Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-13 / 182. szám
ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN S I évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. I .íibási. r[ Ki .»> ^ ' V*' \ ORSZÁGOS MAGYÁRPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: I'lata Uairü (Főtér); 5, Telefon: 6-08, G~94< '■ * -j XIV« évfolyam 182-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON : 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedéit* 15 pengő. Egyes szám ára 28 fillér. má1 sTOXErrer:1 TLTÄ m NUMERAR Sío. 24256—927. Claj-Kolozisvir* Í931 aágasztas 13 Csütörtök Tizenötről tízre szállott le a német kamatláb (BERLIN, augusztus 11.) A német Birodalmi Bank köznonti főbizottsága mai ülésében a leszámítolási kamatlábat 15 százalékról 10 százalékra és a lombard kamatot 20 százalékról 15 százalékra mérsékelte. <■ iór a biwííftepofs is Géiz&siBt tesznek az „eseföps“ larinÉpáisip Argetoianu mosakodó nyilatkozatban védi a francia-román barátságot —Tartomány, megye, község — csak ezt a három közigazgatási egységet fogja ismerni az uj törvény A demokrácia erőpróbája Hirek jönnek Jugszláviából, hogy augusztus 16-án távozik a Zsiíkovics kormány és helyébe egy olyan kormány következik, amely kiírja a választásokat. Szemmel láthatólag bealkonyul Jugoszláviában is a diktatúra, anélkül, hogy ennek valamelyes pozitiv eredménye, látható sikere lett volna Jugoszlávia közelmúltján. Mert ki merné állítani, hogy a politikai helyzet Jugoszláviában konszolidálódott? A politikai helyzet konszolidálásáról csak akkor beszélhetünk, ha a horvát-szerb ellentétek eltűntek volna és az egész közvélemény osztotta volna az uralkodó ismert centralisztikus állam- felfogását. Mindezt azonban állítani nem lehet. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a diktatúra vasökle bizonyos időre visszaszoritotta az ellentétek spontán kirobbanását, de meg nem szüntethette, mert ilyen éles elvi ellentéteket nem a diktatúrák szokták megszüntetni, hanem mindkét oldalon megmutatkozó békés megegyezések. Vagy talán gazdasági téren jelentett volna valamelyes javulást a jugoszláv diktatúra? Ezt az utóbbit legkevésbé mondhatjuk. Hiszen a dikta- mra készülő megszűnte lesének fő oka. hogy Jugoszlávia, amely épp olyan szükségét érzi szanálási kölcsönnek, mint más ország, csak azzal a feltétellel kap kölcsönt, ha visszatér a páriámén tárizmushoz. Mert a parlamentáriz- mus és a demokrácia még mindig egyetlen elképzelhető politikai formái a Nyugat vezető államainak. * Láttuk ezt most vasárnapon Poroszországban is. ahol annyi lehetőség kínálkozott és kínálkozik a parlamentárizmus ellenségei számára és mégis a demokrácia sikerrel állotta ki az erőpróbát. Németországban a birodalmi gyűlés ötszáz tagja közül kétszáz ellensége a demokráciának és ennek helyébe valami egészen újat, szokatlant kiván behelyettesíteni. Bizonyos hogy a régi értelemben vett parlamentárizmus már is kénytelen alkalmazkodni az uj idők formáihoz és ha nem, valamelyik oldalról törés éri. E körülmény azonban még nem igazolja a par- lamentárizmus-ellenes kormányzási formák lét- jogosultságát, a diktatúrákat. Azok a feltörekvő politikai mozgalmak, amelyek uj értelmezést adnak a kollektivitásnak, a demokráciának, a nemzeti eszmének, a szociális felfogásnak, nyilvánvalóan termékeny hatással lehetnek a parlamentárizmus rendszereire, ha az államférfiak ügyesen ki tudják halászni belőlüli mindazt, ami életrevaló s ami a mult hagyományainak felfrissitésére szolgál. De a mai idők legkevésbé alkalmasak kisérletezésre és ezekben a hónapokban, amikor a leggazdagabbnak és legfelkészültebbnek látszó állam pénzügyi életének biztonsága is csak hajszálakon függ, nem lehet balanszírozni forradalmi újításokkal. örvendetes tény, hogy Németországban, ha nem is fölényesen, de győzött a demokrácia, de az igazi győzelem csak akkor lesz meg itt is, meg másutt is, ha a demokrácia ismét hagyomá- pyainak régi fényében csillogva uj erőre kap, uj értékek, uj vastraverzek bekapcsolása által. ■ V K . .