Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-13 / 182. szám
4 Msăsmm XIV EVP. ÎS2. SZÁM. HOZZÁSZÓLÁS ®©S A Keleti Újság Julius 31—2. 171. számában Nyíró Józseftől cikk jelent meg, amely több tekintetben alkalmas arra, hogy az erdélyi magyar—székely történelmi mult és az erre vonat- kotó magyar tudományos álláspont felől az olyasokban téves képzeteket keltsen és igy az olvasókon keresztül népünk gondolkozására is zavarólag hasson. Ez okból — bármennyire elismeréssel is vagyok Nyirő József fényes tolla és lelkes buzgalma iránt, — bátorságot veszek arra, hogy a cikkében foglalt, mint ö mondja: „megállapítások“ egyik-másikát helyesbítsem. Megállapítja Nyirő, hogy erdélyi magyar— székely múltúnk kisajátítása a román múlt javára folyamatban van és hivatkozik lorga Miklósra. aki tudományos súlyával hirdeti, hogy a székelyek elmagyarositott románok és ez ellen a* arra hivatott magyar tudományosság adós murád a kellő tudományos felelettel, hanem inkább „mosolyogva lenyeli“ azt. Ez a megállapítás teljes egészében nem helytálló. Ebből csak annyi igaz, hogy lorga, a politikus, a parlamentben és más közéleti szereplésében tett ilyeu kijelentést. Ellenben lorga, a tudós, soha a székelyek román eredetüségének elméletét se könyvben, se értekezésben meg nem irta. ilyen elméletet tehát, soha ki nem dolgozott, vagyis tudományosan fel nem állított. Ennélfogva a magyar—székely tudományosság sem válaszolhatott erre, mert hiszen nem is volt mivel foglalkoznia tudományosan. Egy puszta szóbeli állítással szemhpn ugyanis elégséges a puszta tagadás, akár „mosolyogva“, akár „nem mosolyogva“ történik is az. A székelység eredetéről és kezdeteiről már könyvtárra való tudományos munkálat vau,széles tudományos bizonyítási anyaggal felszerelve. Ez a nagy bizonyítási és vitaanyag, ha még nem is oldotta meg az eredet problémáját teljes szabatosan és részletesen, de egy sereg alapvető tételt tisztázott, részint, pozitiv irányban, hogy mely keretek között keresendő a végleges megái lapitás, részint negative, hogy mely irányokban nem lehet keresni a végmegoldást. Ha lorga ezekkel a munkákkal szemben egy uj elméletet akar felállítani, (amihez teljes joga van, mivel az igazság keresése tudományos közkötelesség) ■agy neki előbb tudományos apparátussal meg kell erőtlenitenie, cáfolnia az eddigi megállapításokat, aztán a. saját eltérő elméletét, a megcáfoltak helyébe kidolgoznia és azt tudományos készültséggel és módszerességgel bebizonyítania. Amíg lorga ezt meg nem teszi, addig nincs kivel és mivel vitatkozniok az ellenvéleményü tudósoknakA magyar tudományosságot tehát e tekintetben sem mulasztás nem terheli, sem szemrehányást nem érdemel. Ellenben nem vagyok benne bizonyos, nem árt e az ügynek, ha tekintélyes lapjainknak nagy publicitáséi hasábjain előkelő toliakból ilyen beállítások történnek, hiszen a mi sajtónk betűje visz igy be a köztn- datha alaptalan vagy komolytalan tényállításokat. ; Úgy tetszik nekem, hogy ha publicistáinkat (a Kálmán király-féle: de strigis quae doh sunt, nulla questio fiat, elve dacára) mégis izgatja ez a kérdés, úgy a Nyirő József aposztrofálását uem a magyar—székely tudományossághoz, hanem lorgához kellene intéznie, hogy ötletét, elméletét „vitathatatlan tudományos alapon" fejtse ki és tárja élénkbe, hogy ismerhessük meg azt és foglalkozhassunk vele. Másik megállapítása Nyírének az, hogy az erdélyi magyar és főleg székely történeti tárgyi emlékek, épületek pusztulnak, mert nem történik gondoskodás fenntartásukról. Sajnos, ebben Nyirőnek nagyjában igaza van. Azonban itt is meg kel! tenni bizonyos megkülönböztetéseket. Hogy csak a székelyföldieknél maradjunk, jegyezzük meg, hogy ezek a székelyföldi tárgyi emlékek (várak, erődök, kastélyok, templomok) egy része, ámbár székelyföldi, de a székely múltat nem érinti, mert a székelyek korát megelőző praehistórikus vagy dák—római maradvány. A székelykor! emlékek részint világi, részint egyházi építmények. Állapítsuk meg, hogy ezeknek fokozatos, lassú pusztulása sem nem a mai emberöltőnek, sem nem a Székelyföldnek speciális jelensége, hanem meg volt ez a világháború előtt is és az egész régi Magyarországon is. Gondoljunk csak arra, hogy Kolozsvár, Brassó, Szeben, Temesvár, Buda régi bástyás várfalai, várkapui vagy részben, vagy egészen lebontattak, hogy helyet adjanak uj városrendezéseknek; ez történt a külföld nagy városaiban is. A székely vártemplomok várfalait legtöbb helyen vagy egészen lehordották, vagy magasságuknak feléig-har- madáig lebontották, eltüntetvén igy e falak legjellemzőbb: Iőréses, vivófolyosós felső részeit. A magyar kormány 1910 felé rendelettel szabályozta ezek védelmét; megyénkint össze írattak a fenntartandó történelmi emlékek s ezek hatósági: megyei és állami oltalom alá rendeltettek Sajnos, mire ezek alkalmazására sor kerülhetett volna, jött a világháború és az impériumváltozás, mely ezen rendelkezéseket teljesen eltemette. Az erdélyi r. kát., ref. és unitárius egyházak püspökségei újabban megalakították a saját egyházi történelmi és művészeti emlékeik fenntartását, szolgáló bizóttságaikat; igy az egyházi emlékek megóvására remény mutatkozik. A világi emlékek az impériumváltozás óta semmi hatósági felügyelet alatt sem állanak. De nem áll az, hogy senki sem törődnék velük A Székely Nemzeti Muzeum munkatervében például benne van az összes székelyföldi várak kataszterének tudományos összeállítása, topográfiái felvétele és kortaní meghatározása. — Csak a? a baj, hogy ez sok kutatónak hosszú munkáját és különösen sok pénzt, kíván meg; — és lm majd meg lesz, akkor a fenntartandók fenntartása, ismét sok pénzt kivan, — amint, hogy az egész probléma, amelyről Nyirő József ir. kilenctized részében egyszerűen pénzkérdés A székelység siralmas vagyoni leromlása az. a mi emlékeink konzerválását akadályozza; a szellemi munkások meg volnának, akik ez emlékekét kivizsgálják és tudományos eredményeiket közzétegyék. De szomorú, hogy még ezt a szellemi munkát is a pénz hiánya akadályozza. Hiszen a|i .Erdélyi Muzeum“ szükreszabott terjedelmé* kívül ho! vau Erdélyben az a hely, az a folyt» nat. amely a tudományos munkákat közölje? Vagy hol az a kiadó, aki tudományos könyvbe pénzt fektet be? Maguk a tudósok. — lévén pénztelenek — saját pénzükön munkáikat ki nem adhatják, Csupán a Székely Nemzeti Muzeum adott ki 1929-ben egy 778 oldalas tudományos Emlékkönyvet; ugyanennek a Múzeumnak sajtó alá készen áll a Székely Oklevéltár VIII. kötete és ugyanez a Muzeum tervezi az Orbán Balázs elavult müve helyébe a Székelyföld uj nagy (10 kötetes) monográfiáját megcsinálni. De ezeknek a megvalósulása is a pénzen fordul meg Kiadó hiányában a lelkes Bányai János geológus saját pénzén szándékozik az ősszel egy kis havi folyóiratot megindítani ép abból a célból, hogy legyen, hol a székely tudományos közlések megjelenhessenek, — és hasonló folyóiratfélét akar indítani hasonló célból a Székely Nemz. Muzeum is. Mindezen próbálkozások sikere azonban a pénzen fog megfordulni. Éppen ezért az erdélyi magyar sajtó szerény nézetem szerint azzal találná el a helyes tennivalót a „mult pusztulás“ megakadályozására, lm a tudományos munkához és a történeti emlékek fenntartásához szükséges anyagi eszközök társadalmi összehozására utat-módot tudna találni és ezt propagálná azzal a nagy szellemi erővel, erkölcsi tökével, energiával, amelyet sajtónk képvisel. Dr. Török Andor. 