Külön érdekessége a belpolitikai életnek a Curentulnak az az ellenőrizhetetlen értesülése, amely szerint Maniu, Vaida és Pop-Cicio A1 gyógyon meglátogatták Vlád Aurélt, akivel hosszabb megbeszélést tartottak. A volt miniszterek igyekeztek Vládot rábírni, hogy vonja vissza Iunian elleni támadásait és béküljön ki a volt igazságügyminiszterrel. A Curentul azt is tudni véli, hogy Vlad megpuhitása nem sikerült és ezért Maniu Algyógyon maradt s igyekszik régi erdélyi hivét konciliánsabb álláspontra rábírni. Ugyancsak itt Írjuk meg, hogy Ghica külügyminiszter a mai nap folyamán tér vissza szabadságáról. Argetoianu Ismét nyilatkozik „tudományos44 elméletéről