* • Mert érdekes tünet: a diktatúrák ellen harcoló demokrácia is kénytelen-kelletlen kacérkodik — a diktatúrákkal. Németországban hosz- ezabb idő óta már szükségrendeletekkel kormányoznak, Angliában hosszú időre elnapolják a parlamentet és Európa e legdemokratikusabb államában már szinte nem is probléma, hogy az alsóház megkérdezése nélkül dolgozik a kormányzat, más országokban is háttérbe szorul a népképviselet szerepe, egyszóval a demokrácia (Bukarest, augusztus 11.) Az îndreptarea, az avereseánusok hivatalos sajtóorgánuma azzal vádolta meg a kormányt, hogy egyes költségvetési tételeket a rendeltetéstől teljesen eltérő célokra fordított. A miniszterelnökség fél- hivatalosa erre azzal válaszolt, hogy az alarmista törvény végrehajtását helyezte kilátásba. A bukaresti lap azonban korántsem ijedt meg, hanem most már egész nyíltan állítja, hogy a külföldi kölcsönöket egészen más célokra fordították s igy többek között az a félmilliárd lej, amelyet a Mezőgazdasági Földhitelintézet alaptőkéjére szántak, még a Mironescu-kormány idejében eltűnt. Nem lopták el, csak más kiadások fedezésére forditották. Az îndreptarea követeli, hogy a kormány hivatalos kommünikében ismertesse a tényleges helyzetet. Hogy a kormányválság éppen nem tartozik az abszurdumok közé, azt egy kormánylap, a Drumul Nou ismeri be. Legutóbbi számában polemizálva egyes bukaresti lapokkal, igy ir: — ügy gondoljuk, hogy az alarm teljesen alaptalan és a Neamul Românesc egyik cikkét magyarázzák tendenciózusan, őszig teljesen abszurdum rezsim változásról beszélni és akkor is csakis abban az esetben, hogyha olyan események következnek be, amelyek a helyzetváltozás kérdésének megvitatását szükségessé tennék. Vagyis a kormány sajtója is nyíltan beismeri, hogy őszire esedékes Iorga távozása. Argetoianu nyilatkozata. A lapoknak' a kormány és Franciaország közötti viszonyra vonatkozó híradásai újabb kormánykommünikét szültek. Argetoianu nyilatkozatot adott a Curentulszempontjából nem ideális állapotot élünk. Vájjon mi ennek az oka? Nyilvánvalóan a pénz, hajsza a pénzért, megalkuvások, joglemondások azokért az aranyrudakért, amelyek holléte jelenti nemzetek boldogságát és boldogtalanságát és amelyek feledtetik, hogy hohó, másról is szó van a népek életében. Valahogyan a szép szellemeknek azt a törekvését, hogy a demokrácia fogalmát, amelyet az idő annyira elsekélye- sitett, ismét kiemeljék a hozzátapadó álfelfogások közül és továbbfejlesszék, Európa szörnyűségeinek nyomasztó pillanata nem engedi nak. A belügyminiszter főként azokkal a sajtóhírekkel foglalkozik, amelyek a román-francia viszonyról utóbbi időben napvilágot láttak. Argetoianu kijelenti, hogy a francia és román kormányok között a lehető legjobb a viszony, semmiféle konfliktus nincsen köztük. A háború óta valamennyi román kormány a legbarátibb kapcsolatot tartja fenn Franciaországgal, amelyet még sem lehet összetéveszteni Vacarescu kisasszony szalonjával éppúgy, mint néhány érdekelt lap nem képviseli a francia sajtót. Épp ilyen fantasztikus az a hir is, hogy valakit Párizsba küldtem franciaországi utazásomnak előkészítésére. Maniu mint hírlapíró. Nagy feltűnést keltet a Patria kedd reggeli számában megjelent rövid kis kommüniké. A Dimineaţa egyik számában a Pátriában megjelent politikai kommentár szerzője, illetve inspirálójaként Maniu Gyulát jelölte meg Ezzel kapcsolatban a Patria ezt írja: — Maniu Gyulának, amióta visszavonult a politikai élettől és lemondott a nemzeti parasztpárt elnöki tisztségéről, semmilyen néven nevezendő kapcsolata sincs a Pátriával és egyel tett cikket sem sugalmaz. Éppen ezért legkevésbé lehet őt a cikk szerzőjének sejteni. Pánik a kormánypártban. Figyelemreméltó tényként kell megemlítenünk a kormánypárti képviselők közöt kitört pánikot. Annak ellenére, hogy teljes a politikai vakáció, nagyon izgatott hangulat uralkodik közöttük. A bukaresti lapoknak a kormány gyengeségéről megjelent hiradásai meelghetőa Átmenetileg ösztönösen csak arról lehet szí, hogy a régi demokrácia birtokállományát meg- védhessük és jobb hijján,_ éljünk vele. De a parlamentárizmus megjavításának e kényszerű szünetében, a politikai eszmék stagnálásának k© rában sem szabad megfeledkezni arról, hogy mig a korhadt demokrácia megtartása is gátat vet a helyzet méginkább való leromlásának, ez a demokrácia a jövőben csak úgy lesz tartós erő, ha lépésről-lépésre közeledni tud a tisztul tabb erkölcsi értelemben vett demokrácia képle-, téhez. (Folytatás a második oldalon.)