01as& lapok úgy tudják, hogy Ottó feleségül fogja venni Mária olasz királyi hercegnőt (Bécs, .augusztus 11.) Töb lap arról ad hirt, hogy a Habsburg-ház jelenlegi feje, Ottó feleségül fogja venni az olasz királyi pár leányát, Máriát. Egyes jelentések szerint az eljegyzést augusztus 18-án fogják tartani. A hírekre cáfolat még nem érkezett, Hatos ur a 6cellában Éoekiq lömodla a zálogosokat, hogy utóbb megzsarolja őket «*» Kél társa ellen is vizsgálat folyik — De azért ma is 43 százalék kamatot vesznek a zálogházak (Kolozsvár, augusztus 11.) A kolozsvári ügyészségi fogháznak uj lakója van Hatos Flórján nyugalmazott zálogházas személyében. A fehér bajuszu, hetvenötéves aggastyán valamikor mint zálogházas kereste meg nemcsak a mindennapi kenyérre valót, de a bőséges élet feltételeit is, sőt olyan hatalmas vagyont gyűjtött össze, amelyből hetedik leszármazottja is gondtalanul élhetett volna, Amikor tekintélyes summa volt a birtokában, likvidálta déai zálogházát és Kolozsvárra költözött. Kolozsváron aztán felcsapott uzsorásnak, mint Ilyen egyikben el is marasztalta a bíróság. Nyolc évvel ezelőtt ráeszmélt arra, hogy ő ismeri a legjobban a zálogházak „titkait“ s ezt a körülményt könnyen aprópénzre válthatja. A zálogházáéból uzsorássá vedlett Hatos közben Ko’ozsváron is visszatért eredeti foglalkozásához, majd a bal- sikerű kirándulás után, frontot csinált a zálog- házasoknak. Kezdték a rendőrségen, majd a városházán, bíróságon, törvényszéken, ügyészségen, táblán, minisztériumon keresztül a trónig is eljutotak. Hatos ur mindezek mellett elmegyógyintézetben is megfordult. Betegségére való tekintettel vádpontjait nem minden esetben vették figyelembe s ezért feljelentette az inspektort. a vizsgálóbírót, a főügyészt és legutóbb az egész kormányt is a legsúlyosabb vádakkal illette Az már a helyzetből következik, hogy Hatos ur a magas köztisztviselők ellen beadott vácijait nem tudta komoly érvekkel alá támasztani. Az öreg uzsorás akcióját lényegében neu; lehetett kifogásolni, mert az tagadhatatlan hogy a kolozsvári sálogházasok olyan magas kamatot szedtek, hogy az a legtöbb esetben ci folyósított kölcsönnek még a felét is meghaladta. I Az ilyen akciót csakis helyeselni lehet, hogyha annak vezetője altruista alapon dolgozik. Sajnos, Hatos Flórián két gyanús harcos társával együtt sokkal önzőbb érdekek által engedte magát vezettetni. Módszere az volt, hogy állandóan a kolozsvári lapokat ostromolta. Aktatáskákra menő iratokat cipelt fel a- szerkesztőségekbe. de mindenütt süket fülekre talált. Jobban mondva, a lapok nem azért foglalkoztak a kérdéssel, mert Hatos ur uzsorás és nyugalmazott zálogházas, különböző vádbombákat robbantott fel, hanem azért, mert minden komoly sajtóorgánum erkölcsi kötelességének érezte a kiuzsorázotl lakosság védelmére kelni. A hétfői nap végzetes volt a vén uzsorásra nézve. Hétszázezer lej erejéig akarta megzsarolni Iliescu Viktor bank és zálogháztulajdo- nost, megígérve, bogy összes feljelentései? .visz- szavonja. Tettenérték és már be is költözött az ügyészségi fogházba, ahol a különös véletlen folytán éppen a hatos számú cellába helyezték el. Amikor bezárult, mögötte a kényszerlakás ajtaja, odaszólt a történetesen ott tartózkodó néhány kolozsvári kollégájának: — Ti is utánam jöttök! A zsarolásból kifolyólag a hatósági viisgA lat nemcsak ellene, hanem egy álhirlapiré és egy ügyvéd ellen is folyik, akik állítólag bűnrészesei a zsarolásban tettenért Hatos Flóriánnak, Egyébként -- éppen tegnap járt bent szerkesztőségünkben egy zálogházi „kliens"' — a kolozsvári zálogházak még mindig 13 százalék kamatot szednek. Azok a hatóságok, amelyek megrendezték Hatos tettenérését, egy kiseé a zálogházak között is szétnézhetnek; betartják « a törvényt és a 22 százalékos kamatszedéstí
